Eger - napilap, 1931/1

1931-02-20 / 41. szám

1931. február 20. EGER 3 Exhumáltatta az ügyészség egy hirtelen elhunyt besenyőtelki gazda holttestét Arzénmérgezésről suttogtak a faluban s az elhalt egyik rokona feljelentést tett az ügyészségen. - Az exhumált halott belső részeit felküldőtték az Országos Vegyészeti Intézetbe. 'i"Wrf1ll MEeaHMBHBHSKSBnBBnRHHHB izék büntető tanáoia elé Somogyi Bála. A bizooyítáii eljár&a le­folytatása után a bíróság bűnösnek mondotta ki a szélhámos feltalálót csalás bűntettében s ezért 8 hónapi börtönre ítélte Az ítélet, mivel a vád éa vé­délem megnyugodott, jogerőn. Megkezdődött a mohácsi sikkasztó kihallgatása. Mohács, február 19. Kolozsvári Dénes», a mohácii árvaszők sikkaiztő ülnökét ma átkiaérték a pácai ügyészségről Moháéira, hogy a belügyminisz­térium által kiküldött vizsgáló- biztos és a nyomozás vezetője megkezdje kihallgatását. Azok­ból az összegekből, melyeket Kolozsvári Jugoszláviába átutalt, hatezer pengőt már megtaláltak különböző jugoszláv bankokban. HÍREK Időjárás. Budapest, február 19. A Meteorologiai Intézet jelenti ma dőli 12 órakor: — Hazánk­ban az időjárás tegnap jelenté­kenyen megenyhült. Éjjeli fagy sehol sem fordult elő. Eső több helyütt volt és mennyisége a Dunántúlon, valamint az északi hegyvidéken az 5 millimétert is meghaladta. Az Alföld teljesen esőmentes volt. Budapesten ma délben 8 C. fokot mértek. Prognózis: jobbára felhős, esőre hajló, enyhs jellegű idő várható. • Eger, február 19. A Meteorologiai Intézel egri állomása jelenti: Egerben teg­nap 93 G. fok volt a maxi­mális Hőmérséklet, a minimum pedig 20 G. fok. Ma reggel 7 órakor 28 G. fokot mértek. — Ugyanekkor a barometer állás 0 fokra és tengerszínre redukálva 762*0 mm. Gyenge délkeleti szél volt. Csapadékmennyiség 2 6 mm. eső. — Halálozás Részvéttel vettük a hírt, hogy Pfeiffer Albin p. ü. tanácsos, káptalani főszámvevő életének 81-ik évében, február hó 17-én este meghalt. Temetése ma, csütörtökön délután 3 órakor tör­tént a Kisasszony-temető kápolná­jából. Az engesztelő szentmise áldozatot 20 án, reggel 8 órakor a Szent Ferenc-rendiek templomá­ban fogják bemutatni lelke üd­véért. — Az Uránia Mozgószinház veze­tősógo a különböző híresztelések­kel szemben közli, hogy Ceeizler Béla, a Bartakovics uccai gyilkos­ság tettese, soha sem állt a mozi szolgálatában és nem volt a zene­kar tagja sem. * »Szivek szimfóniája« a sze­zon legnagyobb sikert aratott film­operettje csütörtöktől vasárnapig kerül bemutatásra az Urániában. Jegyek előre válthatók a mozi­pénztárban. Előadások kezdete hét­köznapokon 6 és V* 9, vasárnap 4, 7*7 és V*9 órakor. Eger, február 19. Mióta a tiszazugi arzénmérge- zések felkavarták a kedélyeket az egész országban, majdnem minden vidéken megindultak a suttogások egy-egy hirtelen ha­láleset kepeién. Evekkel, sőt év­tizedekkel visszamenőleg felem­legettek eseteket, vizsgálatok indultak meg és sok helyütt meglepő eredményre is vezetett a nyomozás. Ez a lavina most már Heves­megyébe is eljutott s az egyik gazdag faluban, Besenyőtelken, az év elején be­szélni kezdtek Ragó Márton 37 éves jómódú gazdálkodó hirtelen halálával kapcsolatban a téli összejövetelek, vasárnap délutáni diskurzusok alkalmával arról, hogy a fiatal ember nem ter­mészetes halállal múlt ki. A suttogás egyre határozottabb formát öltött. Ragé Márton, aki pár évvel ezelőtt még makk- egészséges ember volt, — beszélte a fáma, — egyszerre beteges­kedni kezdett. Gyomorgörciökről panaszkodott ismerőseinek, és igen gyakran annyira kínozták a betegsége tünetei, hogy össze­esett többször is. Fdleaége orvost hívott hozzá, aki májbejt álla­pított meg a gazdánál és orvos­ságokat rendelt neki. A medicinák azonban semmit sem használtak Rigó Mártonnak. A gyomorgörcsök továbbra is jelentkeztek és a betegeskedő gazda egyre rosszabbul érezte magát, da azért a gazdaság körüli muo — Hogyan tehetjük jövedelmezőbbé szőlőtermesztésünket? Erre a kér­désre felel a »Növényvédelem és Kertészet legújabb száma. Cikke­ket közöl még a termő őszibarack- fák metszéséről, a korai sárga­dinnye és korai burgonya termesz­téséről, a mesterséges istállőtrágya készítéséről, a diófák pusztulásá­ról, az akác neveléséről stb. A dú­san illusztrált lapból a »Növény- védelem« kiadóhivatala (Budapest, Földmívelósügyi minisztérium) egy alkalommal díjtalanul küld mutat ványszámot. — A búzazáloglevelek átszámítási kulcsa márciusban. A Pénzintézeti Központ közli, hogy a búzazalog- levelekben folyósított és búzaér­tékre szóló kölcsönök törlesztési részleteinek befizetésekor és a búzazáloglevelek kamatszelvényei­nek beváltásakor március hóra átszámítási kulcs gyanánt egy métermázsa búza fejében 13'93 pengőt kell alkalmazni. kákát rendesen elvégezte. Senki sem gondolt arra, hogy Rigó betegsége halállal végződik. De­cember 20 án még az udvaron foglalatoskodott Ragő Márton, mint máskor. Nem érezte magát rosszabbul, mint rendesen, másnap, vasárnap azonban már ravatalon feküdt a fiatal, módos gazda. Felesége megairatts, eliemet- tette szépen hitei urát ét gyá­szolta, mint illik. A faluban azon­ban szárnyra kelt a hír, hogy Ragő MártoD nem halt meg természetes halállal, a gazdát »megétettók.