Eger - napilap, 1931/1
1931-05-10 / 105. szám
2 EGEK 1931. májúi 10. Azért ii a 10-ei honvéd szel* lem minden fénye, melegsége ellő sorban a tíz év előtti ellő ezred-emlőknepra vetődik vinza, amely nspon először jöttünk önze ■ tettünk fogadalmat, hogy a 10«ei honvéd tradioiőkat ápolni fogjuk, 10 es bajtáriak, testvérek maradunk mig élünk ■ ha kell Nagymagyarországért habozás nélkül a régi 10-es elszántsággal sikraszáliunk. A 10-es honvéd szellemnek ezt a tíz év előtti újbóli felregyogá- sát, tíz év őta tartő erősödését — s hiszem, hogy gyermekeinkbe, unokáinkba valö átsugárzását — ünnepeljük mi ma a tizedik ezred-emléknapon. Ünnepaljünk a Mindenható Istenbe vetett szent hittel; Magyarország feltámadásába vetett törhetetlen reménységgel a 10-es honvéd bajtársak szivében egymás iránt táplált, soha ki nem alvó szeretettel s azzal az elhatározással, hogy hazánkért tovább is a régi 10-es honvéd szellemben élünk, halunk, dolgozunk. Ezek a gondolatok, ezek az érzések hassanak át mindnyájunkat ezen a szép 10 es emléknapon s legyen ennek az ünnepnek termékenyítő hatáBa a 10-es honvéd izellem minden megnyilatkozására, hazafias, becsületes munkájára. 1931. május 10. vitéz Sáfrán Gáza ny. altábornagy. Beláthatatlan perspektívákat nyit a Bükkön keresztülhúzódó eper—lillafüredi út Karoljuk fel a turistaegyesületek, menedékházak, autóbuszjáratok ügyét. A magyar weekend-élet megteremtése. Eger, május 9. \ >Nem tud dolgozni, aki nem pihen /« jelszó járja be Anglia és Amerika nyomán a magysr vidéket s ez az érvelés a maga kimondásszerű rövidségével és látszólagos paradoxonszerű érdekességével különöskép felkelti figyelmünket most: akkor, amikor az állami, társadalmi és gazdasági viszonyok a legnagyobb erőfeszítésre késztetik az ország minden tényezőjét, amikor a racionalizálásnak, a fokozottabb munkateljesítménynek szükségessége megcáfolhatatlan s amikor a szellemi és testi teljesítményünk végletekig való fokozása az élnitudásnak elengedhetetlen pusztulátumává lett. így vonul be a köztudatba egyre erőteljesebb lépésekkel a hétvégi üdülés gondolata, amely a széles társadalmi rétegek szempontjából azonos a turistaság fogalmával. Mégpedig e fogalom legtágabb értelmében: értve alatta nemciak a hegymászást, hanem a természet ölén pihenést, téli sívándolást, ami mind megszűnt puszta passzió lenni s bevonult azok közé az értékek közé, melyeknek nemzeti jelentőségét mindenki elismeri. Egy egészséges, kávéházi füsttől, korcimagőztől irtózó generáció megteremtése, a vidék életének, gazdasági előrehaladásának, az eldugott hegyi falvak népe magasabb életstandardra jutásának egyik legtermészetesebb mődja a belföldi tűrista- forgalom megteremtése. Á magyar nyarajd ős fürdőtelepek létesítésének és fellendülésének leghatásosabb útja a tűristaforga- lom helyes és céltudatos irányítása. Ezek az érintett tényézők államunknak és gazdasági életünknek leglényegesebb elemei, belső fejlődésünk elvitathatatlan fokmérői és ezeknek egészséges fejlesztésére semmi áldozat sem drága. A bükki ősrengeteg kapuinak megnyitása bármily sziszifuszi munkába került is, bármily pénzt emésztett is, óriási jelentőségű és amellett végtelenül hasznos volt. Elrejtőzött falvak kerülnek az eger—lillafüredi úttal napfényre, kihasználatlanul heverő, pengö- milliárdokat érő erdőrengetegek kitermelése válik lehetővé, parlagon heverő földek ezerholdjai kapcsolódnak gazdasági életünk vérkeringéséba s a magyar nyaraló élet teremtődik meg. A Peskő—Tarkő—Háromkő környék szubalpin szépsége, a bükki fensíkok poetikus bája — melyeknél hangulatosabbat, változatosabbat a vadvirágos tavaszi, vagy ezerszinű őszi napokon sehol sem találni — a rendszeres autóforgalom és autóbuszközle- kedés megindulásával mindenki számára hozzáférhetővé válik. Gyökerében megváltoznak a bükki útitervek ■ cionkahazánk leggyönyörűbb hegységét a kirándulók fái, vagy egynapos túrákkal látogathatják. Az új út keresztülmetszi a Bük- köt. Felsőtárkány fölött a Barátrét végében kezdődnek pompásan megépített szerpentinjei, amelyek hatalmas sziklák tövében, hegyoldalak meredek peremén futnak mind magasabbra, a Háromkő, Bányahegy lábáig. 