Eger - napilap, 1931/1

1931-01-16 / 12. szám

1931. január 16.

EGER

S

Az adóklvető hatóságok kötelesek a rosszabb anyagi helyzetbe került adózókat figyelmeztetni, hogy foguk van adómérséklést kérni

Január végéig lehet benyújtani a kérvényeket az adóalapok megváltoztatására

A hivatalos lap ciütönöki számában közli a pénzügyminiszternek az 1931. évi jövedelem és vagyonadó kivetés ügyében kiadott körrendeletét, amely véglegesen szabályozza a különböző jövedelemforrásokból izármazó jövedelmek és a különböző vagyontárgyak értékének megállapítását. A körrendelet általában azokat a rendelkezéseket tartalmazza, mint a múlt évi hasonló tárgyú rendelet, azonban az adókivető hatóságok kötelességévé teszi, hogy minden olyan esetben, amikor az adófizető hatóságnak hivatalból van tudomása arról, hogy valamely adófizető helyzete a múlttal szemben jelentékenyen rosszabbodott, kötelse írásban figyelmeztetni adó zóit, hogy adóalapjuknak változatlan fenntartása mellett jogukban áll január végéig szabály- szerű adóbevallásuknak csatolása kapcsán jövedelmi, vagyon- és kereseti adóalapjuknak újbóli megváltoztatását kórni.

Újjá kell építtetni az Irgalmas Nővérek egri kórhazát

Az állami ellátmány-rendszer teljesen felborítja kórházaink gazdasági egyensúlyát.

A vármegyei tiszti főorvos jelentése.

a tűz kitörését oiak kissé késve is jelentik, úgy az egész Dobó uccai rész megsemmisült volna.

Mindezeket összevéve a szükséges legkisebb létszám 21—23 ember. Ebben a tartalék még nincs is.

Szükségessé teszi a létszám emelést a kéményégetéseknek törvényileg történt szabályozása is.

Az 1922. évi ipartörvény ugyanis előírja a kéményeknek évenkénti biégetését, ami pedig nem mái, mint mesterségesen előidézett ké- ménytüz. Egerben, de a többi városokban is, a kémények tűs- rendészete igen el volt hanyagolva. A kémények nagy része tűzveszélyesen van építve még a középületeken is. Emiatt a kéményseprő mellé tűzoltó őrséget kell kivezényelni, bogy az a kéményégetéseknél felmerülő tűzveszélyeknél azonnal közbeléphessen. Számtalan példával tudunk rámutatni az ilyenkor keletkezett tüzesetekre. A legutóbb egy torouytüzzé válható esetet akadályozott meg a kirendelt tűzoltó.

Teljesen elavult és megbízhatatlan a toronyőri szolgálat is.

A toronyőri szolgálatot az egész országban mindenütt, ahol az a modernebb tűzjelzőkkel kiküszöbölve nincs, a városi tűzoltóság látja el, Egerben a toronyőri szolgálatot 24—24 órás permanenciával elöregedett uradalmi napszámosok, konvenciói cselédek végzik. Ezek az emberek nem alkalmasak, de 24 órás állandó szolgálat mellett nem is felelhetnek meg hivatásuknak. A toronyöri szolgálatot a városnak kellene fenntartania, mert ez a teljesen elavult intézmény, más tüzjelzési lehetőség hiányában, mégis csak fontos szervezet. Erre ismét három főnyi létszámú külön őrségre volna szükség.

Nagy gondot okoz a színházi Ügyeleteknek a csonka őrséggel valö ellátása. Ugyanis a színpaddal birő helyiségekben, különösen télen rendszeres előadások folynak. Ezekre a helyekre 8—10 főnyi őrséget kell a tűz oltóságnak kiállítania. A színi évad alatt pedig állandóan leg alább 6 főnyi őrséget kell a színházba vezényelni. A színházi Őrszolgálatok igy nincsenek a megfelelő létszámra kiegészítve, amiből komoly veszély szármáz- batik. Utóbbi időben 4 esetben ütött ki kisebb színpadi tűz, amik, ha az őrség idejében ei nem fojtja, beláthatatlan következményekkel jártak volna.

Az előadottak alapján nyilvánvaló tehát, hogy a hivatásos tűzoltóság létszámának legalább 18 főre való emelése elkerülhetetlenül és sürgősen szükséges.

A létszám emelése természetesen némi költséggel járna, ennek egy része azonban megtérülne azzal, hogy a tűzoltóság iparos tagjai a város házi munkáit díjmentesen elvégeznék.«

Eger, január 15.

Dr. özekkel Ferenc tisztifőorvos a közigazgatási bizottság mai ülésén a következőkben tette meg jelentését vármegyénk közegészségügyi állapotáról:

— Havetvármegye közegészségügyi állapota decemberben eléggé kedvező volt. A heveny fertőző betegségek közül hastífusz 26 (2 halál eset), kanyaró 33 (1 halál eset), influenza 34 (1 halál eset), diptheria 32 (1 halál eset), bárányhimlő 34, vörheny 10 esetben került észlelés alá.

Összesen: 320 heveny fertőző megbetegedés közül 5 volt ha- láloB kimenetelű.

Orvosaink 15 nyílt tuberkulo- tikus esetet jelentettek.

Az egri járási tiszfi orvos helyettesítésére a vármegye alispánja dr. Sándor Imre köror- vost rendelte ki.

A vármegyék és városok Országos Mentöegyesülete : Páter- vására, Tiszaöre, Tárnáméra, Visznek, Domoszlő és Málra- mindszent községeket »Tintner« ággyal szereli föl, hogy a környék betegeinek szállítását megkönnyítse.

