Eger - napilap, 1931/1

1931-03-07 / 54. szám

Aba 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DlJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL: EGY HÓNAPRA I PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 8. — TELEFON: 11.- KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 6. — TELEFON 87 -POSTATAKARÉK­PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. u XL1I. évfolyam 54. szám ♦ Szombat ♦ Eger, 1931 március /U Ezer piakát. Egy kecskeméti reáliskolai ta­nár saját költségén az alábbi szövegű plakátot készíttette és küldte szét ezer példányban az ország minden részébe : «Magyar ember magyar gyárt­mányú kalapot visel, magyar izövetruhában jár, magyar in- get, és magyar nyakkendőt hord, magyar írőaiztalnál magyar pa­píron ír, magyar autón jár, ma­gyar gépolajjal haj tatja, magyar vegyi iparral dolgozik, magyar géppel szánt éa arat éa magyar hangszeren játazik ! Milyen magyarok vagyunk mi ? ! Gyáraink a következők: T x- tilgyfirunk van 49. Pamutazövet gyárunk van 28. Gyapjúszövet gyárunk 20. Trikőgyftruok 5. Fe­hérneműgyárunk 42. Papírgyá­runk 4. Magyar ruggyaniaárú- gyárunk 4 Bőrgyárunk 28. Bú­torgyárunk 50. Áaványi olajgyá­runk 4. Vegyészeti gyárunk 27. üveggyárunk 5. Vasgyárunk 2. Gép- és electrolechnikai gyárunk 6. Autőgyáruuk 4. Fúvóhang- szergyárunk 5. H*gedügyárunk 15. Zor goragyárunk 2 Orgona­gyárunk 8. Nyomdánk 800. Ék­szergyárunk 14. Kalepgyárunk 9. Nyakkendőgyárunk 5. Papir- feldolgozőgyárunk 14. Cipőgyá­runk 46. Börbűtorgyárunk 2. 'íablaüveggyáruok 1. Vasfeldol­gozó gyárunk 40. Motorkerék­párgyárunk 1. Külföldről behozunk évente: T xtilárű gyártmányt 126 millió pangó értékben, ebből pamut- ■zövet 57 millió, gyapjúszövetet 33 millió, harisnyát, trikót 6 mil­lió. läget gallért nyakkendőt 11 millió, papirt, levélpapírt, képas- levelezöiapot 40 millió, sárcipőt, hócipőt 9 millió, börcipőt, bőr- keztyfit, táskát 6 millió, fabútort 9 millió, ásványi olajat 14 millió, vegyi szereket 20 millió, üvege­ket 11 millió, kö- és agyagipart 8 millió, vasipart 21 millió, gép, elektrotechnikai gyártmányokat 66 millió, biciklit, autót 44 mil­lió, hangszereket 15 millió, iro­dalmi és műtárgyakat 6 millió, összesen 409 millió pengő ér­tékben I Ebből az összegből az állác- nőlbüli munkások mind meg tud­nának élni és nem volna mun­kanélküliség és nyomor!« Parlamenti körökben határozott formában beszélnek a májusi választásokról Állítólag bizalmas tanácskozások folynak a főispánokkal az új kerületi beosztások felett. Eger, március 6. Pár nappal ezelőtt az a hír látott n pvilágot a fővárosi saj­tóban, hogy a kormány meglepetésszerűen május végén ki akarja írni a választásokat A híradás óta a politikai élet állandó beszédtémája a válasz- tás és a parlament folyoióján különösen megállapítható, hegy maguk a képviselők is számol­nak a választással, annak elle­nír», hogy az arra illetékesek az időről egyáltaláa nem nyilat­koznak. A miniszterelnök, éppen úgy, mint 1926 bar, nem nyilatkozik a választásról, Darányi állam­titkár pedig azt a kijelentéit tette, hogy a választásra vonat­kozó hírek csak kombinációk. Ezzel a kijelentéssel szemben határozott formában beszélik, hogy az illetékesek minden in­tézkedést megtesznek a májuti választásokra, amelynek parla­menti előkészítéseként hozták a ház elő a barielltörvécyt, a fóld- tehermentesíiési javaslatot, az iparfejlesztési törvényt is. Beavatott helyről nyert infor­mációink alapján közöljük, bogy a miniszterelnök változatlanul kitart a májusi választás mel lett, bár a választásba befolyó tényezők álláspontja az, hogy