Eger - napilap, 1931/1

1931-04-26 / 94. szám

2 EQEM 1931. április 26. Az Érseklöpásztor élete és működése A hitélet megszilárdítása, az ifjúság katolikus nevelése, a szegények gyámolítása, Eger város fejlesztése a Főpásztor munkásságában. 1851. évi április hö 24-én Sáros- darúoon Stmreaányi Jenő él Berzeviczy Mária bírónő szülők­től született, a középiskolát Deb­recenben éa Eperjesen végezte. 1867-ben Egerbe került a itt mint papnövendék végezte el a filo­zófia és theolőgiai évfolyamokat. 1873. évi augusztus hő 28 án Lövay Sándor egri segédpüspök áldozópappá szentelte s ugyan­azon év október havában Ká­polnára került káplánnak. 1876. év július havában főpáiztora, Samassa József dr. egri érsek a miskolci kápláni állomásra ren­delte. Az 1881. évben Miskolcon adminisztrátor. Finom modorá­val, lelkes buzgőságával s főleg az egyházközségi önkormányzat megalkotásával tette itt emléke- zetessá nevét. Eredményes működésének el­ismeréséül 1882 ben Samassa ér­sek maga mellé vette s ettől az időtől kezdve 30 éven át »a mé­lyen kritikai szellemű a a sokak­tól zárkózottnak ismert Samassa Jőzsef és a gyöngédlelkű, meg­nyerőén kedves s melegszívű Szmreciányi Lajos az atyai sze­retetnek és a fiúi hűségnek szinte széttéphetetlen kötelékei között úgyszólván napról-napra közö­sen viielhk a nagykiterjedésű egri egyházmegye kormányzatá­nak terheit, < ahogyan ezt a hely­zetnek egyik jólismeröje meg­állapította. Az érseki aulában gyors egy­másutánban érik a kitüntető ki­nevezések: 1893-ban tb. kano­nok, 1897-ben valóságos kano­nok, 1898ban címzetes epát, 1901-ben irodaigazgatő s 1904-ben oldalkanonok lesz. Az 1905. év­ben segédpüspökké, az 1912. év­ben pádig utódlási joggal coad jutorrá nevezi ki X. Pius pápa. * Az előkelő származású, feje­delmi megjelenésű főpásztor ma­ga a teljes egyszerűség. Önma­gára alig költ, a szegények gond­jainak enyhítésében és az egy­házmegye intézményeinek erősí­tésében és fejlesztéseben találja minden örömét. Kötelességtudása mindenkinek tiszteletet paran­csol. Míg az egyházmegyének összes kormányzati teendőit ma­gas korában is a fiatalokat meg­szégyenítő energiával személye­sen végzi, résztvesz az országos katolikus megmozdulásokban és beszédei vei irányítja a katolikus híveket. Gyakran feltűnik nemes alakja a felsőház tanácskozó termében is. A püspöki konferenciákon, a katholikus vallás- és tanulmányi alap ellenőrző bizottságának gyűlésein s az elnöklete alatt működő Országos Katholikus Kongruatsnáosnak ülésein szava döntő súllyal esik latba. Elnöke az Országos Katholikus Népszö­vetségnek s így közvetlen irá­nyítója a katholikus szervezke­désnek. Egyházának mindenkor bátor védelmezője és elesett hí­veinek meleg lelkű szószólója. A keresztény szakszervezetekbe tömörült munkásság benne látja legerősebb támaszát. Minden komoly hazafias törek­vés nála visszhangra talál ami­kor a közért áldozni kell. Tel­jesen szivéhez nőtt a Levente­intézmény ; anyagilag támogatja azt, ünnepségein megjelenik s papjait és tanitőit arra kötelezi, hogy a leventék oktatásában résztvegyenek. Teljesen az idők embere. Főpásztori szavának nemcsak az országban van súlya, hanem a határokon tűi is. Apostoli egy­szerűsége, az elvekhez való ha­tározott ragaszkodása, meleg szive, áldozatkészsége, főpász­tori bölciesége s önmagát is fel­áldozó kötelességtudása azok az erények, amelyek őt az ország egyik legnagyobb tekintélyévé avatják. Főpásztori munkájának gerince a hitéletnek megújítása és meg­szilárdítása. ö