Nemi betegség miatt 4 egyént utaltunk kórházi kényszerkezelésbe. Veszettségre gyanús állat marása miatt Egerből 2 Mező- tárkányből 2, Verpelétről 1, így összesen 5 egyén utazott a Pasteur intézetbe.

Az irgalmasok egri férfikőrhá- zának vizsgáló bizottsága Török Kálmán vezetése alatt megállapította, hogy a kórház a rend áldozatkészségéből a nehéz gazdasági viszonyoknak és az állami ellátmányrendszer ellenére is számos értékes műszerrel és

más felszerelési tárggyal gyarapodott.

Az Irgalmas Nővérek egri kórházában ez a bizottság a vizsgálati jegyzőkönyvbe az alábbiakat vette fel:

— »Megállepítottuk, hogy az épületek régiségének, zeg-zugos- ságának, a fölszerelések elhasználtságának és kopottságának ellenére a kórház rendes és tiszta. A fehérnemű, az ágyak felszerelése, a betegek rukázata sem kifogásolható. A betegek részéről az orvosi ellátás, ápolás és élelmezés ellen kifogás, vagy panasz nem merült fel. Sajnálattal értesült a bizottság arról, hogy

a kórház újraépítése ügyében az év folyamán döntő lépés nem történt.

Javasoljuk, a közigazgatási bizottság, minden lehetőt tegyen meg az irányban, hogy a kórház újraépítés által céljának teljesen megfelelhessen.«

A jelentősek alapján ebben a kőrházbanis megállapítható,hogy az állami ellátmányrendszer további fejlődést megakadályoz. Az Irgalmas Nővérek a gazdasági egyensúlyt csak úgy tudják biztosítani, hogy a többi takarékossági intézkedések között ők maguk hetenként hústalan napokat tartanak.

Hevesvármegyében 1930 december havában összesen született 641 gyermek, ezek közül az elvetélések száma 43. Szülés következtében életét vesztette 2 anya. Szülés körüli mulasztás miatt 1 bába ellen indult meg fenyítö eljárás.

HÍREK

1931. január 15.

— Előadás Erdélyről. Jász Géza nyug. kir. tanfelügyelő, a Magyar Turista Egyesület alelnöke f. hó 17.-én, szombaton délután fél 6 órakor, a ferencrendiek fehértermében irredenta előadást tart vetített képekkel »Erdélyi képek 1930.bői címmel. Az előadást Török Kálmán prépostkanonok, mint az egri bükkosztály elnöke vezeti be Az egri Bükkosztály felhívja a közönség figyelmét az érdekesnek Ígérkező előadásra. Ruhatári díj személyenként 40 fillér.

— Áthelyezés. A belügyminiszter Éltes Kamill számvevőségi tanácsost Nógrád vármegye számvevőségétől Heves vármegye számvevőségéhez helyezte át.

— Hatvani II. negyed Földműves Olvasóköre január 18. án d. u. 4 órakor kulturdélutánt rendez, amelyen Novák Sándor apát, kanonok plébános tart előadást. A kultur- délutánon a földműves ifjúság ének, szavalat és rövid színdarabbal szerepel Belépti díj nincs, mindenkit szívesen látnak.

— Kétszáz pengő büntetés tiltott táncmulatságért. Az elmúlt hónapban Póos Jánosné az Árpád ucca 16. szám alatti házában nyilvános táncmulatságot rendezett, anélkül, hogy arra rendőrségi engedélyt szerzett volna. Az asszony kért ugyan hatósági jóváhagyást, de akkoriban az egri rendőrség a folyton megismétlődő véres verekedések miatt ilyen engedélyt nem adott ki. A tiltott táncmulatságért felelősségre vonták az asszonyt, aki azzal védekezett, hogy a mulatozás házi jellegű volt s a rokonságon kívül csak azért engedett be oda idegeneket is, mert attól tartott, hogy azok, ha be nem engedi őket, kellemetlenkedni fognak. A vizsgálat azonban megállapította, hogy Pócsné házában a »zenei hozzájárulás« címén szedett 1 pengő 50 fillérek belépti díjul szolgáltak a mulatságra s így az nyilvános jellegű volt. A kihá- gási ügyben most másodfokon ho zott ítéletet a rendőrbiró s tiltott táncmulatság miatt 200 pengő pénzbüntetésre vagy 20 napi elzárásra ítélte az asszonyt. Az ítélet jogerős.

— A mótermórtók használatát kívánják a fakereskedelemben az érdekeltségek. A miskolci kereskedelmi és iparkamara felterjesztést intézett a kereskedelmi miniszterhez, hogy a fakereskedelemben ez- időszerint még mindig használatos bécsi láb- zollmértékek mielőbb küszöb öltessenek ki. Hangsúlyozzák azt, hogy különösen a közszállítások kiírásánál, de egyéb számvetéseknél is a méretek és mértékek a méterrendszer szerint vannak megadva, viszont a fakereskedelemben még mindig dívó bécsi lábrendszerből való átszámítás folytán igen gyakran károsodási lehetőségnek vannak kitéve. A továbbiakban arra kérik a minisztert, hogy fontolja meg, lehetséges volna-e a fakereskedelem hátránya nélkül, illetve bonyodalmak és nehézségek elkerülésével a fakereskedelemben a métermérték kötelező használatát elrendelni. Mindenesetre a fakereskedők nézete szerint a méterrendszernek a fakereskedelemben való meghonosítása nemcsak lehetséges, de egyenesen szükséges is.