Eger - napilap, 1931/1
1931-04-05 / 77. szám
4 EGEB 1931. április 5. god illői gimnáziumi internátuiá- nak példakép) lebeg, valamiit a kataai koaviklutox emléke, hol jól nevelték Nagymagyar- orizfig serdülő ifjuiágának szine- javát, mert az az idők folyamán mind alapot műveltségű, tekintélyt éi előmenetelt szerzett, talpig férfi latt. Az általános népművelés terén pedig nem hagyandó figyelmen kívül a szabadegyetemek intézménye. Nálunk pl. Miskolcon, valóságos szellemi gócpont lett ez, üdítő összejövetel azok szfi mára, kik a mai kor követelményeinek mrgíelelőleg szükségét érzik annak, hogy minden haladás iránt érdeklődhessenek, minden emelkedettséggel magok is a felsőbb régiókba szállhassanak. A rákövetkezett cikkben »Egy adófizető polgár» azt tartja szükségesnek, hogy Egert először naggyá és gazdaggá kell tenni, mely cél párhuzamosan haladhat ez egri kulturközpontosító törekvésekkel. A cikkíró jól mondj), hogy az au'omobiüzmui rohamosan fejlődő korszakában most már majd su ba dobhatják azt a mentegetődzőst, hogy Eger gazdasági elmaradásának oka a rossz vasúd összeköttetésben keresendő. — Amidőn mint az Északmegyarorizági Automobil Club központjának egyik vezetője, jőnéhány évvel ezelőtt először vetettem fel ez időközben már megépült lillafüredi-bükki új út eszméjét, főként azzal érveltem, hogy Eger ezzel az út' tál juthat be a közlekedési útvonalak, lehetőségek tengelyébe. A jóslatom bevált. Szívleljék azonban meg akkori elgondolásom további részét is, azt, hogy ezzel az úttal nem szabid Egernél betorkoldsképen meg- állani, hanem tolytitii kell azt persze kevésbé kacskaringósan, Egerszalók irányában Verpelé- ten át Domoszlón és Abasáron keresztül Gyöngyösre, merictak így érik el ezt a c51», hogy kö zelebb jussunk Budapesthez. Már pedig hiába, mégis csak a főváro.uok a magja és kiinduló pontja minden idegenforgalomnak, mely onnan közpon'o í ot- ten, könnyen ideirányíthatő, ba ez utsznivégyőt a Mátra és Bükk szépségeinek, Eger monumentalitásainak Miskolc élénkségének és Mezőkövesd folkloriiztikui érdekességeinek jó úton való gyors elérése kecsegteti. Aki azután egyszer Egerbe jött, ez elviszi ám a városnak a jőhirét s saját tspasztalatomból tudom, hogy az Uaterreiner János bérlő által kitünően vezetett, most már országos nevű Korona szállójának modernségét, poarpis konyháját és a kellemesen meglepő borravaló mentességét sem fogja elfelejteni. Sokat rovom sz országutat s látom, mily nagy előkészületek folynak a K°recsend- Kápolna Gyöngyös-Halmsj f-lfi vezető útnak rendbehozatalára. Ezen a pénzen Egert Verpaléten át előnyösebben lehetett volna Gyöngyöshöz, illetve Budapesthez közelebb hozni. Tagadhatatlan, hogy hiányzik még a zavartalan idegenforgal mi áradat megteremtéséhez egy és más, például az egri víz élvezhetővé tétele, az egri kövezésnek, a parkírozásoknak, (a székesegyház körül is) rendbehozatal», a Korona kertjéban nyáron teniszpálya, télen korcsolyatér stb. Van Eger és környékénnk egy olyan Ismertető kalauzs, melynél szebb, hivogatóbb, dióhéjba foglalt oktatóbb esztétikai leírást nemigen találni Ennek propagandája felbecsülhetetlen értékű Egerre nézve (nem szabad tehát, hogy 2 pangóba kerüljön s ne vehesse meg mindenki). Majdnem hiábavaló azonban minden fáradság, ha — miat az újság egyik