Eger - napilap, 1931/1
1931-02-28 / 48. szám
2 EGEK 1931. február 28. kező nagy nyugdíjasok áldozatot hoznának és önként felajánlanák nyugdíjilletményüket, ezúttal igazán a haza javára. Minden körülmények kőzett meg kell védeni a biztos nyugdíjjal rendelkezők, állásthalmo- zók régiójával izemben előizör a fiatalságot, amely ketervei kínok között, legtöbbször hiába kereii az életben való elhelyez* kedését, aztán pedig a magán- alkalmazottak, tisztviselők és iparosok rétegét, amelyek úgyszólván védtelenül állanak a nyugdíjasok veszedelmes konkurenciájával szemben. Talán mondanunk sem kell, hegy a !öbbé kevésbé biztos egzisztenciát jelentő nyugdíj mellett nagyon sokan vannak olyanok, akik mellékkeresetre kívánnak szert tenni és szívesen vállalnak felére, sőt harmadára redukált igényekkel állást közéi magánintézményeknél, vagy pedig alapítanak üzletet, VBgy iparvállalatot és dolgoznak olyan feltételek melleti, amelyekkel versenyezni a nagy rezsivel dolgozó, súlyos adókkal küzködő magánvállalatok versenyezni képtelenek. Ezen a ponton már szükséges a beavatkozás és örömmel üdvözöljük 8zt a mindenképpen indokolt elhatározást, hogy a közigazgatásban leépítik a létminimumon felüli összeggel ren- | delkező nyugdíjasok állását. hazai vas és acélgyárakat, vag- gongyárakat, köszénbányákat, mig ezzel szemben az autóforgalom kifejlesztése révén súlyos milliókkal adózunk a külföldnek, az sütők vételára, a guni abroncsok és benzin ára fejéban. Éppen ezért, bármenynyire tökéletesnek ii kell mondanunk az autóforgalmat, gazdasági elesettségünk miatt a villamosvasúti forgalom kiépítése mellett kell állást foglalnunk. Es ha a város ezt a kérdést, amelyet külföldi példákon szerzett tapasztalataim alapján köny- nyen megoldhatónak tartok, nem most oldanám meg, akkor előre láthatólag hosszú időre le kell mondanunk nem csak Nagy- Egér eszméjéről, hanem az idegenforgalom nagyon óhajtott emelkedéséről és a város gazdasági fejlődéséről is. Ezen hosszú idő alatt pádig a magánvállalkozás ki fogja sajátítani az említett vonalak autó forgalmát annyira, hogy későbban a villamos vasúttal való behálőzás lényegesen kevesebb rentábilitfist ígér. A forgalomnak, mint legfontosabb városfejlesztő tényezőnek megszervezése után sok más dolog magától fog odődei. E sősorban pedig ipari téren remélhető örvendetes fejlődés. Dr. Gallay Rezső. Villamosvasút-hálózattal kell Egerhez kapcsolni a forgalomból kieső környékbeli falvakat — Válasz »az adófizető polgár« cikkére. — Megszüntette az ügyészség a besenyőtelki „arzén-ügy" nyomozását Az Országos Veggvizsgálati Intézet megállapítása szerint természetes halállal halt meg Ragó Márton. Eger, február 27. Az Eger vasárnapi számában »Egy adófizető polgár« aláírással megjelent cikket nem csak nagy érdeklődéssel, hanem mondhatom, nagy örömmel is olvastam. Azt hiszem, mátok is rájöttek arra, hogy itt ezen szerény jelszó mögött egy nagy tudású és kiváló gyakorlati érzékről tanúskodó olyan adófizető bűző dik meg szerényen, aki nem a bafizetett adóját sajnálja, hanem azt, hogy a sok adóért alig kap valamit a város polgársága. Érdemes tehát ezzel a gyakorlati tanácsokat igen helyesen felvető cikkel nagyon is sokat és bőven foglalkozni. Legelsősorban a villamosítás kérdésénél kell rámutatnom arra, hogy Eger jövő fejlődésének, Nagy-Egér kialakulásának első feltétele azt kívánja meg, hogy De csak az eger—füzesabonyi vonal villamosíttassék, amire vajmi kevés reményt látok, hanem az új viilamosáram bevezetésével kapcsolatban lótesíttessék villamosvasút, amely Eger vasútállomástól Felnémeten át, Felsőtárkányig, másik vonala a vasútállomástól Kerecsendig, barmsdik vonala pádig Eger—Buktán és Sírokon át Párádig vezessen. Feltétlen meggyőződésem az, hogy ez a megépítendő villamosvonal gazdaságilag rentábilis lenne, ennélfogva részvénytársasági alapon megfelelő tőke volna e célra összehozható. Az eger—felsőtár- kányi vonal elsősorban turisztikai sz8mpontből biztoiítaná a jövedelmezőséget. Hiszen aki a Várhegyre, vagy a