Eger - napilap, 1930/2

1930-07-20 / 163. szám

a h ä 20 FILLÉB ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITXEAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEÜM, FÖLD­SZINT 3. — TELEFON: 11.-KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEÜM, FÖLD­SZINT 6. — TELEFON : 87 - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :: XL1. évfolyam 163. szám ♦ Vasárnap # Eger, 1930 július 20. Jövőben a bírák kiszállnak a falvakba és ott Ítélkeznek Visszatérés a régi magyar igazságszolgáltatáshoz. Hasznos régi magyar szokást elevenít fel a törvéDyhezés egy­szerűsítéséről az a törvényja­vaslat, amely rövidesen törvény­erőre emelkedik. Mindnyájan ismerjük a képet: a bíró kiszáll a falvakba és tör­vénynapot Ql. Összegyűjti a panaszokat, bűn­ügyeket, följelentéseket ée ott a helyszínen igazságot szolgáltat. Meghallgatja a panaszokat s a bepanaczoltakat és a saját helyzetűkben, a falu népe előtt hallgatja ki a tanukat, akik igy alkalmasint czabadt-b bán, elfogulatlanabbul fognak vallani. Bizonyos, hogy a birő igy, ha a bűn elkövetésének a helyizi nén torolhatja meg a bűnt, kö­zelebb tud férkőzni az igazság­hoz és közelebb tud férkőzni a bűnösök leikéhez. És mennyi idő- és költségmegtakarítás ! Hi­szen nem egyszer megtörtént a múltban, hogy nagyobb össze­zördülések esetén a fél falu népének be kellett vonulni a törvényszéki tárgya­lásra, olykor a legkeményebb munka idején, gazdátlanul hegyva föl­det és állatot. Nem múlnak el majd évek a bűn elkövetésétől annak meg­torlásáig, nem állhat elő az a fonák helyzet, hogy a pór tár­gyalásakor már alig-BÜg emlék­szik valaki, hogy voltaképan mi is tört nt és hogyan történt. A bíró tekintélyét is növeli a hazai környezetben lefolytatott tárgyalás. A falu népe nem aktákat in­téző hivatalnokot lát majd a hozzá kiszálló váwdorbiróban, hanem az igazság megszemélye­sítőjét, aki törvénynapjaival a falu erkölcsét, becsülését szol­gálja. A vándorbirői intézmény vé­leményünk szerint nemcsak egy­szerűbbé, gyorsabbá és olcsóbbá teszi az igazságszolgáltatást, ha­nem közelebb hozza azt a nép­hez. Ez a rendszer nem újítás, in­kább bátor szakítás a modern sablonokkal: visszatérés a régi magyar Igaz­ságszolgáltatás közvetlen és bölcs rendszeréhez, amelynek emlékei még elevenen élnek a imgy^r mp lelkében. Nagy várakozása»! tekintünk a vándorbirák elé. Örömmel üd­vözöljük ezt a rendszert, cél­szerűsége, gazdaságossága és megyar zamatja miatt. Tanítói küldöttség Heves- vármegye alispánjánál Köszönetét mondottak Okolicsányi Imrének a továbbképző tanfolyam résztvevőinek segélyezéséért. A tanítói továbbképző tanfo­lyam tagjainak népes küldöttsé­ge kereste fel tegnap délelőtt Bárdos Ádám kir. tanfelügyelő vezetésével Okolicsányi Imre alispánt. A királyi tanfelügyelő a vár­megye tanítóságának háláját és köszönetét fejezte ki az alispán­nak azért a jóindulatáért, amely- lyel mindenkor szívén viselte a tanítóság sorsát, megértéséért, amellyel mindig méltányolta a tanítók nehéz ős jelentőségei munkáját. Ugyancsak köszönetét mondott a küldöttség Okolicsá• nyi Imrének a tanfolyammal kapciolatos intézkedéseiért. Hogy a továbbképzés ilyen nagy érdeklődés mellett lehet­séges, abban nagy érdemei vannak az aliipánnak. Fölhívta ugyanis a községeket, hogy min­den taníiőnak utaljanak ki 25 pengőt a tanfolyam költségeinek