Eger - napilap, 1931/2

1931-10-20 / 237. szám

Ä IS Ä 10 FILLÉR ILÖFIZETÉSI DÍJ A ‘OSTAI SZÁLLÍTÁS- ALi EGY HÓNAPRA PENGŐ 80 FILLÉR. -EGY NEGYEDÉVRE I PENGŐ- — EGYES 1ZÁM ÁRA HÉTKÖZ- IAPON 10 FILLÉR. — PASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI KAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉGI EGER, LYCEUM, FÖLD- SZINT 8. — TELEFONI 11.— KIADÓHÍV AT ALi EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 6. — TELEFON i 87. - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- i: SZÁMLA: 54.558. n XL1L évfolyam 237. szám Kedd Kyerr, 1931 október 20. Az inségakció lebonyolításában tevékeny részt kér a negyed- mesteri szervezet A borfogyasztási adó eltörlését kérték a kormánytól a Negyedmesteri Testület központi választmányi ülésén. Még nincs ítélet a bankrablók ügyében. Budapest, október 19. A szabadiágtéri bankrablók ügyében fél tíz érakor kezdte meg a tárgyaidat Szöregi elnök vezetéae mellett a rögtönitélé ta- nfica. Kihallgatták a két vádlot­tat, majd Mioich dr. orvosszak- értét, aki épelméjűaek mondotta a banditákat, aztán Jőjárt Géza pénztároa, mint tanú tett valló- máat. Fél két érakor még ninca Ítélet az ügyben. Felmentették a baktai fővadászt, aki agyonlőtt egy sertéstolvajt. Hugli Pál baktai, Uradalmi fövadász ellen az egri törvény- •zék halált okozó lulyoa tezti eértél büntette címén vádat emelt, mert Péter-Pál napján a bocei országúton lelőtt egy menekülő sertéetolvajt. Az ember, aki má- eodmagávál 17 eertéat hajtott el az uradalom kondájáből, puska­lövéssel felelt a felszólításra, hogy álljon meg. Hugli hasonló- képen puskatűzzsl felelt s a harc folyamán a tolvaj megsebesült s rövidesen el is vérzett. A szombeton megtartott főtár­gyaláson Hugli jogos védelem címén felmentését kérte. A bíró­ság a kihallgatott tanúk vallo­mása alapján a fővadászt jogos védelem címén felmentette az ellene emelt vád alól. Az ítéletben a vád és védelem megnyugodott s így jogerőre emelkedett. Javulnak a földárak. Az utóbbi időben szinte egé­szen megakadt a földforgalom. Nem lehetett vevőt találni, vi­szont az eladó birtokok száma naponkint szaporodott. Néhány hét óta megváltozott a helyzet. A bankoknál azt mondják, hogy vételkedv mutatkozik a földbir­tok iránt. Különösen a kisebb birtokokat veszik[és ezekért meg­felelő árakat is adnak. Időjárás. Budapest, október 19. A Meteorologie! Intézet jelenti ma déli 12 órakori — Hazánk­ban az időjárásban változás ál­lott be. Élénk légáramlás mel­lett a felhőzet növekedett, egyes helyeken kisebb esőzések is vol lak. Budapesten ma délben 12 C. fokot mutatott a hőmérő. Prognózis: megélénkülő északi szilek mellett hűvösebb idő várható, egyes helyeken kisebb csapadékkal. Vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta meg a múlt hónapban megalakult Negyedmesteri Tes­tület első központi választmányi ülését a városházán a polgár­mesteri fogadőteremben. Az ülés lefolyásának ünnepélyei komoly­sága, tanácskozási szellemének emelkedettsége s a hozott hatá­rozatok értéke azt látszanak iga­zolni, hogy a Negyedsnesteri Tes­tület célkitűzései helyesek és mű­ködésétől sok kedvező hatást le­het várni városunk közéletében. Az értekezlet jelentőségét emel­te Irak Géza polgármester meg­jelenése is, aki részvételével de­monstrálni kívánt amellett a gondolat mellett, hogy a negyed­mesteri intézmény nemcsak üres dísz és méltóság, kaDem a vá­rosi közigazgatás és szociális gondoskodás egyik eleven té­nyezője. A központi választmány ülé­sét dr. Kürti Menyhért c. tanker, kir. főigazgató nyitotta meg len­dületes szavakkal, magvas pro- grammot adva a választmány hivatásáról. A tárgysorozat első pontjaként a negyedi kiküldöt­tek beszámolója szerepelt, akik keresetlen szavakkal előadták a negyedeikben uralkodó állapo­tokról, a nép hangulatairól, a gazdasági helyzetről szóló jelen­téseiket. A kiküldöttek egyidejű leg jelentették, hogy a földmű- vesség, iparosság s munkásság helyzete nehéz, gondterhelt, a termést alig lehet értékesíteni, mint gyógyító eszközt a borfo­gyasztási adó eltörlését indítvá­nyozták többek között s a téli inségakció igazságos, gyors és bürokráciamentes lebonyolítását ajánlották. Érdekeiek voltak a város hat­vani I. negyedének írásban be­nyújtott indítványai, amelyeket Radii Károly terjesztett elő. Éz