Eger - napilap, 1931/2
1931-09-04 / 199. szám
2 EGEK 1931. izeptember 4. A kormány felemelte a cukoradót A rendelet már életbe is lépett. a nemzetnek hozunk áldozatot, hogy mindannyian együtt tudjuk kivárni a jobb jövöt. A nemzetért adjon erőt a magyar asz- ■zoDy, a magyar otthonoknak a maga erejéből, .hitet a maga hitéből. Az önmagunkba vetett bizalom oiodákra képei b ennek megszerzőiében a magyar asszonyoknak vetélkedve kell küzdeniük a magyar férfiakkal. Eger, szeptember 3. A 33 as bizottság tegnapi ülőién elhatározta a cukoradőnak felemelését. A tervezet izeriat egy métermázsa cukor után a fizetett adót és kincstári részesedést 40 pengd 60 fillérről 50 pengőre emelték. A pénzügyminiszter nyomban ki is adta az erről szóló rendeletet, amely már megjelent a hivatalos hpban. A cukoradő felemelése tehát a mai napon életbe lépatt. Szeptember 6-án kezdődik meg a leventeoktatás Egerben Négy csoportban kezdődik az oktatás. Megjelent az állami autók üzemen kívül helyezéséről szóló rendelet. A Budapasti Közlöny mai számában jelent meg a miniszterelnök rendelete, amellyel mindennemű állami polgári személy- szállító gépkocsi használatát beszünteti és elrendeli, hogy az összes állami személyautókat üzemen kívül kell helyezni. Kivételt csak a motorkerékpárok, rendőrségi kocák és az állami sofőrtanfolyam gépei képeznek. Hírek néhány sorban, Megbukott a jugoszláv diktatúra. Sándor király szerdán délután már ki is nevezte az uj kabinet tagjait. Az uj kormányt koalíciós alapon állították össze. — Levegőbe repült egy francia vegyészeti gyár s az összeomló falak eltemették a munkásokat. Eddig 10 halottat és rengeteg súlyos sebesültet húztak ki a romok alól. — Jégssö pusztított Tolnamegyében, aholtóbb falu határéban tojásnagyságú jégdarabok hűllottak. Két embert a villám 8gyonsujtott. = A spanyol forradalmárok börtönbe zárták a királyi diktatúra nyolc magas- rangú tisztjét, akik Primo de Rivera tábornok munkatársai voltak. — Revolveres rablók a szegedi tanyákon egymásután két támadást is hajtottak végre és kirabolták a tanyák lakóit. — A szabolcsi jógkárt szenvedett gazdák között 24 ezer pBngő értékű vetőmagot oszt izét a kormány. — Katasztrófálisan alacsony a magyar búza ára, amely néhány hét alatt 15 pengőről DyolcpeDgőre esett. — Agyonszúrta vetélytársát féltékenységből egy munkás Nyíregyházán, mikor az áldozat szerenádot adott a lánynak. — Százmillió frank értékű árút ad Franciaország a szovjetnek, hogy kereskedelmi mérlegét egyensúlyba hozza. — Piaci bíróság mü kődik Nagykőrösön, ahol igen sok visszaélés történt a gyümölcs- mázsálásoknál. A felmerülő differenciákat vevő és eladó között a piaci bíróság helyben intézi el. — Félóra alatt négy kivégzés történt egy amerikai fegyházban. Négy rablógyilkost ültettek villamos székbe s kivégzésük 28 p erőig tartott. Eger, szeptember 3 Az iskolai év megindulásával megkezdődik a leventeélet is, amely az ifjúság nevelését van hivatva munkálni az iskolán kívül. Megnépasedaek az oktatótermek és kemény lépésű csapatok fogják eleveníteni az egri uccák képét. Készül, áilandő, kémé jy munkával készül a magyar jövendő, nemcsak a lélek nevelésében, hanem sportbulíúrá- ban is. Az első laventeoktatás szép tember 6-án, vasárnap lesz az oktatóhelyeken. Az oktatás az alábbi csoportosításban történik; Az iparos Isventekötales ifjak az egész város területéről a bel városi állami elemi iskolában (Irgalmas-ucca) gyülekeznek minden vasárnap délelőttjén 10 órakor. A kereskedő leventeköteles ifjak a várói egész területéről minden vasárnap a belvárosi állami elemi iskolában (Irgalmas uccj) 10 órakor gyülekeznek a belvárosnak többi összes leventéi is. A földműves leventeköteles ifjak négy cioporíban, városrészek szerint, az alábbi megjelölt helyeken gyülekeznek minden vasárnap reggelén 8 órakor. Oktatás d. e. 10 óráig, melynek befejezése után oktatóik vezetése alatt, isteniiízteletre vonulnék. Eger, szeptember 3. Egy hónap van még szüretig ■ akkor megkezdődik a város vándorlása a hegyre. Pár hétig erős munka lesz, csorog