Eger - napilap, 1931/1
1931-05-17 / 110. szám
2 EGEK 1931. májúi 17. Imre király sírja után kutatnak az egri várban Napfényre került a gótikus székesegyház legszebb része. — Tömegsírokra, érdekes érmegyüjteményre bukkantak az ásatások során. Eger, május 16. 1925 nyarán kezdődtek ez egri várban Pálosi Ervin éi Pataki Vidor professzorok vezetése alatt azok a nagyszabású ásatások, melyek változatlan erővel folynak ma is, mindközelebb érve a kitűzött célhoz: megmenteni az ámuló nemzedék számára néhány történelmi és művészi értéket s felderíteni az ősi magyar várvédelmi építkezés csodálatos módszerét, kiásni annak az egész országban egyedülállóan szemléltető bizonyítékát. Az ásatás hat esztendővel ezelőtt tisztán tudományos alapon indult, annak a kérdésnek eldöntésére, igaz-e valami abból a fantasztikus néphagyomány- ből, mely a szomszéd várakig vezető titkos alagutakról beszél ? A láncszemként egymásba fűződő eredmények azonban további kutatást, hosszú évek költséges, fáradtságos munkáját követelték. A nehőzléptű évszázadok döngölte földből csodálatos dolgok kerültek napfényre. Nam lesz érdektelen, ha rövid vázlatban beszélünk róluk. A várnak ciaknem minden részében megtörténtek a talajvizs- gálati kutatások és ezek útbaigazítása alapján folytatódnak a rendszerei ásatások, melyek nyomán sikerült megállapítani többek között, hogy a vár régi fala különböző időkben háromféle rendszer Bzerint épült: a fagerendaszerkezettel erősített bi- zantinikus, az olasz quader ős a magyar palánk rendszer szerint, melynél az alul 6—7 méter széles falak felfelé 1—2 méterre keskenyednek. A földalatti ásatások során a kazamaták feltárása az utolső hőnapokban nem hozott különösebb eredményt. Az alagutak, összekötő folyosók feltárása és járhatóvá tétele egyébként jelenleg épen elég munkát ad. A föld felszínén a XVI. századbeli bástyákon kívül az árpádkori román stílű templom maradványait és a tatárjárás után köréje épített csúcsíves templom főhajőját, a Sötét-kapu mellett húzódó gótikus kápolnasor alapfalait és az északi fekvésű mellékhajót tették szabaddá. Képzőművészeti, régészeti és történeti szempontból egyaránt lényeges eredménye az ásatásnak az árpádkor! tiszta román templom szentélyének négy méter magasan feltárt apszisa, melynek belső falán ugyancsak árpádkori freskómaradványok vannak. Érdekes kutatás folyik jelenleg a templom területén. Régi kútfők szerint 1204 ben ennek a templomnak a kriptájába temették Imre királyt. A kriptát ma már a sok építés és robbantás után aligha sikerül éppségben megtalálni, remélhetjük azonban, hogy a királysír, mely óriási mértékben emelné az ásatások eredményének értékét, mégis napvilágra kerül és tanúbizonysága lesz Eger letűnt középkori nagyságának. Imre király sírjának eddig semmi nyomát sem lehetett megtalálni, a III. gótikus kápolnában azonban kárpótlásul hatalmas tümegsirra bukkantak. Magasan felhalmozva, rétegesen hevert itt a rengeteg csontváz. A II. kápolna sarkából egy érdekes sírkő került napvilágra, míg az I. kápolna padlózatában sírboltot találtak, mely teli volt ágyúgolyóval, csákányokkal és szekercékkel. A gótikus templom északi részéből már tavaly sikerült meglelni a négyezet hatalmas pil- lérkötegeit, az oratóriumba vezető lépcsöfeljárőt, és a sértetlen alapzatú sekrestyét, amely az 1862 ben történt Henselmann- főle ásatások idején már egy ízben napvilágra került, később azonban ismeretlen okokból barbár kezek ismét beföldelték. Az idén ezen a részen is tovább folytak 8z ásatások s a falakon kívül kerülve szsbbnől-szebb kövek, faragványok kerültek felszínre a csákányok nyomáD. Ugyancsak lényeges eredményeket produkált az ásatás a Dobó, illetve Servita utcákra néző meredek Tőmlöcbá8tyán, amelynek 1704 ben felrobbantott boltozatait és falait most restaurálták. A Kálvária dombtól délre eső részen is gyors iramban haladt a feltárás és ma, az egykori sima pázsit helyén, tátongó mélységek mutatják az egykori várudvar szintjét és a kazamaták