Eger - napilap, 1931/1
1931-05-10 / 105. szám
abh 20 FILLÉB ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL: EGY HŐNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — ▼ASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM, FÖLD- SZINT 3. — TELEFON: 11.-KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLD- SZINT 6. — TELEFON : 87. - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :: XLII. évfolyam 105. szám Vasárnap Eger, 1931 május 10. Eger népéhez! Május 17-én, vaiáruap a békeizerződéiefe szerint legyőzött népek, a bulgárok, németek, oaztrákok minden váróiéban a pária- környéki békék aűlyoa őa kibírhatatlan igáját azenvedő emberek felemelik izavukat a békerevizió érdekében. A legyőzötteknek deklarált népekhez csatlakozik a békeizerződéaek tartbatatlanaágát feliamerő olaaz nemzet ia, mely e napon azintén megmozdul a Eurőpa nyugalma a az egéaz emberiség békéje érdekében követeli a revíziót. Akkor, amikor a békereviziőért minden szenvedő nép éa az olaaz nemzet ia megmozdul, a megyar nemzet aem maradhat tétlen éa néma. Az a magyar nemzet, mely legtöbbet vesztett, a háború óta eltelt eaztendők alatt legtöbbet szenvedett. Budapesten a Magyar Reviziőa Liga a Társadalmi Egyesületek Szövetaégével karöltve szervezi meg Budapest népének megmozduláaát. Ugyanakkor felhívnak az orazágban mindenkit, hogy ugyanazon a napon, ugyanazon órában mindenhol hallana a nemzet összessége azavát a kiálltaa világgá, hogy ezt a békét nem bírjuk tovább! Eger népe! Mikor a bulgár, német, osztrák nép mellett az olaaz nép ia megmozdul a revízióért a a világ alvő lelkiismeretőtől igazságot követel a legyőzötteknek, mikor a csonka haza minden városa éa községe revízió követelésétől lesz hangol, Eger egéaz osztatlan társadalma aem maradhat tétlen éa néma. Újra világgá kell kiáltanunk nekünk ia a fájdalmunkat, nyilvánítani kell ajbéke- reviziőra irányuló békéi, de törhetetlen akaratunkat. Eger népe! Ezért kell mindnyájunknak 17.-re készen állani a ezért kell mindnyájatoknak kivétel nélkül eljönnötök arra a demonstrációs gyűlésre, amit e napon délelőtt 11 órakor a városháta nagytermében tartunk, hogy onnan minél nagyobb erővel kiálthassuk világgá fájdalmunkat, kérésünket, követelésünket, akaratunkat: Igazságot az igazságtalanul meggyötörtöknek ! Egyenlőséget az egyenlőtlenlégbe taazítottaknak! Egyesülést az akaratunk ellenére erőszakkal elszakítottaknak! Megélhetéat mindenkinek a nap alatt! A Deák Ferenc ucca talaja meg nem száradt ki, így nem lehet iolytatni az útépítést Türelem ... ez a jelszó az építkezéseknél. Eger, május 9. »Mi van a Deák Ferenc utcával ?« Ilyen címmel egy cikk jelent meg lapunkban tegnapelőtt egy egri polgár tollából. A cikk a polgárság aggodalmának éa türelmetlenségének adott hangot a Deák Ferenc utcai építkezésekkel kapcsolatban éa megállapította, hogy a munka nem folyik a kívánt iramban. A cikket leközöltük, mert hivatásunk a lakosság panaazait a nyilvánosság elé vinni, de közöltük azért ia, mivel az abban foglaltak megfeleltek a valőságnak. A munkát csakugyan megállították és közel egy hét óta aemmi aem történik a hoaazű úttesten. A helyzet nagy károkat okoz a járművekben és a közlekedés rendjében, de súlyos hátrányára van az idegenforgalomnak Is, mert a Budepeat felé érkező idegeneknek félóra hosszáig kell kanyarogniuk különböző mellékutcákon, amíg végre ráléphetnek a lillafüredi útra. így aztán inkább a mezőkövesei—miskolci utat használják éa nagyon fölös, hogy hozzá fognak szokni, ha Egerben gyors megoldáaaal nem aegítenek a dolgon. Úgylátszik azonban