Eger - napilap, 1931/2

1931-07-12 / 155. szám

ä s ä 20 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztőt Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 3. — TELEFON: 11.—KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 6. — TELEFON : 87. - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. n XL1L évfolyam 155. szám ♦ Vasárnap ♦ Eger, 1931 július 12. Hogyan történik a vízvezetéki viz savtalanitása? Augusztus végére megépül a savtalanító ház. 650 pengőt loptak el a várállomáson egg budapesti tanártól. Vakmerő zsebtolvajlás játszó­dott le az elmúlt napon a vár­állomáson egy Putnok (elé in­duló vonatnál. Gabroviczky Leon budapesti reálgimnáziumi tanár zsebéből ismeretlen tettes a tolongásban kilopott egy hímzett pénztárcát, amelyben 650 pengő volt: a tanár nyaralási pénze. A károsult előadása szerint a jegyváltásnál még hiánytala­nul meg volt a pénz. Valószínű­leg akkor vette észre a tolvaj, hogy az idegennél nagyobb ösz- szeg van s elhatározta a lopást. Mindenfitt nyomában maradt a tanárnak, aki a pénzt tartalmazó bankótárcát nadrágja hátsó zsebében helyez­te el. Mikor a vonat lépcsőjére felhá­gott, a nagy tolongásban velaki meglökte • valószínűleg ebben a pillanatban lopták ki zsebéből a tárcát. Gyanúja egy 30—35 év körüli falusias öltözetű emberre irá­nyul, aki a jegyváltásnál meU lelte állott, majd a vonat lép­csőjén is mögötte tolongott. A vonatban mindjárt észre­vette a lopást és Szarvaskőbe érkezve, — ahol a nyarat töl­teni szándékozott, — telefonon értesítette a rendőrséget, amely erélyes nyomozást kezdett a tol­va] kézrekerítéiére. Az egri érseki líceumi múzeum tárgymutatójának negyedik, legújabb kiadása most jelent meg a líceumi nyomda ízléses kiállításában. A Szmre- csányi Mikl's gondos szerkesz­tésében megjelent 64 oldalas mű a szerkesztő kiváló szakértelmű 'szavain kívül pontos és rész- ’ 'mutatását adja a műzsum 'Veinek, szobrászati, unek és külön cím tőén foglalkozik itkaságokkal és kel, majd meg- állő Eger, július 11. Az egri vízvezeték savtalaní tására szolgáló épület építése folyamatban van, jelenleg ez alapbetonozásnál tartanak. Ter­vét Hevesy Sándor oki. városi építészmérnök készítette és az építkezés ellenőrzését is ő végzi. Az épület a gépi berendezés­nek megfelelően és ahoz alkal­mazkodva teljesen modern síi' lusban épül. Külseje maga a vasbeton szerkezeteknek a kül­sőben valő feltüntetésével készül, külön figyelemmel arra, hogy a homlokzati részek csak az idő­járásnak, fagynak, és a várható igen nagy belső páralecsapódás- nak ellenálló épületi anyagokból készüljenek. így az épület lábazata, a ki­ugró szerkezeti pillérek műkő borítást kapnak, maga az eme­leti rész pedig az újabb építke­zéseknél kiválóan bevált és ha­tásos falfelületet adó Klinker­téglával lesz burkolva. A tervező építészt mindenben a célszerű­ségi követelmények és a belső szerkezetekhez való alkalmaz­kodás vezetvén, az épületet lapos vasbeton tetővel tervezte és ab­lakok helyett is csupán az eme­leti porlasztőtérnek lehetett, bár nagyobb méretű, zsaluleveles szellőző nyílásokat hagyni. Az épület, ha talán el is tér egész külsejével a már általá­ban megszokott épületformáktől, mégis minden igyekezet szerint meg fog felelni a hasonló épít­ményektől elvárt esztétikai kö­vetelményeknek. Nagyobb töme­gével a Szt. Imre teret kellőké­pen fogja bezárni, az innen észak felé húzódó, jövőben kiépíten­dő főútvonal torkolatának pedig kellő indítást ad. Az építkezés teljes befejezése augusztus végére várható, mikor is folytatólagosan a gépészeti részek szerelését fogják meg­kezdeni. A munkálatokat a helybeli