Eger - napilap, 1931/1
1931-05-17 / 110. szám
arä 20 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP F«leiős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT 3. — TELEFON: 11.- KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLD- SZINT 6. — TELEFON : 87. - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- t: SZÁMLA: 54.558. :: XlílL évfolyam 110, szám * Vasárnap ♦ Eger, 19S1 május 17. Hevesvármegye kisgyűlése jóváhagyta a Korona bérleszálUtását »Mindnyájan tisztában voltunk és vagyunk azzal, hogy a Koronába épített befektetés belátható időn belül még a kamatokat sem hozza meg, Eger fejlődéséért hoztunk áldozatot, amikor a szállodát megépítettük.« Eger, május 16. Hevei vármegye közigazgatáii bizottiága Sí kisgyűlése pénteken délelőtt tartotta rendes havi üléiét Hedry Lőrinc dr. főiipán elnöklete alatt. A közigazgatáii bizottiág ülőién a mezőgazdaiági jelentései kapcsolatban Gosztonyi Andor iimertette & mRgyar mezőgazdák állásfoglalását a német- osztrák vámuniő kérdésében. Az ország legnagyobb része a csatlakozás mellett áll, mert ezt tartja a jelen helyzetben egyetlen kivezető útnak. A bizottság Miskolc város javaslatára felirt a kereskedelmi miniszterhez, hogy a Miskolc— Budapest között közlekedő reggeli és esti személyvonatok békebeli menetrendjét állítsa vissza az őszi változásoknál, mert az egyrészt kényelmesebb is, másrészt pedig a heves—pa- rádi viszonylatban kedvezőbb csatlakozást biztosít sz utazóknak. A kisgyűlés legérdekesebb pontja a Korona bérleszállitási ügye volt. Hosszas viták keletkeztek ennél a pontnál, melyek minden oldalról megvilágották a részleteket. Az ügyet dr. Búzás Endre tb. főjegyző, előadó ismertette. Unterreiner 1931 januárjában beadványt adott a városhoz, hogy a képviselőtestület engedje őt ki a bérleti szerződésből. A beadványt akkor a város érdemben nem tárgyalta. Később, amikor Bán Zsigmond személyében komoly ajánlat érkezett a Koronára, Unterreiner visszavonta beadványát és bérmérsékléat kért, előbb 10, majd 15 ezer pengő összegig. A város, helyt adva a felhozott indokoknak, a Korona bérét, a százalékos részesedési rendszer feladása mellett, az 1931 és 32. esztendőkre évi 15 ezer pengő fix összegre mérsékelte. Egyébként e két évben 20, illetve 22 ezer psngő minimális bér járt volna a városnak. Megszüntette továbbá a város a választott bírósági záradékot és ezer pengőig terjedhető közüzemi kedvezményt szavazott meg a bérlőnek. A város határozata ellen Radii Károly fellebbezést adott be. A fellebbezés szerint a közgyűlés érdemben tárgyalta Bán ajánlatát, tehát dönteni kellett volna a két bérlő között. A város érdekei így kívánták volne, hogy a képviselőtestület Bán ajánlatát fogadja el, mert ez sokkal kedvezőbb, amennyiben a százalékos rendszert tartja fenn, ha minimális bérként 14 ezer pengőt ajánl is, de el kellett volna fogadni azért is, mert Bán a rendes közüzemi díjak fizetését ajánlotta meg. Az alispán javasolja a fellebbezés elutasítását. Nem állja meg a helyét ugyanis az az indokolás, hogy a város Bán ajánlatát érdemben tárgyalta, csupán ősz- szehasonlításként használta azt fel. De nem is tárgyalhatta, mert a bérlővel jogi obligőban van és ezt jelen esetben egyoldalú- lag nem szüntethette meg. Kétségtelen, hogy a városnak kára van a bércsökkenésből, de a bérlőt tönkretenni nem gazdaságos dolog, márcsak a követelések biztosítása miatt sem, ezenkívül a város bizonyos mértékben hibás is a rossz üzletmenetért, amint azt a választott bíróság megállapította, így erkölcii kötelessége kedvezést adni a bérlőnek. Az alispáni jelentés megtétele után elsőnek Radii Károly szólalt fel. — Kétségtelen — mondotta — hogy érdemben tárgyalta a márciusi városi közgyűlés Bán ajánlatát. A közüzemi kedvezményt is azért limitálták ezer pengőben, hogy a két ajánlat között differencia ne legyen. Az bizonyos, hogy ez hiba volt. A városnak nem lett volna joga bárkit is ajánlattételre felhívni, hanem nyilvános árlejtést kellett volna meghirdetnie. A város érdekében lehetetlennek tartom a százalékos részesedés megszüntetését, mert igy lehetetlenné válik az üzemi ellenőrzés, és az a veszély is fenyeget, hogy a város nem tekinthetvén bele a könyvekbe, a bérleti szerződés lejártakor nem tudja magát mihez tartani egy esetleges uj bérlőnél a bérkalkuláciő tekintetében. Ma súlyos anyagi helyzettel küzd a város. Az adóalapok csökkentek, s a közkövetelések alig folynak be. Ilyen körülmények között a város ne legyen gavallér és ne szanáljon mást, aki még hozzá maga is hibás a gyenge üzletmenet miatt a magas éttermi árakkal. A bér- mérséklés rendkívüi nagy: hatezer pengő a bérnél és mintegy háromezer pengő engedményt kíván a közüzemeknél, A város, a mai viszonyok között nem adhat fel ilyen könnyelműen egy hat éves szerzett jogot, különösen a Koronánál nem, amelynek évi terhe, közel 100 ezer pengőt jelent a költségvetésben. A bérlő javarészt még hátralékban is van tartozásával és akkor sem fizetett, amikor még jól ment az üz8m. Attól félek, hogy ez a követelés kockázatossá válhatik. Ha a kisgyűlés jóváhagyja a város határozatát, kénytelen leszek a miniszterhez fellebbezni, mert a városnak nem lett volna szabad a közgyűlésen tárgyalni a bár előnyösebb Baán Ziigmond ajánlatát is, ezzel jogszabálysértés történt. Búzás Endre dr.: Hogy Bán ajánlata jobb, azzal tisztában vagyunk. De a város a bérleti A hevesmegyei tanítóegyesület egri járásköre május 18-án, hétfő délelőtt fél 9 őrsi kezdettel rendezi meg évi rendes közgyűlését, amellyel kapcsolatban szemináriumi előszerződésből per nélkül nem szabadulhatott volna. A bérlő ezután is köteles vezetni a könyveket, igy a város továbbra is gyakorolhatja az ellenőrzést. Hedry Lőrinc dr.: Jől látjuk valamennyien és már az építkezés megkezdésénél tudtuk, hogy a Korona, belátható időn belül még a kamatokat sem fogja meghozni. Eger fejlődése ezt az építést megkívánta s a fejlődésért áldozatot kellett hozni. Hogy a százalékos rendszer megszűnik, nem baj, mert éppen tz szokta árdrágításra ösztönözni a szálloda-bérlőket. A város nem tehetett máiként. Az üzletmenet a város hibájából is lanyhult, most pedig az útépítés miatt a minimálisra csökken. Én ezt a városi határozatot moratóriumnak veszem. Át kell segíteni a bérlőt a nehézségeken, hogy később, megerősödve, a város is megtalálhassa a maga számítását. Meg vagyok győződve arról, hogy ha más bérlőt ültetünk Unterreiner helyébe, két hőnap múlva az is bérredukciőt fog kérni, mert a kár a mai helyzetben csakugyan magas. Radii Károly: Bizonyos, hogy egyhamar hasznot nem látunk a Koronából, da 20—25 ezer pengőről 15 ezerre lemenni, a város érdekében nem tartom megengedhetőnek. Itt közvagyonról, a polgárok filléreiről van sző. Vitéz Subik Károly: Nem osztom Radii Károly álláspontját. Eleinte éu is elleneztem a bér- csökkentést, de beláttam, hogy ha mereven viselkedünk Unter- reinerrel szemben, félesztendőn belül ő is készen lesz, a város is. A képviselőtestület éppen a bőrredukciőval szolgálta a város érdekeit. A vita lezárása után a törvényhatóság közgyűlése jóváhagyta a város határozatát. adást \s tartanak. Az elnöki megnyitót Nényei Kálmán mondja, míg a szeminárium előadói Barabás Sándor, Demeter Jőzsef, Fejér Mihály és Kállay István lesznek. Az egri tanítók hétfőn délelőtt közgyűlést tartanak