Bükkhegy- ségbe akar menni, vagy csak a Falsőtárkány határáig lenyúló gyönyörű erdőségekbe óhajtana kirándulni, feltétlenül igénybe venné ezt a vonalat. Ezenkívül Felsőtárkány és Felnémet lakó- ■ait közelebb hozná az egri piachoz s így sokszorosan megnövelné a termeiéit, a fogyasztást és forgalmat egyaránt. — Hasonlőképen fontot volna, az eger—kerecsendi vonal kiépítése is, amely viszont gazdasági szempontból volna nagyobb jelentőségű, mert egész Kereciend környékét Eger piacához keposolná, azonkívül megkiméiné az utasokat attól, hogy egy félnapig döcögjenek a vicinálisokon, ha Egerből Kereciendre és onnan a Mátrába, vagy megfordítva akarnak utazni. Az eger—bukta—sírok—parádi vonal kiépítésének nagy turisztikai és gazdasági jelentőségét nem is kell bővebben kifejteni. Hitzen valóságos szégyen, hogy Párád milyen nehezen közelít- hélő meg Egerből, de magától a prrádi vasúti, állomástól is. Viszont azok a jőmődú fürdővendégek, akik Parádot nyáron át el szokták lspoi, egyébb szórakozás híjján és jó összeköttetés esetén kivétel nélkül mind ellátogatnának Egerbe, az egri fürdőkbe is. Ezenkívül nagy környéket és sok községet csatolna a vonal Eger gazdatági vérkeringésébe, ami ennek a városnak pangd iparát és kereskedelmét idegenforgalmával együtt lényegesen fallen dítené. Az autóforgalommal szemben azért vagyok kénytelen előnyt adni a villamosvasút gondolatának, mert ez utóbbi nem csak lényegesen olcsóbb, hanem azért ie, mert a villamosforgalomhoz szükséges minden berendezés hazai termékből állítható elő, maga a villamos hajtóerő is. Foglalkoztatni tudnők tehát a Eger, február 27. Még február elején történt, hogy az fgri kir. ügyészség egy feljelentés képesén nyomozást indított Besenyőtelken Ragé Márton gazdálkodó halálával kapcsolatban, akiről azt be 8zélte a falusi pletyka, hogy nem természetes halállal halt meg, hanem »megetették.« A mende-monda olyan méreteket öltött, hogy az ügyészségre feljelentés is érkezett az elhunyt sógorától. Az ügyészség megindította a vizsgálatot és a helyszínen több embert kihallgatott az ügyre vonatkozóig A vallomások olyan természetűek voltek, hogy szók alapján elrendelte az ügyészség az elhalt Ragó holttestének exhumálását. j Ez meg is történt és a hulla ! belső részeit a boncolás után felküldte az ügyészség ez Országos Vegvvizsgálati Intézet Az elmúlt hetivásár alkalmával Bilázs István Sándor uccai gazda 210 pengővel a zsebében elindult otthonról, hogy lovat vásárol. Nyakába akasztotta a pénzes- zacskót és felesége intelmei között a vásár felé ballagott. Ám ilyenkor történik meg, bogy az ember összeakad régi cimborákkal és »kedves-egy-komám, de régen nem láttalak, no erre kor- tyintunk egyel!« felkiáltással bebe, megállapítandó, vájjon fennforog-e az arzénmérgezés esete. Azóta két hát telt el és az érdekeltek nagy izgalommal várták a Vegyvlzsgálati Intézet válaszát, amelytől minden függött. Az ügyészségen is érdeklődéssel néztek az értesítés elé, mely most meg is érkezett, meglepetést hozva mindenkinek. A vizsgálat ugyanis megállapította, hogy Ragó Márton természetes halállal halt meg, és semmiféle ártalmas szert nem kapott. Ezzel aztán végképen eloszlott az a homály, amelyben igen sokan megdöbbantő bűntényeket voltak hajlandók látni és tömeges mérgezési eseteket véltek felfedezni ez »űj Tiszazugban.« Az ügyészség természetesen megszüntette a vélemény alapján a további vizsgálatot az ügyben sztnplő besenyőtelkiekkel szemben. téved a legközelebbi csárdába. így esett ez Balázs Istvánnal is. Nem is egy, de hátom régi jóemberével találkozott úgy 10 óra tájban s mivel véletlenül ott volt a közelban a Király Ferenc féle korcsma, hát oda következtek be. Iddogáltak egy darabig ott s lehetett délután 2 óra, mikor danolászva, kissé bizonytalanul ugyan, de annál naposabb kedvvel megindultak. Kocsmai mulatozás közben ellopták egy egri gazda zsebéből a lóra szánt 210 pengőt Két kocsmában ittak áldomást és miro vége volt a mulatozásnak, Balázs István zsebéből eltűnt a degesz pénztárca.
