Eger - napilap, 1931/2
1931-10-14 / 232. szám
1931 október 14. EGEI 3 Döntő iordulathoz ért a biatorbágyi nyomozás Matuska Szilveszter bevallotta, hogy a merénylet céljaira ő vásárolta az ekrazitot. Bécs, október 13. Jelentettük, hogy a bécsi rendőrség őrizetbe vett egy Matuika Szilveszter nevű kereskedőt, aki alaposan gyanuiithatő a biator- bigyi merénylet elkövetésével. Hétfő délelőtt folyamán Ma* tusk&t kihallgatásoknak vetették alá, de továbbra is mereven kitartott amellett, hogy semmi köze a merénylethez. Matuska szenzációs esti vallomása. Matuska Szilveszter ügyében a Folitzei Corresponded éjszaka a következőket közli: Matuika Szilveszter hétfő este is tagadta, hogy a biatorbágyi vasúti merényletben közvetlenül mint tettesnek része volna, de közölte, hogy egy előtte ismeretlen férfinak, akit közelebbről nem ismer, felszőlitására megvásárolta a merénylet céljaira szolgáló ekrazitot s azt az ismeretlennek át is adta. Az illetőnek néhány robbantó- gyutacsot is szerzett. Tudta azt, hogy az ekrazitot, a robbantó■ gyutacsokat merénylet céljaira akarja felhasználni. Az ismeretlen azt mondta neki, hogy a merénylet tehervonat ellen készül. Matuska beismerte azt is, hogy a jüteborgi merénylet idején és a biatorbágyi merénylet végrehajtásának idején azzal a férfivel, akiről semmi közelebbit nem tud, Berlinben és Budapesten volt. Matuska azt állítja, hogy abban a D vonatban utazott, mely Biatorbágynál szerencsétlenül jár), visszavonta azonban, korábbi állításait, hogy a lezuhant vagonok egyikében ült és ezt állítólag csak nagyzolásből mondotta. A valőiágban ellenben abban a kocsiban ült, amely két másik kocsival együtt a viadukt előtt megállóit. Ezzel magyarázza, hogy csak kisebb szilánkoktól származó sebesülést szenvedett. Közelebbi részleteket — mondja végül a közlemény — a vizsgálat érdekében nem lehet közölni, különös tekintettel arra, hogy Matuika különböző állításait más felül kell vizsgálni. A Dobó István 14. honvédgyalogezred ezrednapja az egri várban Eger, október 13. Ái egri vár ostromának utolsó napján tartotta első ezrednapját a Dobő litván nevét viselő 14. gyelogezred. Külsőségeiben is imponáló keretek között, mint ahogyan illik ragaszkodni ahhoz a tradícióhoz, amelyből évszázadokon keresztül erőt merített a nemzet. Hétfőn este zenés takarodd), kedden reggel pedig zenés ébresztőt adott a város főbb útvonalain a honvádzeneksr. Kedden reggel már kilenc őrs előtt kezdtek gyülekezni a várlaktanya udvarán az egyházi és polgári előkelőségek, akik részt vettek a báziezred ünnepnapján. A laktanya kapujától gyep-szőnyeg vezetett a tábori oltárhoz két oldalán állottak fel az ezred alakulatai, az oltár előtt pedig a karpaszományos iskola díszszá- zada helyezkedett el. Gyönyörű napsütésben kezdődött meg az ünnepség. Kilenc óra után pár perccel felharsant a kürt s a tábori oltárnál Frindt Jenő érseki titkár elkezdte az ünnepi misét. A honvédzenekar egyházi énekeket adott elő. Mise után a laktanya udvarának közepén gyűlt össze az ünneplő közönség s vitéz Ág Ernő ezredes, ezredparancsnok, katonás, rövid beszédben méltatta a nap jelentőségét. Ismertette a vár ostromát, kiemelve a védők önfeláldozó hősiességét, majd többek között a következőket mondotta: — Ennek a várnak falai közé jöttünk, hogy érezzük annak a szellemnek a lüktetését, amely csodákat művelt itt hősiességével. Ma már romba dőltek a falak, de beszédük még így is arról a hősies erőfeszítéiröl mond nekünk példát, amellyel Dobő litván és katonái állottak meg a túlerővel szemben romló bástyáikon. — Bámulatba ejt ma is azoknak a férfiaknak hősies bátorsága, akik nem kötötték magukat a múlthoz nem fürkészték a jövőt, csak a véres jelent markolták magukhoz, hogy megmentsék ezt a földet. — Az egri vár hőseinek utódai megőrizték a tradíciókat és minden időben méltók voltak elődeikhez. Ennek bizonyítéka elödi ezredeinknek a világhábo- rúbsn tanúsított bátorsága és hozo't áldozata. Nem kételkedem, hogy az a hazaszeretet és ön- feláldozás, amely Dobót és hőseit lelkesítette, eltölti ezredem minden tagját ■ egyszer rólunk is elmondhatják majd: méltók voltunk erre a névre. A nagyhatású beszéd után az ezred tisztikara Dobő István síremlékéhez vonult, amelyre hatalmas, nemzetiszínű szállá- gos koszorút helyezett az ezredparancsnok, a kővetkező szavakkal : Ezt a boizorűt a XVI. század legnagyobb katonájának sírjára azzal a fogadalommal teszem le, hogy példáját minden helyzetben követni fogjuk. A síremlék megkoizorúzása után a díizszázad elvonult Hedry Béla tábornok, gyalogsági dán- dárparancsnok előtt. 