megtérítése fejében. Az alispán mehg szavakkal válaszolt a küldöttségnek és biz­tosította őket további jóindula­táról és szeretetéről. Hadirokkantkérdés Irta: Medák Lajos a Eger, július 19. Hogy nemzetközi viszonylat­ban miként fest a magyar hadi- gondozottak járadékkal valő el­látása, azt világosan igazolták a nyugati államokról mar a kö zölt grafiko- ok. Most a vasúti kedvezményekről írok. Nézzük, mi van a Balkánon! Bulgáriában az 1927-es tör­vény 3. fejezetének II. szakasza értelmében 100% kedvezményt élvez minden hadirokkant az állami vasút és hajózási vonalakon: ha szanatóriumba, kórházba, vagy fürdőhelyre utazik, ha orvosi felülvizsgálatra megy. Amennyi­ben ezen utazásnál kitérőre van szüksége, úgy ez is szabadjegy- gyei utazik. Ugyanezen kedvezményt élve­zik a hadiözvegyek és a böti halott szülei, hasonló viszonyok között. Egyébként az összes hadigondo­zottak 75% os vasúti kedvez­ményre jogosultak. A fent említett fejezet g) sza­kasza szerint szabadjeggyel utazhat a hadiárva: 1. Ht nevelőintézetbe, árva- házba, iskolába megy, vagy ha ezek elvégzése után hazautazik. 2 Karácsonykor, buivétkor ha szül*ihez, vagy rokonaihoz sza­badságra utazik. 3. Ha tudományos célból szer­vezett kiránduláson, vagy a hadi­rokkant ahp részére rendezett előadásokon, koncerteken vesz részt. Továbbá betegség esetén, vagy társasutazásnál. 4. A 13. évet el nem ért hadi­»Honsz« orsz. alelnöke. árva kísérője is szebadjeggyel utazik. 5. Minden hadirokkant-intéz­mény igazgatója, tanítói, neve­lői, alkalmazottai 75% kedvez­ményt élveznek. A vasúti és hajózási vonala­kon a hadigondozottat feníartott ülőhely várja. Ez Bulgáriában van, a Balkánoni Magyarországon 1930-ig csak a 100% os rokkant tisztek utaz­tak kedvezménnyel. A m. kir. keresked. miniszter 23.494/1930. VIII, sz. rendeletével — elnök­ségünk kérelmére reagálva — megengedte, hogy a 75 és 100 százalékos badirokkantak az ál­lamvasutak összes vonalain évenként két Ízben 50% díjmér­séklés mellett utazhatnak! A többi hadigondozottak?... esetleg díjmentesen mehetnek a másvilágra ! Romániában az anyaországi hadigondozottak helyzete a már közölt adatokkal egyező. Van azonban egy olyan rendeletük, amely minket nagyon közelről érdekel!... Romániában az összes hadiár­vákat — Erdélyből is — kato­nai fegyelem és ellenőrzés alatt álló nevelőintézetekben helyezik el. Ha megszállt területről valóki a regálba viszik, hogy ne hall­janak magyar szót. Ezek katonák lesznek. Fana­tikus elszánt ellenségei a ma­gyarnak, amely csak akkor fog majd a hadigondozottakkal szem­ben elkövetett mérhetetlen bű­neinek tudatára ébredni, ha egy váratlan háború szakad a nya­kába I 1081 sokgyermekes anyát tüntetnek ki az idén A magyar anyák nemzeti ün­nepét rendező bizottság Iszárta azoknak a többgyermekes anyák­nak a névsorát, akik az 1930. év Szent István napján kitüntetés­ben és jutalomban részesülnek. A bizottság 1081 anyát vett fel a névsorba. A jutalmazásra felvett anyák­nak legalább tíz élő gyermekük van, de nagyon sok a 13, 14, 15, 18 gyermekei anya is. A legmagasabb gyermekszám 23 és 25. A bizottság a lezárt névsoro- kon nem változtathat, éppen ezért arra kéri az anyákat, ne utazzanak fel vidékről, mert előjegyzések ez 1930-as évre már nem történ beinek az 1931-es évre pedig elég írás­ban is jelentkezni.

Next

/
Thumbnails
Contents