Eger - napilap, 1931/1

1931-01-16 / 12. szám

2 EGEM 1931. január 16. Miért süssünk csak Mert magyar gyártmány, Mert az egész világon köz­ismert, Mert anyagot, időt és tfi zelőt takarítunk, Mert a sütemény dr. Oet­ker féle sütőporral mindig és mindenkor biztosan si­kerül. Kérjen fűszeresénél kizá­rólag magyar gyártmányú, világosfejű dr.Oetker- féle sütőport és va- nillincukrot. hogy a kistisztviselők fizetőié­nek csökkentőié helyett ezeken a kiadásokon takarékoskodna a kormány. — A Pénzintézeti Központ legutóbbi jelentése a mezőgaz­daság vásárlóerejének fokozatos gyengüléséről számol be. Kimu­tatása szerint az ország földbir­tokainak 13 százaléka van jel­zálogos kölcsönnel terhelve. — A munkaadók központja és a Gyár­iparosok Szövetsége tudatta a népjóléti miniszterrel: — hogy amennyiben nem lesz meg a ga­ranciája annak, hegy a betegségi biztosítási ágazat az űj évben tíeficitmentes legyeo, küldötteit visszavonja a Társadalombizto­sító igazgatóságából. Öngyilkos lett Keletg Dénes, a Máv volt elnöke Budapest, január 15. Kelety Dénes államtitkár, a Máv volt elnöke öngyilkosságot követett el. Levelében, amelyet gyermekei számára hátrahagyott, végzetes tettét azzal okolja meg, hogy betegsége az utóbbi idő­ben tűrhetetlenül elhatalmaso­dott rajta. A kereseti, jövedelem és va­gyonadójával meg nem etégedő félnek 1931. január 31.-ig jogában áll az eddigi adóját felmondani és kérel­met előterjeszteni, hogy az adó le- szállíttassék, illetve újból állapít- tassék meg. Az Egri Ipartestület ezúton hívja fel a kötelékébe tar­tozó iparosságot, hogy amennyiben adójukat sérelmesnek, túlmagas- nak találják, a fennti határidőig forduljanak az Ipartestület titkár­ságához, ahol a szükséges útbaiga­zítást, kérvények és bevallások megszerkesztését ingyenesen végzik. *a SINGER VARRÓGÉ PEK mégis A LEGdOBBAK ?» A mai napon befejezést nyert a népszámlálás Egerben Január 29.-éig az adatok felülvizsgálata is megtörténik. Eger, január lő. A népszámlálás nehéz mun­kája a mai néppel befejezést nyert Egerben. Tizenöt napon át szakadatlanul folyt a szorgos ős hihetetlenül sok türelmet, után­járást igénylő összeírás, amit nap nap után előre nem látott akadályok hátráltattak. És pe­dig kizárólagosan a nagyközön­ség részéről. Egyes városrészekben valóságos dstsktivmunkát, nyomozást kel­lett végeznie az isszeírónak, hogy helyes adatokat kaphasson. Hány, de háoy helyen akadtak emberek, akiknek fogalmuk sem volt arról, hogy melyik évben születtek s nem egy nőnek oko­zott bioos problémát életkora Eger, január lő. Az egri tűzoltóság átszervezé­sével új alapokra faküdt váro­sunk tűzbiztonságának ügye. Hivatásos emberek kezébe ke­rült ez az egyik legfontosabb testületünk, melynek jelentősége minden más fejlődéssel egyenes arányban növekszik. Sajnos, a tényleges egri álla­potok nem erre vallanak. Váro­sunk egyre terjeszkedik, épüle­tei, forgalma örvendetesen gya­rapodnak, a tűzveszély lehető­sége mindig nagyobb és nagyobb lesz. Ezzel szemben tűzoltósá­gunk még most is az évtizedek óta fennálló bajokkal küzd, me­lyek miatt tagjainak emberfeletti munkájával sem emelkedhet hi­vatása magaslatára. Itt valamit sürgősen tenni kell. Kötelesség orvosolni a ba­jokat, melyekről élénk képet fes­tenek az alábbi — Russin Fe­renc tűzoltóparancsnoknak Eger polgármesteréhez intézett előter­jesztéséből kivett — torok. * • A hivatásos tűzoltó legénység létszáma ma oly csekély, hogy egy kisebb tetőt űzzél szemben sem vehet fel eredményes har­cot. Pedig Eger városa az or­szág városai között, tűzoltói szemszögből nézve speciális he­lyet foglal el. A város a földrengés veszé­lyének gyakran kitett. Hegyes- völgyez fekvése miatt a sok viz- lefolyő, valamint a városon át­folyó patak árvis veszéllyel fe­nyegetheti, ami a tűzoltóság mun­bevallása. Akadtak kényelmes* kedők is, akiknek nem volt fon­tos a népszámlálás és háromszor négyszer magukhoz citálták az összefrőt, mig végre nagy ke­gyesen »bevallottak«. Ilyen körülmények között va­lóságos csoda, hogy mára befe­jezhető volt a polgárság meg­számlálása. Az egybegyOjtött adatok most a