Eger - napilap, 1931/1

1931-02-28 / 48. szám

ab a 10 FILLÉR 9 ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL: EGY HÓNAPRA I PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYEDÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urban Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 3. — TELEFON: 11.- KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 6. — TELEFON : 87. - POSTATAKARÉK­PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :: XL1I. évfolyam 48. szám ♦ Szombat ❖ Eger, 1931 február 28. A törvényhatóságok a reggeli és esti budapesti személyvonatok meggyorsítását fogják kérni Az Egerből reggel induló és ide a késő éjszakai órákban érkező személyvonatpárnál állítsák vissza a békebeli menetrendet. Ma tárgyalják a miskolci járás- bíróságon az Egerben is jól ismert Dálnoky Nagy Zoltán becsület­sértési perét. Eger, február 27. Érdekes bfcsületsértási pert tárgyalnak ma délben a miikolci járáibírőságon. A* ügy egyik szereplője az Egerben is jól is­mert Dálnoky Nagy Zoltán, aki tudvalévőén Miskolcon folytat ügyvédi gyakorlatot. Az érdekes ügy előzményei ez év január elejére Dyűlnak visz- szB, mikor özv. Vizsolyi Kálmán­ná miskolci lakos január 5 én, délelőtt ügyvédje, Dálnoky Nagy Zoltán dr. kíséretében megjelent a miskolci rendőrkapitányság bűnügyi osztályán, hogy a közte és Műnk Imre földbirtokos kö­zött fennálló peres ügyben val­lomást tegyeD, Amikor az űri- asszony ügyvédjével a detektív- szobán keresztül távozni akart, az ott tartózkodó Muck Dálnoky Nagy Zoltán után kiáltott: — Ezért az ügyvédi tanácsért még számolni fogunk ! Az ügyvéd nem reagált a hoz- záintézett szavakra, mire Muak Imre mégegyszer utána szólt: — Halijai Magához beszélek! Dálnoky dr. az újabb figyel­meztetésre az ajtóból visszafor­dult : — Nekem, — mondotta az ügyvéd — semmi közöm siucien Önhöz. A? ügyvéd válaszára a föld­birtokos megragadta Dálnokyt télikabátjánál fogva, aki azon­ban kiszabadította magát Műnk Imre kezei közül és ügyfele után ment. Ekkor a földbirtokos az ügyvéd után ugrott s a hirtelen visszaforduló Dálnokyt arcul ütötte. A súlyosan inzultált ügyvéd durva becsületsértés miatt felje­lentést tett támadója ellen, mi­nek következtében a kínos ügy a járásbíróság elé került. A mis­kolci ügyészség, tekintettel arra, hogy az egész ügyvédi kar sé­relmét látta ebben a bántalma­zásban s mert egy ügyvédet hivatása gyakorlása közben érte az inzultus, közérdekből vállalta a vád képviseletét. Eger, február 27. Az érdekelt vármegyék, így Hevesvármegye törvényhatósá­ga is, rövidesen egy igen jelen­tős kérdés tárgyalását tűzi napi­rendre. A budapesti vonatjáratok menetidejének megrövidítéséről van ugyanis sző. A terv Miskolc­ról indult ki és a következőké­pen szól: — Mondja ki a törvényhatóság bizottságának közgyűlése, hogy sürgősen felír a kereskedelem­ügyi miniszterhez, hogy a Mis­kolc—Budapest kötött közlekedő, a hajnali órákban induló s a késő éjszakai órákban érkező sze­mélyvonat menetrendjét a békéi állapotoknak megfelelöleg állít­tassa vissza. Az indítványt ezekkel indo­kolják : — A hivatkozott személyvonat­párt a háborűelőtti években Se­rényi Bála gróf akkori földmű­velésügyi miniszter intenciójá­nak megfelelően és tevékenysége nyomán állította be a MÁV azért, hogy 8 z alsóborsodi, úgyszintén a hevesmegyei közönség Buda­pestet gyorsan és olcsón, egy nap alatt megközelítse. A célnak megfelelően a vonat Miskolcról reggel 6 óra 12 perckor indult s gyorsított menetsebasséggel s a hatvan—budapesti viszonylat­ban a helyi forgalomból teljesen kikapcsolva, már 10 óra 10 pero­Letartóztatták a vasutas jóléti egyesület pénztárosát. Az egyesület vagyonát