139 egyszerűsítési lehetőségre mutatott rá. a községiközigazgatásban a hevesmegyei jegyzők közgyűlése fiz egyszerűsítési terveket a Hevesvármegyei Jegyző Egyesület megküldi a racionalizálás kormánybiztosának. Eger, október 13. A Hevesvármegyei Községi és Körjegyzők Egyesülete Füzesabonyban október 12-én Magnin Alfréd elaöklésével közgyűlést tartott. A közgyűlést nagy érdeklődés előzte meg, mert a Ma- gyary Zoltán racionálási tevékenységébe való erőteljes bekapcsolódást, illetve a kormánybiztos részére való adatszolgáltatást tűzték ki a közgyűlés főtárgyaként. A közgyűlésen az Országos Jegyzőegyesület részéről az egye sülét titkára dr. Pogány József, míg az Országos Jegyzőárvaház képviseletében Komoróczy Péter ügyvezető igazgató jelent meg. Az elcöki megnyitó részvéttel emlékezett meg a tiszafüredi járás főszolgabirájának, dr. Mocsáry Györgynek elhunytáről, aki a községek fejlődésének előmozdítója s a jegyzők törekvéseinek mindig igaz támogatója volt. — Majd az elnöki jelentés a ráció- nálási tevékenységbe való erőteljes bekapcsolódás szükségességére mutatott rá, mert a községi ügyvitel átvizsgálása kell, hogy az alapját képezze a felsőbb hivatalokban teljesítendő racioná- lási eljárásnak. A jegyzőknek kell tehát javaslataikat előterjesztenek, mert a kész tervekkel való előállás meggyorsítja a közigazgatás egyszerűsítésének munkáját. Ezek után az elnökség javaslatát terjesztette elő Parentézy Jenő egyleti főjegyző. Maga a javaslat 139 egyszerűsítési lehetőségre mutat rá, a- mely a községeknél eszközölhető. A községi ügyvitel egyszerűsítésével foglalkozott csupán, figyelmen kívül hagyta a más hatóságoknál való egyszerűsítési lehetőségeket, amelyek még további lehetőséget adDak az ügyek közvetlenebb, gyorsabb elintézésére. A közgyűlés tagjai élénk részt vettek a tárgyalásban és a részleteknél még több egyszerűsítési módot indítványoztak. Több ilyen tervezetet terjesztettek elő: Bo- róczy Gusztáv, Fecske László, dr. Báthory Sándor, Ferenczy Géza, Somos B la, Búzás Mihály, dr. Mezei László, dr. Pogány József és Komoróczy Péter. A javaslatok nemcsak a jegyzői ügyvitelt könyítik meg, hanem a lakosság tehermentesítését is célozzák a mai rengeteg bevallási, összeírás] és adatszolgáltatási kötelezettségek terhe alól. Az elfogadót terveket a vármegyei jegyzöegyesület megküldi az Országos Jegyzőegyesülethez, valamint a közigazgatás egyszerűsítésének kormánybiztosához is. Az egyesület, költségvetésének letárgyalása után még annak az alapítvány kamatának odaítéléséről döntött, amelyet gróf Tisza István nevére a múlt évben fizetett be az Országos Jegyző- árvaházboz. Halálosvégű fokosharc egy községi zenekar főpróbáján A gyöngyöspatai köziégi zenekar még a nyáron, egyik nyilvános szereplése előtt főpróbát tartott R cikő Gergely ottani fiatal földműves házánál. A rezesbanda hangjaira odagyűlt a község fiatalsága, bor is került elő és a fiatalok táncos mulatságot rögtönöztek a zene hangjaira. A hangulat tetőfokán a legények összeszólalkoztak, előkerültek a bicskák, fokosok és vad verekedés kezdődőt*, amelynek a hevében a házigazda Racskő Gergely Felföldi Ferenc nevű ellenfelét úgy fejen sújtotta, hogy a szerencsétlen embernek hatalmas darabon beszakadt a koponyája. Sebesülésébe még a helyszínen meghalt. Racskő ellen szándékos emberölés miatt adott ki vádiratot az ügyészség s az ügyben most tartott főtárgyalást a törvényszék Gálbory tanácsa. A földműves bűncselekményét a bíróság a tanúkihallgatások során megállapítottak szerint erős felindulásban elkövetett szándékos emberölésnek minősítve a vádlottat 3 évi börtönnel sújtotta.