számlálóbiztosok kezébs kerülnek, akik minden egyes lapot átvizs­gálnak s az esetleges hiányokat, tévedéseket pótoltatják. A revi- deáláe január 29-ig tart. Befe­jeztével a Központi Statisztikai Hivatalba kerülnek az adatok, hogy országosan egységesíthe­tek legyenek. káját alapos próbára teszi. Fel­becsülhetetlen értékű a sok mű­emlék, melyeknek a tűz romboló hatása ellen való megvédése fontos érdek. Ez azonban mind lehetetlen feladat a mai létszám mellett. A város kiterjedése hosszú­ságra átlag 6—7 kilométer, szé­lességre 3—4 kilométer. Tekin­tettel a beépített nagy terüle­tekre és távolságokra, fiók őrség létesítése is igen szükséges volna. Létszám hiányában ez sem vi­hető keresztül. A külvárosok tele vannak tűs­veszélyes épületekkel, amihez já­rul itt a vízvezeték és bővizű kutak hiánya a a nehéz szerek­kel való megközelíthetetlenség. A vízszállító kocsik igénybevé­tele ismét embari erőt von el az őrségtől. A városnak van több két eme­letet meghaladó, azonkívül sok emeletes hatalmas köz és magán épülete. Belvárosi részben pe­dig még a török időkből vissza­maradt, összeépült sikátorok és tűzveszélyes egyéb részek van­nak, tele üzemekkel, üzletekkel. Van a városnak egy nagyobb színháza, 2 rendes mozgőszin- háze, 2 alkalmi mozgószinháza, 9 színpaddal bíró nagyobb, a közönség ré izére időnként meg­nyitott helyisége. Több hang­verseny és táncterme, 5 nagyobb s 10 kisebb gyártelepe, sok üze­me és apróbb tűzveszélyes mű­helye. Több robbanó anyag rak­tár és autójavító műhelye. Hat nagyobb kiterjedésű s két ki­sebb fatelepe. Ide számítandó a közvetlen szomszédságban lévő felnémeti hordó és faárugyár te­lepe és két nagyobb malma is. Eger város és környéke tűzbiz­tonságának védelmére ezidősze- rint rendelkezésre áll: I tiszt és 7 legénységi készenléti tűz­oltó. A 7 ember látja el egyben a mentést és betegszállításokat, a kémény ég été ni őrségeket és a műszaki mentéseket is. Ebben a létszámban benne vannak még a csaknem minden tűzhöz szük­ségszerűen kivonuló autószerek soffőrjei is. Ha a rendelkezésre állő őrség 7 embernyi létszámát beosztják, úgy 1 ember a telefonok és lak­tanya őrzésre kell, hogy otthon maradjon, 2 ember autót vezet, marad tehát 4 szerelő. Ez a job­bik eset. Da ha egyidöben men­tésnél van két ember, úgy csak 2 tűzoltó marad, aki még a létra kezeléséhez is kevés. Komoly vész ssetén tehát, a parancsnok szakképzett tűzoltók nélkül, maga maradhat. Kisebb emeletes ház * égését véve alapul, a fecskendő és létra szerelésnél szükség van 13—14 emberre. Ez a legszűkebb lét­szám ahhoz, hogy fennakadás nélkül dolgozhasson a tűzoltó­ság. Budapesten egy ilyen tűzhöz rendszerint 3 őrség, tehát 6 autószer és 45 ember vonul ki, míg a szervezett vidéki tűzoltó­ságoknál is 3—4 fecskendő, Illetve lajt és 18—25 ember. Ezeket a tűz eloltása után nyom­ban leváltja a tartalék s az végzi a további takarítási munkát. Ezzel szemben mi tartalékkal egyáltalában nem rendelkezünk, pedig ennek szükségessége is fennforog. A hosszabb ideig mű­ködő őrség (különösen téli idő­ben) leváltása, a megsérültek helyettesítése, a takarítási mun­kák elvégzése, a tűznél agyon- csigázott legénység kicserélése ■ az esetleg egyidöben máshol kiütött tűzesethez valő kivonulás, mind szükségessé teszik a tar­talék őrség beosztását. Két egyszerre kiütő tüzeset lehetősége könnyen fennforoghat, különösen gyújtogatás vagy na­gyobb szárazság esetén. A leg­utóbb 1929-ben történt eset pél­dája is ezt bizonyítja. Egyidö­ben egyszerre két tűzesetet je­leztek, illetve röviddel az őrség kivonulása után újabb tűzesetet jelentettek. (Baktai úi, Újvilág út) A szerencse csak az volt, hogy szélcsend uralkodott s az otthon maradt kocsis, véve a tűzjelzést, egyik kézi fecikendöbe fogott s az újabb tűzhöz egyedül kivo­nult ■ a közönség segítségével leszerelve a gépet, a tüzet el is oltotta. Ha akkor véletlenül nem szélcsend, de szél uralkodik, vagy Fel kell emelni az egri tűzoltók létszámát! A jelenlegi 7 emberrel lehetetlen ellátni egy város tűzbiztonsági szolgálatát. Az új tűzoltóparancsnok előterjesztése.

Next

/
Thumbnails
Contents