Eger - napilap, 1931/2

1931-10-14 / 232. szám

2 can 1931. október 14 A kereskedelemügyi miniszté­riumban ellenőrzik az új egri aszfalt minőségét Helyenként hullámos az aszfaltburkolat. A mutatkozó egyenetlenségeket az útépítés végeztével kijavítják. Eger, október 13. A Széchenyi ucca egyes ré­szein elkészült ű] aszfaltburko­laton zavartalanul bonyolódik a forgalom és minden remény meg van arra, hogy csütörtökön tel­jes egészében elkészül az asz­faltozás. Bármennyire elismeréssel adó­zunk azonban az Építőipar Rt. lelkiismeretes és szép munkájá­nak, mégsem hallgathatjuk el azt a tényt, hogy az új burko­lat egyes helyeken, a fdiő ré­teg megszakított, majd később tovább folytatott építési helyein, hullámos. Száraz időben ez tel­jesen észrevehetetlen, eső alkal­mával azonban megáll a víz a laposabb részeken s az egri pol­gár, akinek három esztendő óta éppen elég alkalma volt képen és ruhánfoghatőlag tapasztala­tokat szerezni a pocsoljákon ét- robogó autőkerék áldásait ille­tőleg, némi megütközéssel látja, hogy, ha nem is olyan arány­ban, de mégsem mentesül ezek­től a meglepő, de kellemesnek egyáltalán nem mondható hely­zetektől. Míg tehát egyrészről méltá­nyoljuk a vállalat magatartását és buzgalmát, közkötelességből, de magánvéleményünk formájá­ban is, helyet kell adnunk a polgárság kritikájának, amely ennek a szépséghibának repará­lását sürgeti. Munkatársunk ebban az ügy­ben kérdést intézett a várói út­építést ellenőrző mérnökéhez, aki kijelentette, hogy ezeket, a vállalat által is látott hibákat az aszfaltozás teljes befejezése Után meg fogják javítani és az egyenetlenségeket akár le­faragás, akár kitöltés utján el­tüntetik. A kérdést mindenesetre felszínen fogjuk tartani. Egyébként a scheet aszfalt minőségét a kereskedelemügyi minisztérium műszaki osztályán ellenőrzik. Nepnkkal ezelőtt mi­niszteri bizottság járt lent Eger­ben és szabályszerűen, félkilo- méteres távolságokban, mintá­kat vett a lefektetett burkolatból. Kétségtelen nagy konsterná- ciót keltett városszerte, ami­kor az új burkolatot bontani kezdték, de amikor híre terjedt a bontás okának, a kedélyek le­csillapultak. Az anyag jóságára jellemző, hogy csákányokkal alig lehetett számbavehető darabot kiütni a még néhány napos aszfaltból és amikor végre megvolt a minta, acSlfűrésszel kellett sí mára egyen­getni törési helyeit. Itt említjük meg, hogy a be­tonozás szépen halad a Kápta­lan és Almagyar ucoákon és nemsokára ezekre a vonalakra viszik az aszfaltburkoló gépet. Az életbiztosítások valorizálásáról közszemlére tett Jegyzék megtekintési határideje október végén jár le lyesebb vagyonaloíztődás pro­pagálása miért nem történik meg valamely példaadó kezdeménye­zéssel és ez alapon történő na­gyobb akcióval? Ez eredményes lehetne. De a könyv a maga szélsősé­ges eszméivel ciak tágítja a rést a társadalom falán. Úgy is re­pedezett az, úgy is inog a vár, úgy 1* gyávák benne a katonák. Mindez éppen elég baj a mos­tani harcban való kitartáshoz. Szükséges nemcsak nálunk, de az egész világon egy egészsé­ges szociális átalakulás, de, ha ebben tűlmegyünk a helyes mér­téken, olyanok vagyunk, mint az égő ruhájú ember, aki örvénylő vízbe menti magát, mikor úszni sem tud. Az emberiségnek ta­lán mindegy, hogy tűzben, vagy vízben pusztul ó el. Da — nem szabad elpusztulnia! S ez az okos vezetőktől s a józan nép­től függ. Józanság, erő adjon higgadtságot a mostani válsá­gos percekben. Meg kell fékezni azt a hisztériát, mely a gazda­sági dumpingek után még az időjárás rendkívül rosszaságát is kommunista erőnek tulajdo­nítja, meg kell erősíteni a lelke­ket az ínség elbírására, a gyó­gyítás kikényszerítésére, a he­lyes jövő átalakítására, — ezek a mai kor tennivalói. Helyesen megállapítani a tennivalókat és azok sorrendjét, együttműködés­re hívni fel mindenkit, ezek kor­mányzói elvek. Da nem bizo­nyosan a legmerészebb idea és különösen nem akkor, ha a ki­dobott ideák nem egy maga­sabb eszmény s nem a teljes igazság szerint valók. A kapitalizmus bukásán sze- gényembarnek, munkásnak, dol­gozónak nem volna sok kese­regni valója, de annál inkább van félni valója attól, amit utá­na Károlyi gróf is jósol: a bol- sevizmustól, amely le akar rom­bolni mindent, hagyományokon, erkölcsi, lelki szépségeken épült kultúránkat, s vele a szabadsá­gon alapuló lelki nyugalmunkat. A pápát megoperálják. Róma, október 13. Római távirat