« Suttogni kezdtek arról is, hogy még betegsége előtt feleségére Íratta egész vagyonát Ragó és nem sokkal ezután hirtelen be­következett a betegség. Mikor már egyre leplezetle­nebből beszéltek a faluban az esetről és a mendemondák ha­tározott formát öltöttek, az elhalt gazda sógora feljelen­tést tett az ügyészségen. A vizsgálat megindult és február 6-án kiszállottak Besenyőtelekre az ügyészség emberei. Kihallga­tásokat foganatosítottak s a vizsgálat eredményeként az egri kir. ügyészség elrendelte a hirtelenül elhunyt Ragó Márton holttestének exhumálását. A halottat felvették a besenyő­telki temető sírjából, felboncol­ták és belső részeit felküldőtték az Országos Vegyészeti Intézet­be, amelynek véleménye alapján intézkedik majd a továbbiak felől az ügyészség. * Köszönetnyilvánítás. Mind­azoknak, akik felejthetetlen gyer­mekemnek, özv. Kutnyák Gézáné Alexivics Máriának temetésén rész­vétükkel fájdalmunkat enyhítették, ezen az úton mondunk hálás kö­szönetét. Alexovics János és csa­ládja. 3125 a SINGER VARRÓGÉPEK MÉ(Hs A LEGJOBBAK T<* IRODALOM. Török Kálmán: Pásztortüzek. Szónoki művek gyűjteményes kiadása mindig bátor vállalko­zás. A szónoki siker kulcsa a beszéd tartalmi értékein kívül, sőt talán ezeken felül a legtöbb­ször a szőnok egyéni varázsé. A megjelenés, a hang, a gesz­tus, az egyéniség szuggesztív hatásé, a szónoki fogások a szív búrjainak megrezegtetősőre, az értelem fiőkocskáinak kinyitoga­tására legjobban a szőnok s a hallgatóság közötti személyes összeköttetésben érvényesülnek, íráiban megörökített beszéd ol­vasásakor már inkább az értel­mi elemek lépnek előtérbe, a be­széd szerkezete, a stílus, a mon­danivalók belső értéke kerül mérlegre. A szőnok eltűnik ilyen­kor, a beszéd beszél maga he­lyett. Szónok, aki így is tud hat­ni olvasójára, mint ahogy tudott hatni hallgatójára, igazi, hatal­mas, nemcsak a futó jelennek, hanem a jövőnek is élő, tartós szellemi kincseket adő szőnok. Átolvasva Török Kálmán pré­postkanonoknak, az egri Gár­donyi Társaság tisztelatbali tag­jának a Társaság kiadványai so­rozatában most megjelent Pász- tortüeek c. beszéd- és vázlatgyüj- teményét, a legobjektívebb kri­tika mértékével is azt állapít­hatjuk meg, hogy ezek a be­szédek nemcsak elmondásukkor gyújtottak, hatottak és gyönyör­ködtettek, hanem így össze­gyűjtve is magukon hordják egy hivatását méltón betöltő papi lé­leknek s a közélet porondján ön­zetlen, hazafias lelkülettel küzdő férfiú egyénilégének tiszta, ne­mes varázsát. Török Kálmán szónoki téma­skálája a lehető legváltozato­sabb. Mindig szívesen vállalkozó és szívesen hallgatott orátora volt katolikus és hazafias ün­nepi alkalmaknak. Egyházi vo­natkozású beszédei természete­sen túlsúlyban vannak, úgy mint egyházi ünnepeken, jubileumi ünnepségeken, bérmakörűtak, menyegzők alkalmával mondot­tak, de zászlószentelésekkor, ka­tonák eskütételekor, hősi emlék­művek és sírok ünnepei, iro­dalmi s közéleti jubileumok al­kalmából elmondott beszédei a hazafiság szent eszményét is ugyancsak mindig öntudatosan beleáilítják az örökkévaló nagy értékek, a hit ős vallás széles horizontú távlataiba. A most kiadott gyűjtemény az utolső két évtized alatt elmon­dott beszédeinek s írott cikkei­nek javát adja s így szinte ter­mészetszerűleg hű tükörképe a magyar élet két legszörnyűbb évtizedének. Ily értelemben vi­szont egyházi beszédei vannak át meg átszőve a hazafias s em­beri fájdalom érzéseivel. Sok be­széd) szinte reveláciőképpen fog hatni azokra, akik hallgatták s érző lélekkel együtt élték át a magyar sors ugyanazon óráit. Ebből a gyűjteményes kiadás­bői világlik ki továbbá a leg­jobban, hogy Török Kálmán mennyire a régi klasszikus orá- tori iskola tanítványa és híve. L°gaagyobb élő képviselője után Apponyi-stíiusnak is nevezhet- nők. Nála nem találunk a modern, szimbolikus, intuícióval dolgozó, inkább az értelem felvillanására,

Next

/
Thumbnails
Contents