Eger - napilap, 1931/2
1931-08-23 / 189. szám
ELŐFIZETÉSI Díj A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL s EGY HŐNAPRA I PENGŐ 80 FILLÉR. - EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. u> 20 FILLÉR POLITIKAI NAPILAP Felelés szerkesztő: Dr. Orbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG! EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT 3. — TELEFONI 11.- KIADÓHIVATAL! EGER, LYCEUM, FÖLD- SZINT 6. — TELEFON « 87. - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- t: SZÁMLA: 54.558. u XL1L évfolyam 189. szám ♦ Vasai nap ♦ Eger, 1931 augusztus 23 A 33-as bizottság elé kerül dr. Petro Kálmán javaslata a szőlővidékek megsegítéséről Képviselőnk küzdelme Eger szőlősgazdáiért. »Adják meg az engedélgt a bornak szesszé való kifőzésére, töröljék el a borfogyasztási adót, juttassanak inségbúzát a nyomorgó szőlőmunkásoknak Eger, augusztus 22. Eger város képviselőtestülete júliusi rendes közgyűlésében elhatározta, tekintettel arra, hogy a város bortermelői 1930 évi termésüket értékesíteni nem tudták s ekként az hordőikat lekötve tartja, úgy, hogy ez évi termésük elhelyezésére csak igen csekély, a várható terméssel arányban egyáltalán nem lévő hordő áll csak rendelkezésükre, felirattal fordult a pénzügyminiszterhez. A feliratban a város előadta, hogy Egerben mintegy 50,000 hektoliter bor van felhalmozva a pincékben s hogy az 1931 évben körülbelül 70,000 hektoliter bortermés várható. Az uj bortermés elhelyezésére csupán mintegy 15,000 hektoliter ürtart8lmú hordő áll rendelkezésre. A hordóhiányt úgy gondolta a város megszüntetni, hogy kérte a pénzügyminisztert, engedje meg, hogy legalább 20—30 ezer hektoliter bor szesznek legyen kifőzhető. A szesz előállítására Egerben a városi, a Nemzetközi Borkereskedelmi R. T. ős a Pressler féle szeszfőzdék állanának rendelkezésre. Ezek az üzemek naponta körülbelül 400 hektoliter bort tudnak szesszé feldolgozni, így a borfelesleg kérdését még a szüret beálltáig meg lehet oldani. 2rak Géza polgármester a kérvényt átadta dr. Petro Kálmán országgyűlési képviselőnek és felkérte a város bortermelő közönségét ezen elsőrendűen érdeklő ügyben valő eljárásra. Dr. Petro Kálmán országgyűlési képviselő elsősorban Mayer János földmívelásügyi miniszterhez fordult, hogy a földmívelés- ügyi kormány a város égetően sürgős kérését a pénzügyminiszternél pártfogolja, ezután Varga és Thaly Zsigmond pénzügyminiszteri államtitkároknál a referensek bevonásával folytatott többízben beható tárgyalásokat, amelyeken felhozta, hogy 08, amikor az ipari szeszbe felhasználandó gabonaneműekre élelmezés céljából, a melaszra pedig takarmányozás szempontjából égetően szükség van, tekintettel továbbá a mezőgazdaságban észlelhető takarmányhiányra: állami szempontból elkerülhetetlen érdeknek mutatkozik, hogy az amúgy is alig értékesíthető bort főzzék ki szesznek, mert ezáltal a nagy hordőhiá- nyon is segíteni lehet. Ha megfelelő mennyiségű bornak szesszé való kifőzését nem engedélyezik, ügy az idei termés el sem helyezhető. A gazda mai pénzügyi és gazdasági helyzetében képtelen hordót vásárolni, mert annak ára literenként már meghaladja a 13 fillért s majdnem eléri a bornak az árát, nem is gondolva arra, hogy szüretkor a hordő hiánya miatt a must ára literenként 6 fillérre is leszállhat. Miután a pénzügyminisztériumban valő tárgyalások nem sok eredménnyel kecsegtettek, dr. Petro Kálmán, országgyűlési képviselő űjből felkérte Mayer János földmívelésügyi minisztert, hogy a kérdést vigye minisztertanács elé, mert