maga évről évre buzgón vesz részt lelkigyakorla­tokon s papságát is elsőnek gyűj­tötte egybe a budapesti Manré- zában lelkigyakorlatok elvégzé­sére. Székvárosában ismételten missziót tartatott, ugyanígy egy­házmegyéjében, úgy hogy alig van ma plébánia az egri egy­házmegyében, amelynek hívei a misszió áldásaiban nem része­sültek volna. A hitbuzgalmi társulatok s különösen a Szív Gárdának működése iránt állandóan érdek­lődik. Egyházmegyéjének plébániai szer­vezetét állandóan fejleszti s eddig 20 uj önálló lelkészsé get állított fel. A plébániáktól messzefekvő helyiségekben, ta­nyákon szükség kápolnák létesí­téséről gór doskodott, hogy a lelkiveszélynek kitett híveknek lelkigondozását lehetővé tegye. Papságának nevelésére nagy gondot fordít: papnövendékeinek létszámát je­lentékenyen felemelte és a hit- tudományi főiskolát öt évfolya­múvá fejlesztette ki. Szelleme él papjaiban, azoknak egyházias felfogásában, fegyelmezettségé­ben és kötelesiégteljesítésében. S örök dicsősége marad, hogy a forradalmi, súlyos időkben és a vörös rémuralom idején, ami­kor a főpásztort a hatalmon lé­vők részéről oly sok súlyos meg­hurcoltatás érte s amikor egy­házmegyéje a megszállók elő­nyomulása következtében három részre szakadt, — papjai közül egy sem tántorodott meg. Pép jainak nemcsak elöljárója, de szerető atyja is. Külön nagy ala­pítvánnyal sietett segítségére a szerényebb javedalmazásu és a nyugdíjas papságnak. Sajnos, ezek az alapítványok is elérték­telenedtek. A hitélet egyik előfeltétele az ifjúság katolikus nevelése. Ennek a nevelésnek az érde­kében tartja fenn nagy áldoza­tokkal képtalanával együtt a fenntartási alapját elvesztett egri érseki jogakadémiát és az A dal- bertinum Mensa útján segíti ez egyetemeken tanuló katolikus ifjúságot. Mindjárt kormányzása első éveiben kibővítette az egri érseki szent József internátust, úgy, hogy az addigi 60 közép isfcolai tanuló helyett most már 120 nyer abban elhelyezést. En­nek az internátusnaa testvér­intézetét, a folyó évben Nyír­egyházán nyitja meg. Az itt ked­vezményes és ingyenes ellátás­ban részesülő tanulóknak tartás­díját sajátjából fedezi. A tanító- képzőinternátus céljaira az érseki rezidencia egyik szárnyát ren­dezte be, ahol a növendékeket tetemes anyagi támogatásban ré­szesíti. Az Angolkisasszonyok egri intézetének fejlesztése és felszerelése legnagyobb részben az ő áldozatkészségét hirdeti. Az ő nagy anyagi támogatásával létesült Egerben a római katoli­kus fiufelsőkereskedelmi iskola, mely egyetlen katolikus jellegű fiú-felsőkereskedelmi iskolája az országnak. Kormányzása alatt egyházmegyéjében húsz zárda­iskola épült fel; ezek közül több az ő költségén vagy tetemes anyagi támogatásával. A népoktatás ügye kormányzása alatt hatalmas fejlődést mutat a miként székvárosában, az egy­házmegye minden részén űj elemi iskolák épültek fel. S nem feled kezett meg az iparos-ifjúság neveléséről sem, amikor szintén nagy anyagi ál­dozattal lehetővé tett9, hogy az egri katolikus Legényegylet és a vele kapcsolatos tanonc inter- nátus kiépüljön. A szegényeknek nagy jótevője és gyámolitója. Egész tömeget tesznek ki azok, akiknek pénzt, tejet, tűzifát, ebé det juttat. A szegényügy intéz­ményes megoldására szolgáld, most már országosan ismert «Egri Normátc az ő jóváhagyá­sával és áldozatkészségével szer­vezték meg. Ugyancsak ő ala­pítja mpg ebből a célból a Sze­génygondozó Nővérek szerzetét, amelynek anyaháza szintén az ő anyagi áldozatával épült fel. Az egri dohánygyári