Eger - napilap, 1931/2
1931-07-12 / 155. szám
2 EGEK 1931. július 12 népnaparodásuk alig van. Idesorozták a székesfővárost is, mert hiszen a lakosság az utóbbi évtizedben alig növekedett természetes szaporodás útján. Hogy a főváros népessége mégis jelentékenyen nagyobb, az kizárólag a bevándorlás következménye. De ugyanilyen szomorú tapasztalataink vannak Pécs és Baja városoknál, amint általában ipari városokban — Győr, Székesfehérvár, Miskolc, — nagyon lassú a szaporodás. Jobb a szaporodás foka a falvakban, a kis és nagy községekben, ahol azonban a gyermekhalandóság még mindig igen nagy és a nép szaporaságát erősen ellensúlyozza. A tárgymutató negyedik ki adása szükségessé vált, mert az érseki líceum múzeumának »szépművészeti gyűjteménye« lényegesen gyarapodott és időközben a »régiségek, ritkaságok és kegyeleti tárgyak gyűjteménye«! számára a nagy teremhez csatlakozó elkülönített három szobát lehetett újonnan meg nyitni.*) A festmények sorozatában nagyjelentőségű kiegészítést jelent, hogy legnagyobb mestereink nehány művét a Szépművészeti Múzeum lététéként sikerült megszereznünk. Hálás köszönettel tartozunk ezért Peirovici Elek főigazgatónak, aki a vallás és közoktatásügyi minister űr jóváhagyásával ez iránti kérésünket teljesítette. A lőcsei születésű Markő Károly a múlt század közepén ko rának egyik leghíresebb tájfestője volt. Béctben tanult, Kismartonban volt egyideig s aztán állandóan Firenzében és környékén tartózkodott s ott festette a részletek kidolgozásában bámulatosan finom és idillikusán derült kis képeit, melyeket bibliai, vagy mitológiai, az itteni olasz tájon pedig népies jelenetekkel élénkített. Liezen-Mayer Sándor, győri származású volt s mint a müncheni képzőművészeti akadémia kiváló tanára a magyar ifjak művészi képzésére nagy hatást gyakorolt. Szt. Erzsébetet ábrázoló bájos festményét a Szépművészeti Múzeum őrzi. Goethe >Faust«-jához és Schiller >Glocke«-jáboz készült remek illusztrációi általános tetszésben részesültek. Az itt elhelyezett »Születésnapi üdvözlet« a múlt század második felében *) Török Kálmán prépost-kanonok ezt a gyarapodást »Látogatás az érseki líceum múzeumában« című külön füzetben ékesszólóan és részletesen Ismertette. Hogy általában a gyermekeknek olyan sürü a halálozása, — a korai időszakban, főleg a cie csomóké — kultúrával függ ösz- sze, azt egyetlen statisztikai adat is megmagyarázza. Városainkban, ahol nagyobb a kultúra, 100 élvessületésre 17, a falvakban, — ahol sok kultűrtényező hiányzik — 100 élveszületésre 20, egyéven aluli csecsemő elhalálozása esik. A falvakban, tehát sürgős a tennivaló a gyermekhalandósággal szemben és nem dicsérhető eléggé a kormánynak a mintajárásokra vonatkozó intézkedése. E téren a Stefánia Szövetséget és a közegészségügyi intézetet illeti a kezdeményezés. virágzott életképfestésnek egyik legbeciesebb és legrokonszenvesebb példája. Világhírű művészünktől Munkácsy Mihálytól az egyik remek-művéhez, a »Kálváriád hoz készült tanulmánya bepillantást enged a teremtő géniusz müvének keletkezésébe. Itt csak az egyik alaknak problémájával küzdött a nagy művész mesteri ecsetje. S hányszor kellett ezt megismételnie, míg a viiágrendítő dráma ábrázolásában a részvevő sokaság mindegyik alakja az egységes hatás legmagasabbra fokozásának tényezője lett. Itt magában látjuk a lóháton ülő keleti férfiút, aki a nagyszerű festmény baloldali széléről visszafordul és megdermedt tekintetét nem tudja levenni a felfeszitett Megváltóról. A drámai felfogás megragadó erejét, a fehér burnusz széles ecsetkezelésén az oroszlán körmeit ezen a tanulmányon is meg- érezbetjök s annál nagyobb bscs- ben tarthatjuk, mart sajnos úgy a »Kálvária«, mint a »Krisztus Pilátus előtt« című két remekmű a tengeren tűi van, Philadelphiában, ahol Vanemaker, a multimilliomos, külön nagy teremben őrzi míndakettőt, mint gyűjteményének legfőbb nevezetességeit. Lotz Károlytő), a nagyszabású falfestmények páratlan mesterétől egy női arckép tanúsítja, hogy ebben a műfajban is magas színvonalon áll az ß művészete. Van der Venne Adolfnak, a németalföldi eredetű festőnek »Sátoros cigányok«-at ábrázoló igen jő minőségű életképe érdekelhet bennünket azért is, mert a múlt század hatvanas éveiben az akkori Pesten, a Haltáren lakott több éven át s a művészek nála jöttek