Eger - napilap, 1931/1
1931-02-20 / 41. szám
2 EQEH 1931. február 20. ■■I—■■MiHWiH mimm 11 iWi rím ír mr— ■ "i ittttíi - inr Trunnion—“-•,,tm—-------—-"'"""■n™ A z egri Ipartestület 22-én tartja évi rendes közgyűlését Eger iparosiága e bő 22-Sn gyűlik egybe, hogy az elmúlt esztendő mérlegét megállapítsa és azoknak a küzdelmeknek eredményeit, amelyeket a súlyosra változott viszonyok között a mindennapi megélhetésért folytatott, elkönyvelje. Az ipartestületi közgyűlés ebben az esztendőben túlmegy azokon a megszokott kereteken, ama lyekben eddig mozgott. Saregszemle lesz ez a -megmaradt harcosok felett, akiket még nem tudott kidönteni a tőrből a mostoha idők sok megpróbáltatása. A közgyűlést, amelyet Radii Károly ipartestületi elnök hívott egybe, a Pyrker uccai székházban tartják meg, délután három órai kezdettel. A tárgysorozatot az alábbiakban közöljük: 1. Évi jelentés. 2. Zárszámadások, vagyonmérleg és költség- előirányzat bemutatása. 3. Alap- szebálymédotítás. 4. Központi szerv és ip irtestületi reform. 5. Vásári helypénzdíjtzabái. 6.1929. december 31.-én fennálló adótartozások és kamataiknak amnesztiája. 7. Forgalmiadó ügye. 8 Vizsgáztató bizottság kiegészítése. 9. 12 előljárősági rendes, 12 póttag és 3 számvizsgáló bizottsági tag választása. 10. Indítványok. Nagy érdeklődés előzi meg a Kömlöi Földműves Dalkör vasárnapi egri hangversenyét Eger, február 19. Jeleztük annak idején, hogy a Komlói Rőm. Kát. Földműves Dalkör hangversenyt tart Egerben február közepén. Az egri földműves dalosögy szempontjából nagy jelentőségű a kömlöi dalotoknak a bemutat- bozfisa. A földműves dalosélet megindulását várjuk tőle, amire nagy szükség van, mert ezt a kérdést nálunk a legnagyobb mértékben elhanyagolták. Földműves népünk a lakosságnak mintegy hetven százalékát teszi, számokban kifejezve közel tizenkilencszer embert jelent, s ennek a hatalmas tömegnek mindössze egy dalesegyesülete van a Mária uccai földművel olvasókörben. Szomorú ez a kép, különösen akkor, ha meggondoljuk és tudjuk: milyen hatással van a dálkultúra az emberi lélekre, menynyire hajlítja és finomítja a szellemet ■ minő eredménye van a daloséletben rejlő fegyelmező erőnek. Egernek nagy érdeke ez az ügy. Egészen bizonyos, hogy határozottan durva népünk megjavítását nem a törvény szigorúsága, a naponként előforduló szurkálásokra kirótt büntetésektől való félelem éri el, mert hiszen a bicikázások, állati üvöltözések száma körülbelül egy szinten mozog esztendők óta, hanem a földműveseknek, különösen a fiatalságnak belülről való munkálása. A dal erejét kell nekifeszítenünk elsőül a kocsmák falának, ezzel kell lefogni az ütésre emelt kezet, és szelídíteni a nép vadságát és nyerseségét. Komló község jő példával jár elől e tekintetben. Olyan férfikórusa és vegyeskara van, amely nehéz műdalokat képes megoldani, és latin egyházi énekeket énekel. Nehéz munkával és kitartó szorgalommal érték el ezt az eredményt s jutalmuk sem maradt el, mert a kerületi dalos- versenyen az elsők között voltak és értékes díjat is Dyertek. Nemcsak a földműveslég, hanem Eger város intelligens közönsége is nagy érdeklődéssel tekint 8z egri hangverseny elé, amelyet február 22.-én, vasárnap délután 6 órakor rendez meg a Kömlöi Dalkör a Mária uccii földműves olvasókör nagytermében. A kömlöi dalosok vasárnap délelőtt 10 órakor latin misét is énekelnek a Fereccrendiek templomában. Városunk közönségének figyelmét meleg szeretettel hívjuk fel a kitűnő falusi dalárda egri szereplésére. Szegeden tífuszjárvány lépett fel. Szeged, február 19. A szegedi kerületi tisztiorvosoknak a központba befutó jelentései szerint Szegeden úgyszólván máról holnapra tífuszjárvány lépatt fel. Tíz nap alatt 38 esetben történt tifuszmegbe- tegedés. A jelentések megemlítik, hogy ilyen eset már évtizedek óta nem fordult elő. Ha a járvány ilyen tempóban terjed, meg kell nyitni a járványkórbá- zat, mert a kórházak és klinikák már zsúfolva vannak betegekkel. A betegséget leginkább