a negyed kérte, hogy a városi inségakciőba hivatalosan vonják be a negyedmestereket; okulni kell a múltból, hog£ azok kap­janak legelsősorban segélyt, akik a legérdemesebbek ; továbbá en­nek a negyednek előterjesztett kívánsága, hogy a negyedmes­teri kar részéről valaki minden negyedből helyet foglaljon a vá­rosi képviselőiestülelban s ez a negyedmester képviselőtestületi tag tájékoztassa az összes tago­kat a negyedi bizottságokban. Elhatározta a központi választ­mány a kifejlődött széleskörű vita alapján, hogy a borfogyasz­tási adó kérdésében a Negyed- mesteri Testület meg keresi Eger város képviselőtestületét és or­szággyűlési képviselőjét, hogy a borfogyasztási edő eltörlése ér­dekében a legerélyesebben száll jón síkra a kormány előtt. Én­nél a tárgynál felszólalt 7rak Géza polgármester is s részlete­sen tájékoztatta az értekezletet a borfogyasztási adó ellen foly­tatott régi küzdelem állásáról s azokról a nehézségekről, amelyek a kérdés sima megoldását hát­ráltatják. Véleménye szerint a gazdák nyugalma érdekében mindent el kell követni, hogy ez az igazságtalan adónem töröltes­sék és miután ez az adó a vá­rost terheli 150.000 pengővel, az államnak másfajta bevételekkel kell kárpótolni a várost. — Az inségakció megszervezése és le­bonyolítására vonatkozólag is megnyugtató módon szólalt fel- a polgármester, amelyért az el­nök a választmány hálás köszö­netét fejezte ki. Elhatározta az értekezlet, hogy még az inségakció meyszerve- zése előtt felterjesztést intéz a Negyedmesteri Testület Heves- vármegye főispánjához, alispán­jához és Eger város polgármes­teréhez az akcióban való rész­vétel tárgyában s felajánlja szol­gálatait az Ínségesek összeírá­sára, megbírálására vonatkozó­lag. Az apróbb jelentőségű ügyek tárgyalásán kívül kimondotta a választmány, hogy minden hi­vatalban levő negyedmester ré­szére hivatalos pecsétet készít­tet, továbbá, hogy minden ne* gyedmester az ő hivatali évére vonatkozó ügyekben állíthat ki igazolványokat. Végül elhatározta az értekez­let, hogy a negyedek bizottságai minden hónap első vasárnapján, a központi választmány téglái pedig minden hónap második vasárnapján jöjjenek össze ta­nácskozásra. Üldözés Az emberiség rohan a lejtőn s minden kiáltás süket fülekre talál. Megbomlott a világ gazda­sági rendje és a rombolás szel­lemének előosatárjai törnek elő a homályból. Igazság, erkölcs, becsület a közöny hálójában ver- gődaek. Kevés a bátorság, amely viiizaparancsolná a rombolás szellemét. Az őszi szél szomorú híreket fűj Spanyolország felől. Az elfajuló forradalom a for­radalmak törvényszerű életét éli ki és napról napra új merényle­tekkel készít utat a teljes anar- kiának. A jezsuiták üldözése még a forradalmár Zamora mi­niszterelnököt is lemondásra kényszerítette. Az a pokoli terv pedig, hogy egy ájtatos pro- cenziőba felbőszített bikákat kergessenek, még a legszélsősé­gesebbeket is felháborította. Az üldőzée folyik, de a világ hallgat. Akik oly mellveregetve hangoztatják az emberiességet, akiknek tolla végigszánt a vi­lágsajtón a humanizmus érdeké­ben, azok némán tűrik az üldö­zést és nem vesznek tudomást az emberi jognak meggyalfizá- cáról, amikor Jézus társaságá­nak tagjait, az emberszeretet apostolait éri ez az üldözés. Valaki mégiB megszólalt. A pápa tiltakozó szava hangzik bele a világba. De e hang mö­gött nem állanak szuronyok és bombák, hanem csak az isteni igazság. Ennek az igazságnak kell utat találni azokhoz, akik­nek nem a száján, hanem a szi-* vében él az emberiesség. Hol vannak ezek az igazsá­got kereső állam- és világpoli- tikusok, akiknek annyi sokszor oseng bele szavuk a világűrbe, Miért némák és süketek, ami­kor bátran és nyíltan fel kel­lene emelni súlyos tiltakozó sza­vukat a máskor annyit hangoz­tatott emberiesség és jog érde­kében ? Miért a hallgatásnak ez a kínos harmóniája éppen ezek­ben az időkben, amikor az arany szélütötten támolyog, amikor a gazdasági életben soha nem ta­pasztalt kapkodás és bizonyta­lanság nyilvánul meg, amikor az erkölcsi értékekből is ki akarja fosztani a világot az a veszede­lem, amely vörös leplét már rá­borította az orosz földre, felüti fejét Jüterborgnál, Ausbachnál, Biatorbágynál és holnap ki tudja hol? Miért nincs hangja ilyen­kor a máskor hangosaknak ?

Next

/
Thumbnails
Contents