Eger - napilap, 1931/1
1931-04-26 / 94. szám
EOEB 1931. április 26. Az ősember 3000 éves putriját találták meg Füzesabonyban Rz ásatások során, melyeket a Nemzeti Múzeum végeztet, máris számos leletre bukkantak. Dr. Tompa Ferenc múzeumi őr kutatásai nyomán került napvilágra a bronzkor emberének házatája. Füzesabony, április 25. (Az >Eger« tiiküldölt munkatársától.) A magyar orvosok és termőszetvizsgálők 1868 folyamán Egeib3D irtott tizenharmadik nagygyűlése alkalmából Montedégói Albert Ferenc szerkesztésében Eariakovics Béla akko'i egri érsek megbízásából egy igen érdekes könyv jelent meg Heves és Külső-Síolnok egyesített vármegyékről. Ebben a munkában olvashatjuk többek között, hogy 4 évvel azelőtt, 1864 ben a Bükkhegységlegvégső halmainak és dombszerü emelkedéseim k tövénél, a Laskó- patak füzesabonyi hidjánál szá mos bronzkori lelet került napvilágra. Bronzrudacskáktól kezdve, a szerszámokig, fegyverekig, pajzsokig mindenféle holmi előkerült innét, amiből a izsrző arra következtetett, hogy itt a bronzkorban — Kriíztus előtt több mint 1000 esztendővel — öntő- mühelyeb, kohók voltak.. Ha ez a feltevés eddig bizonyítva nincs is, tény azonban az, hogy körülbelül 3000 évvel ezelőtt emberlakta hely volt Füzesabony határa. A közelmúltban a füzesabonyi gazdák közt ismét híre járt annak, hogy kincset rejtegetnek a Laskó parti dombok. Elmondotta ezt valaki Magnin Alfréd főjegyző előtt, aki utánajárt a dolognak és rövidesen meggyőződött arról, hogy az alkalmi kitcikeresők beszéds nem egészen alaptalan. A Laskó patak partján néhány száz méterre a 67 évvel ezelőtt felfedezett lelet helyétől, újból őskori cserepekre, tárgyakra bukkantak a falubeliek. Magnin főjegyző azonnal értesítette a leletről Nemzeti Múzeum régészeti osztályát éahoiz- ■zbb levelezés, utánjárás után sikerűit is kivinnie azt, hogy a Nemzeti Műzi um a Vigyáző-alap terhére megkezdje az ásatást. A muzeum megbízásából dr. Tompa Ferenc I. oszt. múzeum őr, a tiszai bronzkultúra egyik legkiválóbb ismerője szállt ki Füzesabonyba, hogy feltárja az igen gazdagnak ígérkező leletet. Az ásatások meg is kezdődtek a napokban a Laikő hidja melletti domb tetején. 12 ember dolgozik a körülbelül 10 méter hosszú, 4 méter széles és másfél méter mély négyszögletes gödörben, amelynek helyén valamikor az ősember tanyázott. Az ásatások sorén alig néhány centiméternyi mélységben már valósággal ontotta magából a föld az őskori emlékeket. Nepvilágra került a Krisztus előtti 1200 as évekből reánk maradó »putri» romja. A bronzkor embere ugyanis a domb tetején négyszögalaku kunyhóban lakott, amelyet levert cölöpök köré font és hívül belül sárral jól betapasztott fövényből készített. A feltárt putrit bizonyosan elhagyták lakói s így az idők folyamán összedőlt, sövénye el* rothad*, tapasztálénak egy része összekeveredett a föléja húzódó iszappal, úgyhogy a kunyhó falából csak igen jelentéktelen részeket sikerült meg találni. A bronzkori putri lakója állatokat is tartott, — bizonyítják az előkerült csontok — azonkívül vadászattal, halászattal foglalkozott. A környező mocsaras vidék igen alkalmas volt erre. Edényei kézi lüívüek, vékony falúak voltak. Alakjuk, amint a fellelt cserepekből rekunitruáki lehet, igen választét os. Díszítéseik egyszerű ujjnyomokkal készültek, vagy csigavonalasok. A lokális feulűrát feltüntető, változó külsejű, törékeny, tehát nem örökölt, így mindig egy családra, településre jellemző kerámiái maradványokon kívül a bronzkor általánosságban használt kő és bronztárgyai kőzüi is leltek néhányat. Előkerültek az agyagból kör- alakű mélyedéssé formált tűzhelyek, amelyeken ovális bronz haltányérban, vagy roatalakű lapra téve izzó parázs melegénél kotyvasztotta szerény táplálékát az ősember. A haltányéron kívül találtak egy nagy búzatárotó edényt, amely erősen emlékeztet a római amphorákre, csak azoknál valamivel zömökebb. A sok agyag- edényen kívül napfényre kerültek a kézimalmok: egyik oldalukon laposra faragott kövek, melyeket kézzel dörzsölt egymáshoz az asszony, hogy