az útépítői az idei nyárra visszavonhatatlanul tönkretette az idegen- járáat. Munkatársunk felkereste Tóbiás Jőzaef műszaki tanácsost, az egri államépítétzeti hivatal főnökét, aki a következőkben informálta a helyzetről: — A Deák Ferenc utcán az építkezőit le kellett állítani a város érdekében. Jelen pillanatban az, hogy a város jó és megfelelő utat kapjon, sokkal fontosabb, mint a köny- nyen visszaszelídíthető autóforgalom. — A munka folytatását azért függesztettem fel, mert az út alatti talaj nem al- kalmas az útépítésre. A Deák Ferenc utca több szakasza alatt agyagréteg fekszik, amelyből a nedveaaég aem távozott el, amely a tél folyamán, az út mélyen fekvő helyzete miatt, telítette a réteget. Éhez még hozzájárultak a tavaszi esőzések. Az agyag nehezen engedi ki magából a nyirkot úgy, hogy a talaj még ma is nagy mértékben nedvei, tehát nincs meg a teherbíróké— A vállalkozó azt hitte, hogy a tavaszi széljárás és napsütés már megszárította a földet, amikor azonban megkezdték az alapkő és zúzott kavios hengerelőlét, meggyőződtem arról, hogy a nedves talaj hullámzik a henger alatt. Az építkezést abba kellett hagyni. Az út első fontos kelléke ugyanis az, hogy alapépítménye biztos és szilárd legyen. Nem lehet belemenni abba, hogy a város ilyen nagy befektetéséért rossz utakat kapjon. — Egyelőre nincs más teendő, mint várni, míg az időjárás teljesen kiszárítja a Deák Ferenc utcát. Hogy ez meddig fog tartani, nem tudjuk. Minden a kedvező időtől függ. A 10-es honvédek tizedik ezrednapjára Jubileumot ünnepelünk vitéz 10-es bajtársak. Mindig igazi ünnep, mindig igazi öröm nekünk, ha mi, volt miskolci 10-es honvédek bajtársi találkozóra gyülekezünk össze, hogy megfürösszük lelkünket a régi emlékek meleg fénysugarában, hogy ismét lerójuk hősi halált halt 10-es bajtársainkkal szemben a kegyeletnek egy parányi adóját, hogy kezet szoríthassunk egymással s e kézszo- rításban érezzük annak a bajtársi szeretetnek melegét, mely minket békében összetartott, a világháború rettentő szenvedéseiben és dicső harcaiban lelkileg összeforrasztott. Ma, midőn a háború, a forradalom és kommün után tizedszer jövünk össze, hogy tizedik emléknapunkat jubiláris keretekben megünnepeljük, mindezek a gondolatok és érzések fokozottabb mértékben hevítik agyunkat és szivünket. A 10-es honvéd szellem, mely a világháborúban annyi magyar dicsőség forrása volt s amely a kommün után — tiz év előtt — minket azonnal bajtársi találkozóra hozott öiz- ize; mely ezalatt a tiz év alatt szobrot emelt a 10-es honvédek | dicső emlékének, emléktáblát a hősi halált halt 10-es bajtársak- nak, megszervezte a hősi halált halt bajtársak özvegyeit és árváit gyámolítani hivatott »özvegy és árva alap<-ot, újra létesítette a 10-es honvédek által a világháborúban nagy szorgalommal összegyűjtött, de a forradalom őrülete által elpusztított nagy arányú, értékes hadiképtárat éa hadimuzeumot: ez a 10 es honvéd szellem ma is él, ma is diadalt arat, mert alkotó munkájával áldoz az igaz magyar haza- fiság, a bajtársi kegyelet, a magyar kultúra és a jőtékonyság oltárán. És mégis ennek a tizes emléknapnak az igazi jelentősége reánk nézve nem egyedül a mai jubiláris emléknapban van. A mai tizedik ezred-emléknap jelentősége inkább a tiz év előtt tartott első ezred-emlóknapban rejlik. Akkor a viszonyok még olyanok voltak, hogy a bajtársi összetartásra, a régi 10-es szellem tettekre hevítő erejére könnyen szükség lehetett volna. Az első ezred-emléknap azt dokumentálta, hogy a 10-es honvédek ezeket megértették, és habozás nélkül tettre készek.