cikkének írőj^ mondja — az idejövő idegen, aki, teszem fel, a minaret pőbbálőkkel szövöttlépctőin véli feltalálni a romantikát, előbb a fau'ci körülményes keresésére induljon, vagy pedig, ami szintén igen kellemetlen, hogy például Szi'vásváradra kirándulva, ez ottari halastóhoz csak be- léptidíi lefizetése ellenében elnyert eogedél yel jutbat el. Sokat diskuráhem az egri idegenforgalmi hivatal agilis vezetőjével, Bárány igazgatóval arról, hogy inkább mindenben vonzóerőt kell tudni gyakorolni ez idegenekre, hatásos dolgokat kell nyújtani tudni s így vetődik fel előttem az egri székesegyház előtt létesítendő szabadtéri színpad gon dolata. A Jedermann előadásához ez épen olyan megf le’ő volna, mint a salzburgi dőmtér. Önállóvá lehetne ilyen rendezést a szavaló- kőrútok bemutatás’, vagy a székesegyház orgonahaDgversenye, melynek magasztos hangját megafonok és erősítők tennék a teret banépjsítő hallgatóság előtt zengzatesiő s minden helyen élvezhetővé. E nyáron a tiroli Kufstcinban egy orgonakolosz- izui ilyen megszólaltatása lesz a nagy attrakció. Ha ezek a szabadtéri színpadok érdeklik az egriek vezéreit, szívesen tartok egy vetítetlképes bemutatót a külföldi szabadtéri szinp - dókról, sz Obarammergauban, Reichenbargben, Reu'lingenban, Salzburgban, Kassán, ab. látottak nyomán (miközben mindig csak azt eaj háltam, hogy Mikőfalván nem játszanak többé). _________(Folytatjuk.)__________ F iistkisértetek. Mintha bús ősz volna, olyan most ez a szürke Március. A vonatablakból a mezőre nézek, hol szélroham szaggatja a füstöt; szaladnak a füstkisórtetek, ködnyulak ugrálnak a tarlón, cikornyás páravitézek a réten harcra rohannak ; de földre veri őket a szél s már csak pici szürke foszlány bukdácsol a torzsák között szétterülve, mintha cigarettám gomolyát ezüsttálca sima lapjára fújnám. ____________________________________________Kálnoky László. A Kálnoky dr. — Petro dr. rágalmazást perben a iömagán- vádló visszavonta a vádat Eger, április 4. Ciü őrlőkön délelőtt tárgyalta Szokolay Viktor Hr. járásbírőa Kálnoky Viktor dr. és Petro Kálmán dr. városi képviselők kö zött felmerüli rágalmazást ügyet, melynek előzményeiről lapunk annak idején már részletesen beszámolt a legutóbbi városi képviselőtestület közgyűléséről írt tudósításában. Szokolay Viktor kir. j ár á * bíró megnyitva a tárgyalást dr. Petro Kálmánt hallgatta ki elsőnek. Petro dr. részleteién ismert9tte a tényállást és a vádirattal szem- ban rzt állította, bogy ő a közgyűlésen nem egyszerű tényként mondotta el Kálnoky Viktorról, hogy Deák Mihály kegydíja ügyében egy felszólalásért öt- íz tzezer koronát fogadott el, hanem úgy, mint egy jegyzőkönyvben szereplő állítást. Továbbá az olvasókörtől felvett ügyvédi díjakról sem állí o ta, hegy azok jogtalatul jutottak Kálnokyhoz. Kálnoky Viktor dr. főmsgán- védlő terjetztette elő ezután bizonyítékait ■ azt vitatta, bogy Petro Kálmán a váron képviselőtestület közgyűlésén nem a mostani vallomása értelmében nyilatkozott. Petro Kálmán a valódiság bizonyítását kérte és ptdig elsősorban közérdekből, azonkívül személyes érdekből is. Kálnoky Viktor a valódiság bizonyítását a mega részéről is kívánja. Heller József dr., Petro Kálmán védője és Kálnoky Viktor bediktálják tanúikat s azonnal intézkednek is, hogy azok haladéktalanul