véleménye szerint az ipari szeszérdekeltség védelme nem mehet odáig, hogy ez a védelem egy másik elsőrendű termelési ágat teljesen tönkre- tegyen. Sajnos, dr. Petro Kálmán sok időt és fáradságot igénylő tárgyalásai nem vezettek kielégítő eredményre, mint az alábbi levélből kitűnik: Budapaet, 1931. augusztus 13. Igen tisztelt Barátom! Szíves voltál figyelmemet felhívni Eger városnak, bor mezőgazdasági szeszfőzdében való lepárlása és a párlatnak adómentes raktározása tárgyában előterjesztett kérelmére. Erre vonatkozóan van sze- renciém a következőket nagybecsű tudomásodra hozni: Az ezidőszerint fennálló törvényes rendelkezések szerint a bor a központi szeszfőzdék részére fenntartott anyagok közé nem tartozik, miért is azt termelési adó alá eső szeszfőzdékben külön engedély nélkül mindenki jogosult kifőzni. Bornak mezőgazdasági, tehát fogyasztási adó alá eső szeszfőzdékben való kifőzése törvényes alap hiányában nem engedélyezhető. Az, hogy a pénzügyi kormány a háború alatt bornak fogyasztási adó alá eső szeszfőzdékben való kifőzését megengedte, a megszűnt kivételes hatalmon alapuló háborúi rendelkezés volt s ezt a kivételes rendelkezést akkor a fogyasztási adó alá eső szeszfőzdék számára fenntartott anyagoknak zár alá vétele és szeszfőzési célokra valő eltiltása tette szükségessé a hadseregnek szesszel valő el- láthatása céljából. Borpárlatnak adómentesen valő raktározását a fennálló törvényes rendelkezések megfelelő biztosíték nyújtása mellett csakis kivitel, illetőleg adómentes felhasználás (boriéi- javítás) céljaira engedik meg és kizárólag termelési adó alá eső szeszfőzde vállalkozóknak, nem pedig az egyes termelőknek (főzetőknek). Mindezeket egybevetve tehát Eger város borkészlete termelési adó alá eső szeszfőzdékben lepárolhatő s amennyiben az egyes szeszfőzdék megfelelő biztosítékot nyújtanak, a tér- melvény adómentes raktározására engedélyt kaphatnak. Szívélyes üdvözlettel igaz híved: Thaly Zsigmond államtitkár. Ezután került ez a szőlősgazdákat súlyos sérelemként érintő kérdés a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete és a szőlővidékek képviselőiből alakult eioport augusztus 19 én tartott közös ülése elé, ahol az eredménytelen eljárás minden részletét ismertette dr. Petro s ezen felül kérte, hogy úgy a képviselők egyénileg, mint a képviselő közi csoport határozottan követelje a bornak megfelelő mennyiségben való ki- főzésére az engedélymegadását, a borfogyasztási adónak azonnal való kártalanítását a borforgalom teljesen szabaddá tételét s a külföldi kivitel reorganizálását. — Indítványozta, hogy a Szőlősgazdák Or&zágos Egyesületének vezetősége készítsen sürgősen memorandumot e tárgyban, azt még ezen a héten mutassa be a képviselőközi csoportnak, amelyben lévő országgyűlési képviselők a kérést magukévá téve még a jövő hét elején mutassák be a 33-as bizottságnak. A 33-as bizottságnak, mint a törvényhozás helyettesítőjének módjában lesz a megalakítandó kormánytól kieszközölni a szőlősgazdák sérelmeinek orvoslását. Kifejtette ezen a közös ülésen dr. Petro azt, hogy most már a bortermelés zavartalan folytatása nem csupán nemzetgazdasági kérdés, de fontos szociális és politikai kérdés is, mert a szőlősgazdák de különösen a szőlőmunkások elvárják a mindenkori kormánytól, hogy ha a mezőgazdaságon bolettával segít, úgy segítsen azon az egymillió szőlőmunkáson is, akik a kenyerüket a szőlőműveléstől kereshetik meg csak. Kérte továbbá dr. Petro, hogy a 33-as bizottság elé terjesztendő javaslatban a leghatározottabban követelni kell,