össze, amikor az Orsz. M. Képzőművészeti Társulatot 1861 ben megalakították. Ismeretei, hogy Pyrker János László egri pátriárka érsek 194 festményből álló képgyűjteményét a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta s ezzel halhatatlan érdemű megalapítója lett sz ország első nyilvános képiárának. Ezekből a képekből a kővetkezőket engedte át letétül az Orez. Szépművészeti Múzeum: Danhauser Józsefnek négy festményé», melyek Pyrkernek Hibs- burgi Rudolfról írt bőskölteményét illusztrálják, — egy virágképet Ferrertöl, — és egy kis képet Krackertől, mely azt a vén koldus-asszonyt ábrázolja a macskájával, aki a líceum előtt ült, mialatt Kracker a könyvtár many- nyezetét dekorálta. A nagy művész naponként alamizsnát adott neki a végül le is festette. Ezek származnak Pyrker gyűjteményéből. — A múlt század végén vásárolta meg az állam Siuibaldi kiváló párisi művésznek Hajnalfakadás című nagyszabású festményé», mely a nemzetközi kiállításokon ismételten kitüntetésben részesült. Igen jellemző példája ez annak a festői iránynak, mely a szabad levegő (a »pleia air«) színárnyalatait elemezte. A messze elterülő tájnak üde, halványan rezgő légkörében, az előtér pázsitján, bájos fiatal leányok vonulnak fel, ritmikus sorrendben, mint a nap- keltének, a viruló tavasznak, az ébredő élet önöméinek hírnökei. Sinibaldi Páriában a kereskedelmi minisztériumot és Liliében a városházát díszítette falfestményeivel és légies színkezelése ily feladatra követésre méltó példát szolgáltat. A régiségek, ritkaságok és kegyeleti tárgyak gyűjteménye az Eger, július 11. A termésrendelet, amelynek megjelenése napokon keresztül késett, a hivatalos lap mai számában végre napvilágot látott. A ciütörtöki minisztertanácson fogalmazták meg végső formájában a rendeletet, amely nagyjában megegyezik a tavalyival, azonban van benne néhány lényeges eltérés is. Főkülöobség az, hogy az idén nem három, hanem 10 pengő a boletta ára. Ebből 6 pergőt a termelő ^kap 4 pedig arra szolgál, Jiogy megtérítsék vele a gazdáknak a külföldi örkülömböz8tet, vagyis ezt ez összeget csak a külföldi szállításoknál kapja a termelő. A hatpengős szelvény <5* " bői 3 pengőt a term' tozására kell forf" e célra átengedett három szobában egy külön kis múzeumot alkot, amelyben 2763 darab van felhalmozva s ezért a tárgymutató csak cjsoportos megjelöléseket tartalmazhat, a nevezetesebb darabok külön felemlítésével. Érdeklődőknek a részletes leltár alapján a múzeum őre ad készséggel felvilágosítást. A gyűjtemény törzsanyagának lényeges gyarapodása Barlalos Gyula c. kanonok nagy értékű hagyatékából áll, melyben a töriéuet- előtti és bonfoglaiási leietek, nagyrészt Eger környékéről és a népies (Habán) cserépedények eredeti sokféle díszítésekkel, a szaktudománynak s a hazai díszítő művészetnek tanulmányom zásra bőséges a kaimat nyújtanak. Különböző helyeken elraktározott régi képekből is sikerült egy egész sorozatot felszínre hozni, melyek a helyi történet és a korhű viselet szempontjából értékesek. Hogy esek egyet említsünk fel, gróf Barkcczy Ferenc püspöknek Huetter által festett arcképen először került nyilvánosságra a Felsötárkáoy felett épített és sokat magasztalt, de nyomtalanul e'enyészett »Fuor- contrasti« kastélyának egykorú ábrázolása. A főlépcső két szárnya alatt elhelyezed Lapidarium Eger és környékének kőemlékeit tartalmazza, — de még a gyűjtés és rendezés folyamatban van ■ azért a tárgymutató végén a tárgyak közül csuk néhány van külön megjelölve. A darabok melletti felírások fogják a látogatókat kellően tájékoztatni. 1931 június havában. Szmrecsányi Miklós. ptdig készpénzben kap a gazda. Ha nincs adótartozás, az egész szelvényórtéket készpénzben kap - jak meg a termelők. A rendelet szerint a malom vámőrlésre boletta nélkül csak a gazdáktól, gazdasági cselédektől, gabonával javadalmazott lelkészektől, tanítóktól stb. fogadhat el búzát. Ezektől is csak annyit, amennyi háztartásuk szükségletét fed' A rendelet nem ve?*“ őrlési tanúsítványt ségévé teszi a ellenőrzést. A 1 helyébe adó meg a re^'1 * a»‘ Az érseki líceum múzeumának gyarapodása A tárgymutató negyedik kiadásának előszava. Tízpengős bolettát hozott az új termésrendelet A 10 pengőből 4 a külföldre szállított búza árpótléka lesz, belföldi forgalomban 6 pengővel számolhat a gazda.