szerint a Vati­kánban hire terjedt, hogy a pápa megbategedett. Ennek ellenére a Szentatya továbbra is meg­tartja a fogadásokat és folytatja munkáját, szokásos sétáiról azon­ban kénytelen volt lemondani. Hir szerint a közeli napokban megoperálják. Felfüggesztették a finn aranyvalutát. A finn aranyvalutát, további intézkedésig felfüggesztették és a váltóleszámitolási kamatlábat 9 százalékra emelték. Eger, október 13. Az életbiztosításokat tudvale­vőleg 5 százalékos kulcs szerint valorizálják. A valorizálás alá kerülő életbiztosítások adatait a törvény szerint 1931, szeptember 1-től 60 napon át közszemlére kellett kitenni és a biztosításo­kat 1934 év végén fogják valo­rizálni. A biztosító intézetek felügyelő bizottságai közzétették az erre vonatkozó hirdetményt. Eszerint a teljes 5 százalékos valorizá­lást csak azoknak az életbizto­sításoknak biztosítják, amelye­ket még teljes aranykoronában fizettek. A nem teljes aranykoronával fizetett életbiztosítások valorizá­ciója már alacsonyabb kulcs sze­rint történik, és a biztosított mi­nél több papirkoronában fizette a dijakat, annak biztosítását an­nál kisebb kulcs szerint állapít­ják meg. A valorizálás alá kerülő élet­biztosítások adatait az október hő végén lejáró 60 nép alatt azonban a vidéken lakó érde­kelteknek nincs alkalmuk sze­mélyesen megtekinteni, az ott fel­vett adatok helyességéről meg­győződni s amennyiben életbiz­tosítási kötvényük a kimutatás­ban felvéve nem volna, a pótlás iránt a kitűzött záros határidő­ben előterjesztéssel élni. E tekintetben a Pesti Takarék Tisztviselő Egylet (Budapest, IV., Muzeum körut 21., II. 16.) a biztosító társaság nevének s a kötvény számának levélben való közlése esetén kívánatra eljár s a valorizált összeget az érde­kelt felekkel készséggel közli. Elintézés kizárólag levélilag. Ekrazit Ekrazit a nadrágzsebben. Ezt acímetbátran oda lehetne akasz­tani a legfantasztikusabb pony­varegény elé. Ugylátszik azon­ban, hogy az élet a legbetegebb fantáziát is túlszárnyalja a bor­zalmasságok tekintetében. íme azt olvassuk, hogy a biatorbágyi merénylet legújabb gyanúsítottja, a feltűnően romantikus nevű Matuszka Szilveszter, akinek ve­zetékneve egy háborús színda­rab címB volt, keresztnevét pe­dig Petőfi Apostola viselte, szó­val ez a romantikus nevű em­ber gyárigazgatő létére okra- zithoz nyúlt és sötét elszántság­gal ártatlan emberek fölött rob­bantotta fel a halálvonatot. Az olvasó figyelmét bizonyára nem kerülte el az a furcsa körülmény, hogy Ausztriában csak úgy uk- muk-fuk lehet vásárolni ekrazi- tot. Matuska Szilveszter bement egy kereskedésbe, ahol detailban árűsiiják az ekrazitot és azt mondta: «Kérek tíz kilót ebből a robbanóanyagbői!« És lehet, hogy még azt is hoszátette a kiszolgáló segédnek: «De jól tes­sék megmérni, mert betegnek lesz«. És a segéd gondosan be­csomagolva az ekrazitot, a spár­gába fűzött f&pálcikát kecsesen a mutató és hüvejkujj közé szo­rítva nyújtotta át a csomagot, mint egy doboz zserbőt a vevő­nek, aki ezután hanyagul ment a kasszához és kifizette az ek- razitért járó összeget. Felesleges volna tovább kisérni Matuszka Szilvesztert, amint az üzletből ekraziibonbonos skatulyájával hazament és otthon még egy­szer alaposan átgondolta az ek­razit felhasználásának tervét. Da annyit megállapíthatunk, hogy paradicsomi állapotok le­hetnek Ausztriában, hol minden különleges igazolás nélkül ki- loazámra mérik ki azt a finom robbantőanyagot, amivel esetleg az egész világot is a levegőbe lehet repíteni. — Havonkint száz pengőt kereső kisiparos adója. Az egyik kézműves­ipari érdekképviselet összeállította a mai elviselhetetlen adó nyomását a kisiparra. Az összeállítás olyan kisiparosra vonatkozik, akinek évi tiszta keresetét az adékivető ható­ság 1200 pengőben állapítja meg. A havonkint 100 pengőt kereső kisiparos tartozik fizetni a mai adóprés szerint évenként kereseti­adó fejében 60 P-t, jövedelmiadó fejében 12 P t, községi betegápolási pótadó fejében 10 P-t, inségadót 1.80 P t, útadót 1.20 P t, kamarai illetéket 2.40 P t, egyháziadót 6 P-t, rokkantellátásiadót 2.12 P-t, for­galmiadót 240 P t, összesen 335 pengő 50 fillért. Ebből a számítás­ból egyéb közterhek, valamint a községi pótadó hiányzik. A legeny­hébb megítélés szerint is havonta minimális összeget, a száz pengőt kereső kézműves keresetének egy- harmadát fizeti állami adóban.

Next

/
Thumbnails
Contents