elspekulálta. Budapest, február 27. A budapesti rendőrség ma délelőtt őrizetbe vette a vasutas jóléti egyesület pénztárosát, — Erdős Lipőt ny. máv. segédtisz­tet, aki az egyesület vagyonát, mintegy 150 ezer pengőt, elipe- kulálta. bor Budapesten volt. Onnan 5 óra után viszzaindítva, már este 9 óra 12 perckor Miskolcon volt. — Azok az okok, melyek a háború előtti normális viszonyok között szükségessé tették a vo­nat ilyeténképpeni járatását, ma még fokozottabb mértékben f enn- állanak. Iparosoknak, kereske­dőknek, tisztviselőnek, gazda­közönségnek egyaránt, de álta­lában a jogkereső közönségnek gyakrabban kell utaznia a fő­városba s ha jő időben közleke­dő gyorsvonatok rendelkezésre is állanak, egyrészt szók csak a nagyobb állomásokon állva meg, nem elégilis ki a községek igényét, másrészt pedig magas viteldíjak miatt különösen a mai nehéz viszonyok között nem te­szik lehetővé mindenkinek azok használatát. — A személyvonatok tarifájá­nak ismételt emelése is indokolja, bogy a közönség jogos igényé­nek kielégítése végett a törvény­hatósági bizottság szavát fel­emelje. Hevesmegye törvényhatósági bizottsága, tekintettel arra, hogy rendkívül fontos közérdek fűző­dik az Eger és Budapest közötti vasúti közlekedés megjavításá­hoz, minden bizonnyal egyhan­gúlag fogja elfogadni az indít­ványt. Időjárás. Budapest, február 27. A Meteorologiai Intézet jelenti ma déli 12 órakor: — Hazánk­ban az időjárás változatlanul borult. Az éjszaka folyamán min­denütt enyhülés mutatkozott. A Galyatetőn és a Bükk egyes ré­szein 20—26 centiméteres hő van. Prognózis: Változékony idő vár­ható északra forduló szelekkel, hő' süllyedéssel, sok helyütt csapadókkal, hóval vagy esővel. A nyugdíjasok. A közigazgatás adminisztrálá­sánál országosan meginduló ta­karékossági folyamat nem hagy­ta érintetlenül a nyugdíjasok újabb alkalmazásának ügyét sem. Egyik város és törvényhatóság a másik után kéri a kormányt olyan intézkedésre, hogy a lét­minimummal rendelkező nyug­díjasoknak állást ne adjon! A kérdésnek sokféle megfon­tolásra méltő része van. Az első legfontosabb momentum, amely­re rá kell irányítani a figyelmet az, bogy a nyugdíj az állammal, vagy magánintézménnyel szem- ben olyan szerzett jog, amelyet a nyugdíjas egyén többéves, il­letve általánosságban több év­tizedes folyamatos munkával, azonkívül pedig a fizetéséből szabályszerűen és állandóan le­vont nyugdíjjárulékkal szerzett meg. Az ilyen szerzett joghoz jogállamban semmi körülmények között hozzányúlni nem lehet. Da még ha a vis major esetét vesszük is alapul, mondván, hogy az ország végszükségben van és a nyugdíjkifizetésekből származó óriási kiadási tétel semmikép nem áll arányban az ország te­herviselő képességével, még ak­kor is állandóan szem előtt kell tartanunk azt, hogy a nyugdíja­sok, özvegyek és árvák legna­gyobb százaléka olyan kis nyug­díjjal rendelkezik, amely általá­nosságban mélyen alatta van a létminimumnak. Hiszen nem ti­tok az, hogy negyven ötven pen­gős, sőt ennél alacsonyabb nyug­díjak léteznek. Természetesen a nyugdíjak terén is vannak mammutjövedel- mek, vagy legalább is olyanok, amelyekre ezt a jelzőt bátran lehet alkalmazni. Az ily nyug- díjjővedelmek tulajdonosai rend­szerint amúgy is jómódú embe­rek, akik birtokkal, háztulajdon­nal, bankrészvénnyel, vtgy más­féle ingó, vagy ingatlan tökével rendelkeznek. Ezekkel a nyug­díjatokkal szemben a szerzett jog legteljesebb respektálása mellett is felmerülhet a kétely­nek az a mértéke, amely meg- kérdezteti velünk, hogy vájjon nem-e lenne ildomos és hazafias cselekedet, ha ezek az egyébként is biztos megélhetéssel rendel-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents