Eger - napilap, 1931/1

1931-04-05 / 77. szám

1931. április 5, EGER 3 nyét a Nemzeti Múzeumnak aján­dékozza, megalapozva ezzel első nyilvános képgyűjteményüket. Mégi*, alkotásokban gazdag életének koronája, — amely el- mulhatatlacu) iamertié tette ne­vét —, várotuok egyik legmonu- mentáliaabb emlékének, a székes- egyháznak megépítóie. Körülbelül a mai izékesegyház helyén, nem sokkal Rákóczi sza- badiághercának lezajlása után, 1713 ban, Eger akkori forró ma­gyar őrzőtű, négy püspöke: Te- lekeny litván kezdi építtetni a város azidőben legnagyobb temp­lomét. Az építkezőit már gróf Erdödy püipökiáge idejében fe­jezték be, 1727 bin. Több mint egy évszázadon át állott ott a templom, a város falain kívül. Eger lakosainak száma a XVIIL ■zázadfolyamánrobamosan emel kedvén, már Eszterbázy püipök tervbavette ide egy újabb szé­kesegyház emelésé', a tervek el is készültek, szándékában azon­ban megakadályozta őt 1799-ben bekövetkezett halála. A magasztos feladatot azután Pyrker patriarka-érsekünk vé­gezte el. Érsekségének első évei­ben már megindulnak a tervez- getések : mígnem a tervek vég­leg s elkészítőiére egy magyar építész: Hitet Jőzief, korának egyik leghíresebb mestere, kapja meg a megbízást. Hild a terveket a korszak ural­kodó ízlésének megfelelően: a klasszicizmus stílusában készí­tette. Ebben az időben a barokk nilui az építészetben is hitelét vesztette már, a rokoho szerte­lenségei után az irányzat ismét az egyszeiűtödés, a régi római, de főleg görög építészet formái felé mutat. (A Lyceum épületén is követhetjük a formák alaku­lását : a rokoko díszítményektől XVI. Lajos stílusáig !) Ebbsn az időben a barokkot már nem szerették, nem tartották valódi művészetnek, és hogy az új szé­kesegyház akkor is már menyi­re tetszett, mutatja rgy egyboi ú vers pár sora : > . . . nem várt, nemlátott bájteli sztilban, Régi szokást feledő — legszebb Hellászi modorban. . .« stb. épült ez a templom, — írja az egykorú szerző. A terv valóban tősgyökeres klasszicista mű, a maga hideg fenségében, a falfelületek,« töme­gek korrekt arányosságában iga­zán nagyszabású, amely a kor lelkületét legtisztábban elárulja. Lehet, hogy a barokk-templomok játékos vonalai talán talán több életörömét, díszt mutatnak, job­ban felmelegítik a nézőt, mégis Hild ezen alkotása a stílus tö­rekvésein balul annyira tökéle­tes, hogy izékeiegyházuDkat ha­zánk akkor épült legkiválóbb műemlékei közé kell sorozm'. Pyrker már valőizínűen 1830 körül lebontathatta a régi, előbb említett főtemplomot, mert sz űj székesegyház alapjait 8z 1831 év folyamán már ásni kezdték. Rohamosan haladhatott ezután a munka a templomon: »Láttam mint sürgött építész népe körűié, lelkem titkon örült, tudva mi szent ipar ez ! . . .« írja egy másik, egykorú poéta, majd érdekes, ahogyan folytatja tovább: ».. . S míg amaz ínségben * más városok a nyomorult nép Kedvéért munkát kelletlen is egyre kerestek : Itt az özön munkás faluról vá­rosra omolva Hangyái pezsgéssel vígan dolgozva sereglett. . .« Lám semmi sem új a nsp alatt: a izük ség munkák centennáriuaia! De térjünk vissza a tárgyunk­ra ! Az építkezés alatt Pyrker udvara valóságos művéízteleppá változott, itt dolgoztak Malatesti, Schiavoni, Danhauser hires fes­tők i a neves olasz szármizásű szobrász: Casagracde. Sokat, sokat hhetne írni Eger akkori nagyszerű öt esztendejéről, mely­nek a székesegyház felszentelő ■e szabott határt: 1837. május 7-én: decursu uniu* iustri ix tructa. .. Most, as év folyamán van száz éve annak, hogy Pyrker érsek nitgindította a székesegyház épí­tési munkálatait és ezzel elké­szülhetett minden egri ember büszkesége: a hatalmas »nagy­templom < És ba mi, a mai kor fiai, már nem is tudunk hasonló feladatoknak megfelelni, most, amikor husvét ünnepén elme­gyünk a hatalmas oszlopok mel­lett, gondoljunk legalább kegye­lettel vissza azokra, akik száz évvel ezelőtt városunknak egyik legkiválóbb emlékét emelték. Hevesy Sándor. * 1831-ben nagy kolerajárvány is volt. Kifosztotta a templomi perselyt, majd a reisdház főnökénél ingyenekéért Jelentkezett egy notórius templomfesztó Hét hónapi börtönre ítélték a tettest. Nemrég történt, hogy a gyön­gyösi rendőrség — amint lapunk beszámolt róla — elfogta a fe­rencesek rendházában Takács György munkanélküli nrpizá most, aki üres óráiban egyéb ként nem munkátlan tagja a be­törő gárdának. Takács György február elején a hatvani templom perselyeit fosztotta ki. Néhány napig, hogy a körülményekkel tisztában le­gyen. mint áhitatos hívő buzgólkodoit a templomban 8 egy óvatlan pil­lanatban sorbalékelte az összes perselyeket. Nem sokkal később egyik egri templomban próbált szerencsét. Két alkalommal is felfeszitette a perselyeket, de azokat üresen találta. Még ugyanebben a hónapban Gyöngyösre utazott Takfci, ahol a ferencesek templomában törte fel a perselyeket, majd zssbében a templomi pénzzel volt bátorsága álnéven ingyanebódért jelentkezni a rendház főnökénél. Ez volt a veszte. A házfőnök ugyanis emlékezett arra, hogy ugyanez az ember néhány nap­pal ezelőtt más névvel jelentke­NYÚL% jón mindig azután, ami kéz­nél van. Ma sokat gyalogol és hamar elfárad, a legegy­szerűbb és legolcsóbb segít­ség: a PALMA kaucsuk- sarok. Ezzel kímélheti az idegeit és az egészségét.* zett nála segélyért. Azonnal ér­tesítette is a rendőrséget, ahon­nét detektívek jöttek ki és letartóztatták az ebédjét orcát- lan nyugalommal fogyasztó per eelyfo8ztót. BűnlajsirománBk egybeállítása után beizállították Tabác.ot az egri ügyészségre, amely több­rendbeli lopás bűntette ís kí«ér­lete miatt emelt vádat ellene. Az egri törvényszék Pretten-^ hoffer tanácta a napokban meg­tartott főtárgyaláson hót hónapi börtönre, ötévi hivatalvesztésre és politi­kai jogainak felfüggesztésére ítélte e notórius perselyfosztót. Az ítélet jogerős. Reileksziók Nagy-Egér tervéhez Irta: Siposs Géza igazgató, Miskolc. A példabeszédnek azon igazsá­gából kiindulva, hogy a látogató idegen többet észlel egy óra alatt, mint az otthoniak egy hónap Blatt, Ügyen szabad nékem is, az Eger városát rendkívül ked­velőnek és ehhez képest ott sokszor és szívesen megforduló szomszédnak, sőt utóbbi időben a »Takarékosság« egri intézmé­nye megszervezőjének, hozzá­szólnom azokhoz a cikkekhez, amelyek Eger méltóan DBggyá fejlesztését tárgyalják. Az »Eger« cikkeit újból apróra átnézve ős összegyűjtve, szeretném azokat a magam elgondolása «z érint összefoglalni. E bp hasábjain hónapokkal ezelőtt először dr. Urbán Gusztáv főszerkesztő foglaltozik Egerrel, mint mindenben arra predeszti­nált vidéki feuUurcantrummal. Ok­fejtéseiben annyira alátámatz-ja Eger kulturőleti jogos törekvé­seit, hogy eszmemenete Eger jövőjét illetőleg mindekire tel­jesen meggyőzővé válik. Nem- vagyok pedagógus, de át vagyok hatva annak a tuditától, hogy a név.lé*, ha erkölcsi erőt ojtott be, annál nagyobb kincset nem adhatott. Ebben pedig az egri lelkinevelők vezetnek s ha ma a divatossá vált és nemzeteket is hírnévre emelő sport terén az egri ifjúság nagy eredményeket tud felmutatni, az a gyakorlási lehetőségeken kívül nem utolsó sorban a testet és szellemet frisseségben tartó erkölcsös,u. n. szolid életmódra való határolt- Ságnak a bizonyítványa. Eger­ben még néhány konviktust le­hetne építeni, ahová a legelőke. lőbb magyar, sőt megszállott területi cialádok küldhetnek ifjai. kát. Előttem a premontrei rend BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÄSÄR május 9-18 Hz utolsó 10 év ipari fejlődésének átfogó bemutatója. 200 gyáripari szakma, a mezőgazdaság és a kézműipar termékeinek felvonu­lásával. Nemzeti pavilionok a külföldi ipar számára. — 50 százalékos uta­zási kedvezmény május 4 tői 26-ig a magyar vasúti és hajózási vállalatok­nál, valamint a MÄVART autóbusz vonalain. — Felvilágosítás és vásáriga­zolvány kapható: Budapesten, a Vásárirodánál, V., Alkotmány u, 8. Egerben: Városi Idegenforgalmi Hivatalban. V/

Next

/
Thumbnails
Contents