célszerűbb lenne szeptemberben választani. Ennek ellenére már folynak a főispánokkal való tanácsko­zások, akikkel ez előzetes jelen­tétek alapján elkészült új kerü­leti beosztás tervezetét tárgyal­ják le az illetékesek, sőt állító­lag már folyik egyes kerületek­ben a leendő hivatalos jelöltek kiszemelése ir. I Előkészületek a március 15-i hazafias ünnepségekre Mióta márc’us 15 őt hivatalo* san is nemzeti ünneppá nyilvá­nították, a város vezetősége minden esz­tendőben rósztveez az egri hi­vatalos ünnepség előkészítésé­ben. Elhatározták, hogy felkérik az összes egyházakat, tartsanak március 15 én ünnepi istentisz­teleteket. A vá'o* lakonágát a lopok és hirdetmények utján szólítja fel a polgármester, hogy már­cius 15-én lobogózza fel házait. Március 15 én a főiskolai if­júság rendez nagy ünnepsége?, amely egyben a márciusi sza­badságnap hivatalos megünnep­lése is leiz, amennyiben az ün* népségén részt fognak venni a város, valamint az összes állami hivatalok vezetői. Este a Kaszinó od tfir»°.vocar>pSt. Csak magyargyártmányü gépkocsik kapnak fuvarozási engedélyt Eger, március 6. A kereskedelmi miniszter ér­tesítette a város vazetőiégát, hogy ezentúl saját hatáskörében a város területére vonatkozóan fuva­rozási engedélyt adhat gép­kocsi vállalkozóknak, akiknek azonban az engedélyét a miniszter hagyja jóvá. A pá­lyázóknak azonban fölhívja a figyelmét, hogy ezeket a jóvá­hagyásokat csak magyar gyárt­mányú gépkocsikra adják meg és idegen gyártmányú gőpko- cukra szőlő engedélykérés min­den esetben meddőnek fog bi­zonyulni. Rodion karrierje {In.) Két év előtt míg világ- nagyság volt. Majdnem olyan, mint Remarque: a pozsonyi Krá- mer-név anagrammája. M irkovics Rodion... suttogták mindenfelé és elnevezték a világháború epi­kusának. Vezércikkekben mél­tatták érdemeit. Ű volt a Mar­kovid, ő volt a Rodion. Buda­pesten már autogrammokat osz­togatott és benevezett a világ- történelem börzéjére. »A szibé­riai garnizon — irta egy kör­úti esztétikus — nemcsak a vi­lágháború legtermészetesebb raj­za, de ugyanakkor az első kiasz- szikus riporteiemény i«.« Nem rajta műit, hogy más kapta meg a tavalyi Nobel-díjat. Minden előfeltétel megvolt a »Gradus ad Parnassutn« lendületéhez: nagy­képűség és meghamisított törté­nelem. Volt aztán dicsőség, szá­mozott pddáoy és számtalan ki­adás. »Magyar« eredetiből né­metre, angolra tefordítva. Markov cs Rodion szerzői es­téket tartóit. Learatta egy kará­csonyi könyvpiac habárait s míg Budapesten és Szegeden, Debre­cenben és Miskolcon tombolt a Rodion- kurzus, a londoni* Times < a következőket irta: »Ilyen dolgokat nem találni aem angol, eem német háborús könyvek­ben. Ha Mamovics nem torzít, akkor a magyarok érthetetlenül roesz ka­tonák, elméleti és gyakorlati tudásuk nincsen, embereikkel nem törődnek, kivonják magukat a frontszolgálat alól, a fogságba jutott tisztek össze­vásárolják a didergő legénység ta­karóit, beceöletfigyi bíráskodásuk pedig nevetséges.» Az angolok természetesen ma sem tudják, hogy Rodiont az­előtt Jakabnak becézték, nem pedig Ciabánek, Attilának, vagy Leventének. A »Literary Supple­ment« kritikusa is magyar író­nak tartje, — »akinek könyvé­ből szörnyű következtetéseket kell levonni hadseregének a tiszti­karára«... Idézzük rgy év előtti vezér­cikkünkből: »Szabad-e tűrnünk, hogy ezek a destruktív könyvek árucikkei lehessenek az áliroda­lom csemegepiacának ? Hogy ab­ban az or*zágban, amelynek fea- tonaszellemét, hadi dicsőségét, tiszti becsületét és vitézi méltó­ságát Mátyások, Hunyadiak és Horthy Miklósok hordozzák ezer

Next

/
Thumbnails
Contents