Eger - napilap, 1931/1

1931-03-07 / 54. szám

2 EGEK 1931. március 7. év óta, mely a Hét Vezér had- ■erfgétől szibériai garnizonokig, lebediai élőktől Vitézi Bändig a világtörténet legszentebb erényét dokumentálja : abban az ország- ban könyvet Írhassanak, mely enyhén kifejezve a való dolgo­kat rámregényesen kiizínezi és Rodin kultuszt oiinál.< Ez a cikkünk 1930. januárjá­ban jelent meg s a »Slibériái Garnizon* ma is közkézen fo­rog. Markovid azonban nagyot esett a Parnassuirél. Mint Er­délyben Írják: a timosoarei saj­tónál próbálkozik. Hát lássuk e karrier történe­tét ... Markovid Rodion, vagy mint a Z <idő Lexikon hivatalo­san nevezi: Markovid Jakab a Szibériai Girnizoa példányaiból tetemes vagyonkát gyűjtött. Éi mit c(inált Rodion? Szat- márra huroolkodott és kártya­barlangot nyitott Hasonló esetről nem tud az irodalom. Zrínyi és Petőfi kard­dal cserélték fel a tollat, Marko- vies Rodion körtyabarlanggal. S pár héttel ezelőtt elúszott rajta a pénze. Most ismét a toll után áhítozik. Az üzlet, az mindig csak üzlet marad. M gváltoiik a firma. Ugyanaz a név más-más cég- jelöléssel. Egyszer a reklámsaj­tóban, máskor a krupiék nyug­táin. Nálunk a könyvkirakaiban, másutt a telefonjegyzékben. Hol ide, hol oda, száz és száz helyre felírja magát. Egyetlen h)ly, az irodalomtörténet könyve, mely sem M irkovicsről, sem »Ridion- ról« nem főz h’lbni soha. Az Emericana avató ünnepségei Eger, március 7. Az Agria corporatió március 8.-i avató ünnepsége Eger kato­likus társadalmi életének jelen­tős eseménye lesz. Vasárnap délelőtt a Licaum kápolnájában Meyer Bélá pré­postkanonok mond csöndes mi­sét, melyen az Agria és Egedia corporatiők ifjúsága együttesen részt vesz. Délután 5 órakor lesz az avató ünnepiig a Szánt Ferenc Otthon fehértermében. Az avatási szer­tartást Bitter Illés tanker, kir. főigazgató, az Emericana Com- mendatora végzi. Kíséretében lejönnek Budapastről Kemenes Illés dr., Szent Benedek r. reál- gimn. igazgató, p'elátus helyet­tes, Andor Endre dr., Dy. állam­titkár, Horváth István dr. az O. T.I. alelnőke, Baranyay] Jusz­tin dr. egyet. ny. r. tanár, és Kósa Kálmán dr. min. titkár. Az avató ünnepség pontban 5 órakor kezdődik, melynek ke­retében Bitter Commendator az Agria nBgyureivá avatja Meyer Béla prépostkanonobot és Növik Sándor apátkanoiok plébánost, továbbá felavatja az Agria 16 újonnan fáikért dominusát és 26 aprődját. Dr. Horváth István mond ünnepi avató beszédet, Huszthy Zoltán őriz. társkarnegy énekel, Román Ferenc joghall­gató szaval és Znakovszky Klára zeneakadémiai növendék hegedű- számmal szerrpal. Tegnap délután tanácskozott a 60-as hősi emlékmű helyének kijelöléséről a képviselőtestület által kiküldött bizottság Egyelőre még Eger, március 6. Eger nagyműltú és sok dicső­séget látott volt háziezredének, a 60-ik gyalogezrednek a világ­háborúban elesett hősei emléke­zetére feláll! andó hősi emlék­művét már a legközelebbi jövő­ben, az eddigi megállapodások szerint május havában kívánja a H isi Emlékmű Nagy­bizottsága felállítani s ünnepé­lyes keretek küzött felavatni. A kőfaragó- és szobrászmunkák már mind elkészültek s a hatalmas, részeikben is im­pozáns tömbök ciak arra vár­nak, hogy az emlékmű végleges felállítási helyére szállíttassanak. E< a hely azonban még mind­ezidáig bizonytalan, mert az idők folyamán több terv merült fel erre vonatkozólag, de nincs döntés. minthogy Eger megfelelő közte­rekben szegény, elha'ározó meg­oldáshoz addig nem jutottak. így többek között szóba került a vármegyei laki my a tágas ud­vara, amelynek méreteihez ter­vezték meg tulajdoaképen a 12 méter magas obeliszket, azonban a város közönségének általános kívánságára ezt a megoldási mő- dot elejtették s így kerültek az­után mérlegelésre az Érsekkert­ben való felállítás gondolata, a színház előtti parktér, a Gróf Klebelsberg tér, a törvényszék előtti tér. Legutóbb pedig álta­lános meglepatőira a Hősi Em­lékmű Bizottság Wälder Gyula mű-gyetemi tanár szakvélemé­nyének meghallgatása után úgy döntött, hogy a Nemzeti Bank épülete előtti kis parkban, a Káp- i tálán ucca tengelyében kívánja felállítani az obeliszket. A Hósi Emlékmű Nagybizott­ság a hely átengedéséért nem­régiben kérelemmel fordult a város képviselőtestületéhez, mely legutóbb tartott közgyűlésében egy szűkebbkörü bizottságot küldött a kérdés megvitatása és vélemény es jelentés tétel végett dr. Kürti Menyhért ciszt. tanker, kir. főigazgató elnöklete alatt. Ez a bizottság tagnap, csü törtök délután 4 órakor tartotta első ülését a városháza tanács- 5 termében. Az értekezletet dr. Kürti Menyhért elnök nyitotta meg a 60 as gyalogezred emlékezetének hódoló szavakkal, majd röviden vázolta a bizottság működésé­nek cilját, melyet ebban a gon­dolatban foglalt ossz», hogy a bizottság véleményei jelentésé- ban az esztétikai, a nevelésha• tási és a nemes hasznossági szempontok harmónikus érvé­nyesülésével a legjobb megol­dást terjessze a közgyűlés elé. Arnótfalvy István ny. tábornok, az emlékműbizottság elnöke az emlékmű létesítésének eddigi történetét foglalta ossza felszó­lalásában, majd hangsúlyozva, hogy nevei szakértők már állást* foglaltak az elhelyezés kérdésé­ben, nem látja szükségét a to­vábbi tárgyalásoknak és gyors döntést kér, mert Madách-csal szólva: «\ tett halála az okos­kodás.» Petro Kálmán dr. reflektálva Arnóifalvy tábornok szavaira, kijelenti, hogy a bizottság min­den egyes tagja át van hatva a 60 as gyalogezred emléke iránt érzett ragaszkodástól, de egyút­tal át van httva a város iráat táplált szeretettől is s éppen ezért a bizottság munkájában garanciáját látja annak, hogy a város szempontjából legjobb megoldást viszik majd a köz- gyű'és elé. Meggyőződése az, hogy a forgalom és a hely je­lentősége szempontjából a szín­ház előtti tér a legalkalmasabb ez emlékmű elhelyezésére. Má­sodsorban a törvényszék előtti elhelyezést ajánlja, de a Nem­zeti Bank előtli^elhelyezés ellen súlyos aggályai vannak. Heller József dr. ugyancsak a Nemzeti Bank előtti elhelye­zés ellen foglal állást. Legalkal­masabbnak a gróf Klebelsberg- teret tartja, mely a most még üres rész beépítése után Eger egyik legszebb tere lesz. Szabó Srílárd dr. a színház előtti tér mellett sorakoztatja fel érveit, másodsorban a törvény­szék előUi teret tartja alkalmas­nak. Kálnoky Viktor dr. a Wa'der- féle tervet pártolja, miután tel­jesen megbízik művészi ízlésé^ ben s egyébként sem osztja azok aggodalmát, akik a szükresza- bott hely folytán az emlékmű művészi érvényesülését féltik. Nemecsak Aurél a törvényszék vagy a színház környékét hozta javaslatba. A Nemzeti B ink előtti tervet elvetendőnek véli. Urbán Gusztáv dr. ismerteti a város közönségének általános kívánságát és meggyőződését, mely a szinház-tér mellett nyil­vánult meg. Az idegenforgalom s a legnagyobb helyi forgalom, a tágas térség, a nagytemplom, mint messzebb fekvő háttér a legalbalmasabbá teszik az összes helyek közül. Hiba nélkül aműgy- sem lehet sebolsem elhelyezni a hatalmas emlékművet, amelynek számára előbb kellett volna a végleges helyet biztosítani s csak ezután megtervezni. RapC8ák József nem látja vi­szont megfelelőnek a színház előtti megoldást. Nicci háttere az emlékműnek, a környezete faluiias, a tér szabálytalan s az emlékmű nem esne a színház megkövetelte tengelybe. Mint már az »Eger« hasábjain is ki­fejtette, a törvényszék előtti te­ret tartja a legalkalmasabbnak. N így József szintén a leghatá­rozottabban ellenzi a Nemzeti Bank előtti megoldást. Egy 11 m. magas épület tövébe nem lehet egy 12 m. magas obeliszket fel­állítani. Indítványozza, hogy áll­vány fából csinálják meg az em­lékmű három modelljét s állítsák fel a színház előtti parkban s a törvényszék előtti téren s a bi­zottság a helyszínén győződjék meg az egyes elhelyezések elő­nyös vagy előnytelen voltáról. Készséggel ajánl fel állványfát erre a célra. A bizottság egyhangúlag el­fogadta Nagy József indítványát i miután Rapcsák József városi műszaki tanácsos vállalta, hogy a város embereivel összeállíitat- ja a 3 modellt s a helyszínen fel is állíttatja, Kürti Menyhért Örömmel enuaciálta, hogy a hely­színi szemle idejét hétfőn d. u. 7,4 órára tűzi ki s annak a re­ményének adott kifejezést, hogy a szemle után tényleg sikerülni fog a legjobbat a lehető leg­gyorsabban kiválasztani. Vasárnap délslótt és délután a színházi pénztárnál lehet jegyet váltani a »Diákélet« előadására. Pénteken este tartja az Egri Mű­kedvelők Köre a Diákélet főpró­báját A darab sikere igen szép­nek ígérkezik, amiben nagy része lesz nemcsak Lestál Anna rende­zői kezének és Karczos Béla szce­nikai megoldásainak, hanem a ki­váló szereposztásnak is. A fősze­repeket Huszár Sári, Apor Ele­mér, Lestál Miklós, Marossy Jó­zsef és Dövényi Nagy Lajos ját • szák. Jegyeket még mind a két előadásra lehet váltani Diviaczky- nál. Mivel a drogériát vasárnap zárva tartják, a vasárnapi elő­adásra vasárnap délelőtt 10—1 óráig és délután 4 órától az elő­adás kezdetéig a színházi pénztár­nál válthatók jegyek. A színházat fűtik.

Next

/
Thumbnails
Contents