a must, — minden történik úgy, mint százesztendők óta. Csak a szüreti jókedv fog hiányozni. A szedők nem dalolnak s a gazda nem örül a bő termésnek. Ma is mag hordóban a tavalyi bor s a környéken vannak bortermelő falvak, ahol boldog bolI. csoport: Az eger patak jobbpartja, a Káptalan , Werbőczy és Bethlen-uc- cák által határolt, a Hatvani I—II. negyedet egészen, a Hatvani III. negyedet kisebb részben magába foglaló városrészben lakó földműves ifjak. Gyülekező hely : A Szvorényi- úti állami elemi iskola. il. csoport: Az Egér-patak bal partje, a Káptalan-, Almagyar-, Szarvas-tér és Diófakút uocák által határolt, a Makiári I—II. negyedet egészen magába foglaló városrész főldmíves levente ifjai. Gyülekező hely: A Kertész- uccai gazdasági ismétlő iskola. Ili csoport: Az Eger-patak jobb partja, a Piec-tőr, Dr. Kállay Zoltán- és Pepnövelde-uccák, Vásártér és Petőfi ucca által határolt, a Hatvani III—IV. negyedeket és a Felnémeti-negyedet egészen magába foglaló városrész főldmíves levente ifjai. Gyülekező hely: A Seslekapu ucoai állami elemi iskola. IV. csoport: Ezt az Eger-patak bal partja, a Dobó ucca, Várköz, Sánc-köz, Szarvai-ucoa ál tál határolt, a Cifra- és Sánc negyedet egészen magába foglaló városrész főldmíves leventeköteles ifjai alkotják. Gyülekező hely: A Cifratéri állami elemi iskosa. dogtalan ihatja a szőlő levét, legyen. És ha nem akad elég po ya vendég, akkor az elkeseredett gazdik fordítanak egyet a csapon és megitatják az édes jó anyaföldet. Igyál vén föld, — kiált fel a gazdr, — igyál keserű magyar főid, hadd folyjon a bor, ha nincs már emberfia, aki megvásárolja. Jön az újbor, nemsokára áll a szüret és a hűvös pincében sorakozó hordók javarésze még A magyar bor tragédiája Sürgős segítségre van szükség, hogg a bortermelés katasztrófáját elkerülhessük. Meg kell szervezni a külföldi exportot. ELEMI ÉS POLGÁRI ISKOLÁS FIUK ÉS LEÁNYOK FELVÉTETNEK havi 70 pengő díj mellett a gyönyörű hegyvidéken levő szentendrei reipk?lg' internátusokban. Prospektust küld az igazgatóság. mindig izíoültig van a tavalyi, meg a tavalyelőtti terménél. Helyet kellene csinálni az új bornak, bármi áron, hiszen arra sincs pénz, hogy az újbort új hordókba szűrjék. Nincs edény. Egy 18 hektós hordó 250 pengőbe kerül, tehát a régi bort meg kell inni, szét kell prédálni ingyen, ha meg így se folyik, akkor öntözni kell vale a piece fö’djét. Vagy elprédálják az óbort, vagy hagyják megrohadni a tőkéken a termés*, 12 filléres borra nem akad vevő. Legjobb lenne talán a szőlővenyigéket kirángatni a főidből, télire tüzet rakni vele a kemencében és esküt tenni arra, hogy szőlőtőkét soha többé meg nem tűrnek a határban. Egy nagy tragédia körvonalai bontakoznak itt ki. A magyar bor még nem is olyan régen híres volt az egész világon és főleg sz urőpai kontinens országai vásárolták százvagőn- számra minden évben a magyar szőlők termését. Mi történt hát vájjon ? A bor nem latt rosszabb, sőt drágább sem. Miét kell hát a szőlősgazdának mégis földrecia- polni a borát, amelynek termeléséért egész esztendőn át a munka verejtékcieppjeit és az anyagi befektetés pénzösszegeit nyújtotta ? A tragédia nem a magyar borban s nem a szőlősgazdák működésében rejlik. Valahol vannak valakik, akiket bizonyára szörnyű felelősség terhel azért, hogy a magyar bor ebek harmincadjára került. Valahol vannak valakik, akiknek kötelességük lett volna megőrizni külföldön is a magyar bor régi presztízsét és megvédeni piacait. Mert a szőlő között a potya- bortól kurjongató és tántorgó magyaroknem örömükben,hanem bánatukban isznak, a mindenmindegy gesztuiával emelik szájukhoz az ingyenborral telt poharat. Cselekedni kell itt, sürgősen és hathatós segítséget kell hozni, most a huszonnegyedik órában, addig, míg össze nem omlik a szőlősgazda feje fölött a világ. Áldozatokat kell hozni, ha másképen nem megy, de meg kell találni a módját, hogy megállítsuk a hordókból a földre ömlő bor folyását. Mert különben a borral a nemzet egy jelentős rétegének váré folyik el és élete vész a puiztu- tulásba.