Szász építész cég végzi, vtalanítás folyamata egyszerű. A savta- ^t nyomás alatt vékony nyílásokkal ellátott csö­vekbe vezetik, melyeken át el- porlasztva szabad szénsavtartal­mát elveszti. A porlasztó téren át levegőt áramoltatnak, amely a felszabadult széndioxidot ma­gával ragadja. Ennek az elvnek megfelelően a savtalanítő épület legnagyobb részét a porlasztőtér foglalja el, hová a porlasztőciövek befutnak. A porlasztáshoz szükséges nyo­más előállításához semminemű külön szivattyútelepre szükség nincs, tekintve az artézi kút 12—14 atro. saját nyomását. Az artézi kút szénsavas vize tehát közvetlenül a porlasztócsövekbe jut, melyek két, egymással párhuza­mosan fekvő, elkülönített kam­rában nyernek elhelyezést. E kamrák közül üzemben állandó­an csak egy lesz, a másik tarta­lék kamra az esetleg előforduló javítások esetére. A ventillátorkamra csak kis részét alkotja az épü­letnek. Ebben lesznek felállítva az elektromos hajtású ventillá­torok a levegőnek a porlasztó- térbe valő befuvatására. A gé­pek természetesen egy speciális szűrőberendezésen ke­resztül szívják a levegőt, hogy baktérium és pormentesen vezessék a porlasztőcsövek közé. A savtalanított víz a ciövek alatti kavics szűrőrétegre esik először s azon áthaladva az épü­let alsó szintjében fekvő gyűjtő- medencékbe folyik. Innen az útja most már a szivattyútelep ké­szülékein keresztül, mint eddig, a városi csőhálózatba vezet. Az artézi kút nyomővezeté kébe egyidejűleg beépítendő to­lózárak segítségével bármikor elérhető lesz ez, hogy a savta- lanílőt esetleges üzemzavara ese­tére kikapcsolva, a víz direkt a a szivattyútelepi gépházon ke­resztül jusson a hálózatba. A befuvatott levegőnek, valamint savtalanított víznek szűrése a vizet minden szennyeződéstől mentesíti. Böszörményi dr. mis­kolci főorvos véleménye szerint, aki havonta vesz vízmintákat a város különböző pontjairól, bak­teriológiai szempontból a víz annyira tiszta, hogy az egész országban szinte példát­lanul áll. Á. L. A gyermekhalandóság. Irta: Lukács György dr., ny. miniszter. Akármiképen vesszük az ál­lamnak legnagyobb' kincse az emberanyag. A kvantitatív nép­szaporodás igen fontos államér­dek és elsőrendű kérdés. A kvan­titatív népszsporodás kérdésé­nél egyfelől a születések száma jön tekintetbe, másfelől pedig az, hogy az emberi életkort meny­nyire vagyunk képesek kihúzni, a halálozásokat mennyire va­gyunk képesek csökkenteni. Ha körültekintünk Európában, azt látjuk, hogy legszaporább a szláv népfaj és sert tart a szláv népfajjal a román, amit talán nem is kellett volna külön ki­emelni, hiszen a románnak je­lentékeny része szláv elem. Utá­nuk következnek a germánfajok és népszaporodás tekintetében leghátul állanak a latinfajok, nevezetesen a francia, spanyol, meg a belga. Az olasz faj ebben a tekintetben kivétel, mert igen erősen szaporodik, majdnem a szláv népfaj szaporodásával tart lépést Mi magyarok, ennek a soro­zatnak körülbelül a közepén va­gyunk, leginkább a germán nép- faj szaporodásával egyezik a mi szaporodásunk, amely — sajnos az utóbbi időben jelentékenyen csökkent. Régebben, e tekintet- bsn, panasz nem hangzott el ré­szünkről. Csak néháDy statiszti­kai adatot említettek itt, Magyar- országnak azon a területén, ame­lyet Csonkamagyarországnak ne­vezünk, a háború előtt, a 80-as években körülbelül 45 élveszüle- tés esett ÍOOO lakosra, 1910 kö­rül már 36, 1924 körül 30, most pedig átlag 25. Ennek a jelen­tékeny csökkenésnek fő oka a városokban rejlik. A városok­ban a születések száma napról- napra fogy. Vannak egyes vá­rosok, amelyeknek természetes

Next

/
Thumbnails
Contents