megjelenjenek a bíróság előtt. Haller József dr. ezután kéri, bogy a fómagánvádló a tárgyaláson némileg módosított vadját precizirozza és kérdi, hogy kifogásolja-e a Deák Mihállyal felvett jegyzőkönyv tartalmát, amelyben az van, hogy Diák a lakásának lelépési díját segélyként kérte a képviselőtestülettől s Kákoky Viktorhoz fordult, akiaek támogatásával keresztülvitték. hogy 3 millió koronát kapott. Diák Mihá'y ezután a támogatás fejében 500.000 koronát fizetett le Kálnoky Viktornak. Dr. Kálnoky: Éa jegyzőkönyvet sohasem láttam, annak tartalmát nem kifogásolhatom, kérem annak produkálását. A védő ezután becsatolva az «Eger» közgyűlési tudósítását, közérdek címén kívánta a valódiság bizonyítását, amit a Bp. 13. szakaszának utolsó bekezdése alapján el íb rendelt a bíróság. anódtelepck és zseblámpaelemek minőségét tökéletesítettük, az Arakat leszállítottuk Az ellő tanú Deák Mihály 79 éves nyugalmazott recdőrfelü- gyelő eskü alatt tett vallomásában elmondotta, hogy Kálnokyt megkérte, járjon közbe a városnál némi segélyért. D •. Kái- noky Viktor el is járt a polgármesternél, a lakáshivatalban kilakoltatásának felfüggesztése iránt, felszólalt érdekében a képviselőtestület előtt ir, ahol nem annyira sz ő, mint inkább Dut- kay Pál kanonok közbelépésére a neki köl örködéire kölciön- adolt 6 millió koroaából 3 milliót elengedett a város. Ezekutón Diák elment Kálcoíy lakására s köszönetét tolmácsolva letett sz asztalára 500.000 koronák anélkül, hogy ezt az ügyvéd kérte volna. Ezt a pénzt Diák — mint vallotta — a felszólalásért vélte fizetni. Vallomásának további részében a tanú elmondotta, hogy a tiszteletdíjra közötte és Kálcoky kfzö't sem miféle előzetes megállapodás nem volt. Trak Géza polgármestert és Frank Tivadart hallgatja ki ez- u‘án a bíróság. Mindketten állítják, hogy ez annak idején Deák Mihállyal felvett és most felmutatott jegyzőkönyv megfelel annak, amit akkor a rtndórfel- ügyelő előadott. Ezután Kovács Ferenc olvasókon elnök tanúvallomás» következett. Elmondja, hogy Kálnoky Viktor az olvasókörtől egy Ízben 50, másodízben 39 pengői vett fel az olvasókör ügyeben Budapestre történt utazáséi alkalmával felm rült készkiadásaiért és autóhasználatért. Majd előtdja ezt, hogy Petro Kálmánnak — aki mindig önzetlenül és díjmentesen állt rendelkezésükre — elpana- szolták a dolgokat és ö ezek alapján szólalt fel. Radii Károly nyomdaigazgató tanúvallomáséban többek kö zött a következőket szögezte le: »1925, vagy 26-ban történt, hogy hozzám jött Deák Mihály és el- pmaszolte, hogy városházi lakásából kitelték s az űj lakásért 3—4 milliós lelépési díjat kell fizetnie.Folyamodott a városhoz, hogy ezt térítsék meg neki s mivel elutasították, most perelni akar. E célbői Kálcoky dr. ügyvédnél is járt, hogy a várost pr-relje. A pert lebeszéltem és azt mondottam, adjon be egy kérvényt a képviselőtestülethez s ba jogos a kívánság, teljesítve lesz. A képviselőtestület tárgyalta is a kérést és megszavazta a se* gélyt. Nábátjy nép múlva ismét beállít hozzám Deák, megköszönte támogatásomat és akkor említette, hogy szeretne valamit mondani, de nem meri. Ezután mégis elmondotta, hogy járt Kálnoky ügyvédnél, aki a kérvényt szerkesztette és felszólalt érdekében a közgyűlésen. Megköszönte most neki a felszólalást s ezért