600—700 méteres magasságban, veszélyes lejtőkanyarokban forELI DA^^^^SZAPPANI az enyhe szappan kényes bőrnek dúl jobbra balra az út, követve a hegyek alakulását. Lgnn a mélyben, melytől alig egy méteres párkány és vékony betonkarfa választ el, apró surranó bogaraknak látszanak a sűrűn közlekedő autők. Fenn a magasban a hegység legvadabb, legsziklásabb tetői, villámtépáz- ta szertemeredő vén fákkal. — Nincs a világon nagyobb művész és látványosságrendező a természetnél, a frappáns változatosságok nagymesterénél. A Bükk leghatásosabb hegye, a Tarkő — légvonalban — mindössze egy kilométerre került az autóbuizmegállőtól, úgyhogy a csúcsig csak 250—300 méternyi kapaszkodó van. Egerből félnapos sétává zsugorodik a Tarkő megmászása, ahova pedig azelőtt gyalogosan két nap kellett. Ha nem vonzanak a ciúoiok és virágos mezőre, vagy havas télen síterepre vágyunk, a bányahegyi megállótól, a közel 700 méter magasban fekvő autő- buszállomástől a Nagymezőre, vagy a bánkúti ménedékház környékére mehetünk. Mindezeken kívül felsorolha- tatlan számban nyílnak meg a legszebb kirándulóhelyek, amelyek szinte várják közönségüket. Karoljuk fel a turistaegyesületek, menedókházak, állandó autóbusz- járatok ügyét és itthon költsük el azt a sok pénzt, amely a külföldön üdülő magyarok kezén keresztül állandó és pótolhatatlan vérvesztesége az ország gazdaságának. Megtaláljuk a pihenés, nyaralás legszebb helyeit idehaza ■ törüljük a magyar fizető-mérlegből az utazások, külföldi túrák súlyos tehertételét, amihez hozzásegít a belső vándorforgalom céltudatos fejlesztáse, a tűrista- mozgalom, weekend-gondolat ok- j szerű istápolása. (dr. 0. m.) Június 7-én szentelnek zászlót az egri rokkantak A honsz. (Hadirokkantak Országos Nemzeti Szövetsége) egri és bevesvármegyei csoportja egy évtizeden keresztül fejtett ki Egerben és a megyében zajtalan, de annál tiszteletreméltóbb és eredményesebb munkát a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák érdekei védelmében. Országos viszonylatban is elismerten működött az egri szarvezet, mindig az első sorban küzdött az államtól, de még magától a társadalomtól is sokszor mostohán kezelt rokkant hősök megbecsüléséért. Most ünnepel talán először, amikor a bajtársi összetartozás még erősebbre való összekovácsolása végett az egység jelképét : zászlaját felszenteli. E zászló köré, melyet az egri Mansz. hölgyei készítettek a magyar nő áldozatos hűiégővel és á hősöket megbeciülö szeretőiével, ezen az örömünnep9n az egész város ■őt a vármegye társadalmát egységes ünneplő lélekkel szeretné összegyűjteni. A zásziőszentelési ünnepség időpontját június hó 7-órs tűzte ki az egyesület vezetősége. A ziszlőanyai tisztet Okolicsányi Imréné alispánná nagy örömmel vállalta. Megint hamiskártyások fosztogatnak a vonatokon Egy kereskedőtől 600 pengőt nyertek el a megjegyzett kártyákkal. Eger, május 9. A füzesabony—budapesti vasútvonalon a legutóbbi időben ismét megjelentek a vonatokon a hamiskártyások. Egy három tagból álló társaság garázdálkodik az utasok között, már régen ismert módszerrel. Egymás között kezdenek játszani, majd bekapcsolják a játékba a kiszemelt utast, akit előbb nyerni hagynak, majd mikor nagyobb tétekben megy a játék, előveszik trükkjeiket, amelyek segítségével kifosztják az áldozatot. A csendőrségek a vasútvonal mentén fekvő községekben megindították a nyomozást a hamiskártyások után, akikről pontos személyleírást adott egy miskolci kereskedő. Ezt az utast Füzesabony és Hatvan között három fiatalember hatszáz pengőjétől fosztotta meg.