munkásnök gondjain könnyítendő, a dohány­gyárban saját költségén Csecse­mő Otthont állított fel ■ azt mind máig fenntartja. A háborús jótékonyságból is kivette a maga részét. A hadbavoDultak családjait se­gélyezte, pusztaszikszói kastélyá­ban hadikőrházat, rezidenciájá­ban pádig lábadoző otthont tar­tott fenn; birtokain még a há­ború alatt házhelyeket juttatott a hadiözvegyeknek éa hadirok­kantaknak s földdel, tűzifával és élelemmel támogatta őket és tá­mogatja ma is. Székvárosának fejlődése körül érdemei elévülhetetlenek. Az Érsekkertet a városnak ajándékozta, az érseki meleg fürdőket a város kezére juttatta, a város egyik fő útvonalán, a Deák Ferenc úton kertjéből olcsó villatelkeket bocsátott a lakosok rendelkezésére, kertjének felál­dozásával bét városrész össze­kötésére űj utat nyittatott; s közbenjárásának volt köszön­hető, hogy a kormáDyhatőságok székvárosában új középületeket (pénzügyi palota, állami polgári iskola stb.) építettek. Vitéz nagybányai ifj. Horthy Miklós kiséri Egerbe a válogatott vízi­póló csapatot. , A MOVE Egri Sport Egylet Úszószakosztályának május 3-i űszóversenye és vízipóló mérkő­zése ünnepe lasz a magyar úszó- sportnak. A világ legjobb vízi- póló ciapatának az Eurőpa-baj- nok és Klebelsberg-Kupa győz­tes magyar válogatott vízipóló csapatnak egri szereplése alkal­mával a MESE meghívta a Ma­gyar Űszőszövetség vezérkarát. Értesülésünk szerint az Űsző­szövetség válasza tegnap futott be, amelyikben bejelenti, hogy a MUSz. vezetősége őrömmel tesz eleget a meghívásnak és a vá­logatott csapatot el fogják kísér­ni vitéz nagybányai Horthy Miklós, a Magyar Üsző Szövet­ség társelnöke, dr. Homonnay Tivadar orszgyűlési képviselő, a MUSz. elnöke, Kéler Tibor dr. Ítélőtáblái bíró társelnök és Kom- jády Béla a MUSz. ügyvezető elnöke. Ugyané levélben közölték, hogy a válogatott osapat legerő­sebb összeállításában, (ugyan­azzal a csapattal, mellyel az el­múlt évben Nürnbergben a vi­lágbajnok német csapatot 4 : 1 arányban legyőzték) veszi fel a küzdelmet a MESE csapata el- len. A csapat összeállítása a kö­vetkező: Brődy III. kér. TVE, —Ivády MAO, Homonnai II. MTK—vitéz Halassy UTE—Vér- tessy MAC, Német UTE, Kese- serü I. MTK. Tartalék: Keserű II. MAC és S árkány III. kér, TVE. Az egri uizők vezetősége teg­nap tartott megbeszélésén elha­tározta, hogy a Magyar Uiző Szövetség vezérkarát és a világ legjobb vizipőlő csapatát május 3.-án reggel a 9 óra 41 perckor érkező vonatnál ünnepélyesen fogadják. Amíg a vezetőség a nagyszerű verseny megrendezésén fárado­zik, addig a vizipőlő csapat szor­galmas tréninget tart. Vasárnap f. hő 26-án a MESE csapata két tréning mérkőzést is játszik, Vall őrakor az ETE csapata, 7*12 ora­tor a MESE B. csapata lesz az ellenfele. A tréning-mérkőzések a szokásnak megfelelően nyil­vánosak, beléptidij nincs, és a MESE v zetősége szívesen lát minden érdeklődőt. 27 állam turista- küldöttsége Jön Egerbe. A magyar kormány meghí­vására a Nemzetközi Központi Turista Tanács május 28—30-án Budapesten rendezi meg ezidei kongresszusát. A nagygyűlésen a magyar dele­gátusokon kívül 27 állam kül­döttsége vesz részt. Amint az egri Idegenforgalmi Hivatal vezetőjétől értesülünk, a már megállapított programm szerint május hó 31-én a kongresszus résztvevői mintegy 200—250-en Egerbe jönnek, hogy a váróé nevezetességeit megtekintsék. Tiszteletükre a Koronában lesz társasebéd. Az autókon érkező idegenek Egerből a Bükkőn ke­resztül Lillafüredre mennek.

Next

/
Thumbnails
Contents