lisztes darává zúzza a közéjük öntött magvakat. Találtak ezenkívül orsókat, agancskapát, csonttüt, amellyel varta és bronztüket, melyekkel a mellén összetűzte az ősember a meleget tartó állatbőröket. Igen jelentős tudományos értéke van a füzesabonyi leletnek — mondja dr. Tompa — anyagértéke azonban annél kevesebb. Az őskultúra iránt érdeklődő kutató számára sok emlék akad a Laskó patak partján, amely valamikor mocsaras vidék volt s kiemelkedő dombjaival alkalmas tanyául szolgált a bronzkor emberének. Süiün lakták ezt a vidéket a bronzkor IV, legfiatalabb periódusában, de lehet az if, hogy a további kutatások során, a mélyebb földrétegből még régebbi kultúra nyomai bukkannak elő. Ez természetesen még csak hipotézis, emiüt hogy valószínűleg az marad Ipolyi Arnold kiváló művészettörténészünknek az a magállapítása i«t mely a füzesebonykörcyéki bronzöntő műhelyekről szól. Eger, április 26. A fűrdőidény megindulása alkalmából a Máv. egy rendkívül fontos újítására tartjuk közérdekűnek felhívni a közönség figyelőéi. Különösen jelentős az újítás a szállodák, továbbá azok szempontjából, akik nyáron külföldi fürdővendáge- ket fogadnak, vagy akiknek külföldön élő hozzátartozói jönnek nyaralni Egerbe. Az Ibuiz közbenjárására a Máv. Igazgatósága rendeletet adott ki a tél folyamán, amelyben Egert gyógyfürdőnek minősíti utazási kedvezmények elbírálása tekintetében. A rendelet szerint gyógyfürdő jelleggel felruházott fürdőink a kővetkezők: Bala onalmád', Balalonboglár, Balatonfőldvár, Balatonfüred, Balatoniéi!?, Biif, Budapest Szt. Gellért fürdő, Budapest Szt. Lukács fürdő, Budapest Széchenyi fürdő, Budapeet Császár fürdő, Budapest Szt. Imre fürdő, Budapest Rudas fürdő, Budapest Erzsébet sősfürdő, Bud»p3st Szt. Msrgitiziget fürdő, Eger, Erdő- bányp, Gyopáror, Harkány hévíz, Lillafüred, Párád, Siófok, Szolnok gizellatelepi gyógyfürdő. E fürdők között nem utolsó helyet foglalnak el az egri ther- m&l források, amelyeknek nagy rádioaktiv tartalmuk miatt jelentékeny győgyerejük van. A Jelenleg hitelt érdemlően egyebet nem lehet leszögezni, mint azt, hogy a halmokon, mint valami kis szigeteken, sűrűn tömörülve élt a bronzkori ember. Békésen halászott, vadászott itt, azután elhagyta a vidéket. Elhagyott lakása összeomlott s belepte a föld, amely gondos őri- zője volt háromezer éven keresztül, hogy most a múzeumi vitrinek üvegtáblái mögül, bámész csodálkozást váltson hi az ütőkor emberéből az ősember fibulája, vagy haliütő tálja. Az ásatások eddigi eredményei alapján egyébként Füzesabony környékére többéves programmot dolgoz ki a Nemzeti Múzeum, mert érdemesnek találja átkutatni a bizonyára még számos értékes leletet takargató dombokat. Hegy azonban tervét keresztülvigye, ahhoz némi pénz éspedig elsősorban Hevesmegye anyagi támogatása volna szükséges. város teljes erővel iparkodik fürdőink e tulajdonságát az idegenforgalmi tervek szolgálatába állítani s a fürdő idegenstatisztikája bizonyítja, hogy a propagandának évről évre fejlődé eredménye van. A Máv. most újabb segítséggel támasztotta alá a magyarországi gyógyfürdők törekvéseit. Hivatkozott rendeletében a fenti gyógyfürdőkből hazautazó külföldi állampolgárok részére 50 százalékos vasúti kedvezményt biztosított. A kedvezmény elnyerésének egyetlen feltétele, hogy a külföld', a visszeutazáskor történő jegyváltás alkalmával köteles útlevelét és az illetékes fürdő- igazgatőság bizonyítványát felmutatni, amely igazolja, hogy ez illető 14 napig tartózkodott a fürdőhelyen a gyógyvíz használata céljából. A kedvezményt a visszautazó olyan magyar állampolgárok részére is megadja a Máv, akik külföldön élnek és ottani külképviseleteink (szövetség, konzulátus) által kiállított magyar útlevél birtokában vannak. E kedvezmény igénybevétele mellett a kedvezményes utazás nem száll ítható meg, Budapest matszőpontot kivéve. A győgyfürdöjellegű fürdők (dr. e. m) Ötven százalékos vasúti kedvezményt kapnak az egri gyógyfürdőkről visszautazó külföldiek Újabb jelentős lépés Eger idegenforgalmának emelésében.