elágazását. Gárdonyi sirja mellett egy hatalmas üreg ásít: kibontották felülről a kazamaták nagytermét, ahonnét valamikor ágyútorkok védték a szomszédos bástya homlokzatát. A megkezdett ásatást azonban a műemlékek bizottságának késedelmeskedése következtében sajnos, egyelőre nem lehet folytatni. A feltárás egyébként teljes erővel halad, napszámoicsapa- tok szorgoskodnak mindenfelé a a naponként elszállított 6—7 vagon törmelék mutatja, hogy mily megfeszített munka folyik az egri várban, főldfelett és föld- alatt. A munkálatok során Vasárnep délelőtt világszerte nagy összefogással mozdul fel a művelt világ, hogy országok véres roncsai felett, nemzetek összeomlott lelke felett szétkiabálja a békeszerződések revíziójának szükségességét. Az ország minden városában revíziós gyűléseket tartanak ezen a napon s a gyűlések francianyelvű feliratokkal fordulnak a Népszövetséghez az elhibázott szerződések megváltoztatásáért. Eger város polgársága sem Eger, május 16. Hevesmegye anyagi támogatása melleit az egri Mansz tagjai rövidesen elkészítik a hadirokkantak hevesmegyei croport- jának zászlaját, amelyet, mint Medák Alajos orsz. alelnöktől értesülünk, Kehi Rezső ezredes, akit a honvédelmi miniszter a honvédség főparanctnoki állományába helyezett személyügyi előadóul, az ezred kötelékéből valő megválása alkalmából a következő napiparancsot adta ki: »Legfelsőbb elhatározás folytán más beosztásba helyeztettem át és így az ezredtől meg kell válnom. Ebben a nehéz pillanatban bensőséges hálával és igaz szeretettel búcsúzom az ezred minden tagjától. Búcsúzom attól az ezredtől, melynek kötelékében 2 évig zászlóalj parancsnok és amelynek 3 és Vs évig ezred parancmoka voltam. Most, amikor a bűciuzás szomorú pillanatában visszatekintek ezen 5 esztendő együtt végzett fáradságos és nehéz munkájára, a bűciuzás fájó érzését a büszkeség ragyogása váltja fel, mert az ezred a legjobbak között is legelső helyet küzdötte ki ma Értékes fegyvergyűjteményt, rengeteg harci eszközt, háziedényeket, gyönyörűen díszített cserépedényeket, faragott köveket, régi érméket rejt magában a kazamaták mélyén berendezett vár-museum s a mohosodő, vén bástyafalak, titokzatos, pókhálót, üregek, a tekervényes föladalatti labirint egyre gazdagabban ontják magukból a rengeteg régészeti kincset, minden darabbal közelebb hozva városunk évszá- zadok-elforgatta múltját. marad el az egységes megmozdulásból. Vasárnap délelőtt 11 órakor a városháza kőzgyűléai termében tartják a revíziós nagygyűlést dr. Kürti Menyhért c. tankerületi fcir. főigazgató elnöklete alatt, ahol Bresnay Imreny. tanítóképzőintézeti igazgató méltatja a revíziói gondolat jelentőségéi. Eger polgárságának magyar köteleaaége. hogy ezen a gyűlésen minél nagyobb számban jelenjék meg. június 7 én avatják fel egésznapos ünnepségek keretében. A zászlóavatáson az egri hivatali és társadalmi előkelőségeken kívül a Honsz budapesti központjának kiküldöttei is részt- vesznek. gának. Hogy pedig ezt elérhette, az az ezred minden tagjának önfeláldozó, fáradhatatlan és pontos munkájának 8z eredménye. Köszönöm az ezred tisztikarának, az altiszteknek és legénységnek törekvéseimben tapasztalt megértését, odaadását, ragaszkodását és mindenkor megnyilvánult szerőtetét. Járjon az ezred továbbra is tántoríthatatlan bizalommal azon az úton, amelyre reálépatt; — munkálkodjatok ezután is elöljáróitok iránti törhetetlen hűséggel, lankadást nem ismerő munkakedvvel, mindent lenyűgöző ekaráasal és lángoló haza- szeretettel az Isteni örök Igazság beteljesedése: »NagymBgyaror- szág« feltámadása érdekében. Kisérje a m. kir. »Dobó Istvánt 14. honvédgyalogezredet továbbra is a magyarok Istenének áldása. Itten Veletek! Kehi Rezső.« számtalan leletre bukkantak (dr. e m.) Vasárnap délelőtt 11 órakor lesz a revíziós nagygyűlés a városháza közgyűlési termében Június 7-én tart zászlóavatást a hadirokkantak hevesmegyei csoportja Kehi Rezső ezredes búcsúzó napiparancsa az egri gyalogezredhez