a fórra lattan tej idézi elő. Nagyban súlyosítja az esetet, hogy a tífuszt eleinte influenzának nézik. „Szociáldemokrata szervezetekbe tömörül Eger dolgozó népének nagy része“ A Népszava ismét »behatóan« foglalkozik városunk ügyeivel és szokott modorában hazudozik. _ Eger munkásai az osztály* tudatos szervezkedés útján. Eger, február 19. Megszokott dolog már, hogy a szociáldemokrata vezérek szócsöve, a boloaddátarlott munkásság pénzén élő Népszava minden alkalommal marxi szólamokba csavart hazugságokkal traktá'ja a világot. Ez a szinte mániákul hazudozás néha mulattató, de legtöbb csatban mé gis bosszúságra indítja az embert. Mikor a maguk portáján tallózgatnak, még ciak hagyján. Ám mindenben-kanál természetük beierángatja őket olyan dolgokba is, amelyek túlságosan távol állanak tőlük. Ilyenkor aztán telitödövel handabandáznak és a meglepett olvasók fejéhez esik úgy röpködnek az sgyafurt módon, da felelőtlenül kieszelt hazugságok. Nekik nem fontos, hogy semmi alepja nincs a mondőkájuknak, hogy szemenszedett valótlanság, amit összehordanak. Csak az a fő, hogy elmondhassák az «osztálytudatai» szólamokat. A pártközlöny legutóbbi száma is élénk példázatot ad Nlpizaváék harci modoráról, amennyiben városunk ügyeivel foglalkozva egész seregét rángatja elő fegyvertárából a kipróbált hazugságoknak, anélkül, hogy a rajta- csípéssel csak egy keveset is törődnék. Olyanokat ír többek között, hogy a téli inségsegályből a szervezett munkások semmit sem kaptak. »Pedig, — mondja tovább, — a szociáldemokrata siervezetekbe tömörül Eger dolgozó népének túlnyomó nagy része.* Ennél vakmerőbb és szemérmetlenebb hazugságot még nem igen írtak le, mióta Qutten- berg a nyomtatást kitalálta és Weltner Jakabék tollat forgatnak a Conti uccii szerkesztőség asztalai mellett. Akit illet, nagyon jól tudja, kogy Egerben semmifóls pártszempont nem érvényesült az inségsegé- lyek kiosztásánál és az a néhány ember, aki csakugyan tagja városunkban valamelyik szakszervezetnek, éppen úgy részesült segélyben, mint ma», ba munka nélkül volt. Éppen úgy szemenszedett hazugság az is, hogy azok a bizonyos nagytömegű szervezeti munkások november húszadika óta járják segély után a »polgármesteri hivataltól a főispáni hivatalig vezető kálváriáé utat.« A cikk végén megbizatatja magát a Conti uccai közlöny ilyenképen: »Eger munkásai ezentúl is szilárdan megmarad* nak az osztálytudatos szervezkedés útján.« Erre az elképesztő lódításra csak annyit válaszolunk a Népszavának : szívből ős nagyon őszintén kívánjuk, hogy az egész országban sehol se legyen több hívők, mint Egerben. Ha ez a kívánság betelj jsedaék, igen savanyú ábrázatot vághatnának hozzá és egyszersmindenkorra becsukhatnák a Conti uccai boltot. Nem igen futná a tagdíjakból lapfenntartásra és a gyaláz- kodásokértstrohmannjaik helyett fizetendő büntetésekre. 25.000 pengőt csalt ki egy szélkámes feltaláló egy egri családtól Nyo!c hónapi börtönre ítélte a Eger, február 19 Az 1928. év nyarán Frits Ferenc egri lakosnál megjelent egy régi ismerőse, Somogyi Béla feltaláló. Ajánlattal jött, házépítési tervekkel. Kijelentette, hogy nagyszerű csa ládi házat épít Fritsékntk, ha adnak neki húsz darab, egyenként szer pengőről kiállított váltót. Mivel a osalád már régóta ismerte Somogyit, gyenabodás nélkül át is adta neki a váltókat. A házat természetesen nem építette meg a szélhámos, aki pár hónap múlva ismét jelentkezett Fritsőknél. Előállott egy mesével, hogy neki törvényszék a furfangos csalót. 35 ezer pengős követelése van s azt hajlandó rájuk átruházni, ha még egy 5000 pengős váltót adnak neki. A család még ekkor sem gyanakodott és átadta Somogyinak a nagy összegről kívánt címletű váltót. A feltaláló elutazott Budapestre, ahol a kicsalt pónzből autót, bundákat és más egyéb reprezentatív holmikat vásárolt magának. Mikor aztán Fritsák rájöttek, hogy Somogyi becsapta őket, feljelentést tettek ellene csalás miatt. Ilyen előzmények után állott tegnap az egri törvény-
