Eger - napilap, 1930/2

1930-07-20 / 163. szám

2 EGER 1930. júliui 20. iä Betörők jártak egy Szederkényi nccal házban, míg a gazda színházban volt s 1600 pengőt vittek el Kilónként 12 fillérrel emelték a liszt árát egyes egri kereskedők a boletta óta Az ablakon keresztül hatoltak be a lakásba az ismeretlen tettesek. — Az aprópénzt és ékszereket nem vitték el. Eger, július 19. Érzékenyen megkárosítottak egy Szederkényi uccai pékmes­tert ismeretlen tettesek, akik az elmúlt napon behatoltak laká­sába, míg a család távol volt és a divány alá rej ett készpénzt, min egy 1600 pengűt elloptak. Bartók Ferenc pékmester la­kása a Szederkényi Nándor ucca 15. szám alatt van s a házban egyedül lakik családjával. Azon az estén, mikor a betörés tör­tént, Bartók feleségével együtt színházba ment s a ház körűi található pénzt, az aznapi bevé­tellel együtt egy retikülbe téve a szobában a divány alá rejtette. Háromnegyed 11 falé, mikor hazatértek és kinyitva a lakás ajtaját, lámpát gyújtottak, nagy megdöbbenéssel vették észre, hogy a divány tetején hever a pénzes rétikul, körülötte ezüst pengősök és aprópénz szétszórva, az udvarra néző ablak pedig tárva-nyitva áll. Mialatt távol voltak a háztól, betörök jártak a lakásban s ki­fosztották őket. A szobában levő egyik szek­rény fiókja, amelyben Bartokné ékszereit tartotta, szintén nyitva volt, mikor azonban megvizsgálták az ékszeres Kazettát, azt látták, hogy abból, bár látszott hogy turkáltak benne, semmi sem hiányzik. A betörők az egész lakásból semmit sem vittek el, csak a készpénzt. Abból is, mintegy 70—80 pengőt ott hagytak szét­szórva a divány körűi. Az ismeretlen betörők az ud­varra néző ablakon hatoltak be a lakásba, még pídig úgy, hogy a könnyén járó zérőreteszt le­rázták s így minden különö­sebb akadály nélkül juthattak a szobába. Annyi bizonyos, hogy a tol­vajok előre készültek a lakás kifosz­tására s figyelhették a Bartékék távozását, azt is tudhatták, hogy hamaroian nem jönnek haza a házbeliek e így nyugodtan hajtották végre tervüket. A pékmester megtette feljelen­tését a rendőrségen, amely eré­lyes nyomozást indított a vak- | merő b-törők kézreberítésére. Miért nem fuvarozhatnak az egri teherautókkal vásárosokat és kirándulókat Eger, július 19. Az egri teberautőtulajdonosok egyidőben megpróbálkoztak az­zal, hogy némi költségmegtérí­tés ellenében a gyalogszerrel, vagy vonaton ne­hezen megközelíthető környékre kirándulókat fuvaroztak, vagy a vásárra igyekvő iparo­sok és kereskedők, valamint ezek áruinak szállítását vállalták. Mi­vel azonban erre nem volt meg a miniszteri engedélyük, állan­dóan ki voltak téve annak, hogy súlyos pénzbírságot kapnak egy-egy ilyen tiltott fu­varért. A rendőrség — bár kö­telességét teljesítette — meglepő szigorral járt el a közönség kí­vánságának eleget tévő teher- autőtulajdonosok ellen, aminek az lett az eredménye, hogy most azok nem fuvaroz­nak, a közönség jőrésze lemon­dott a társasautő-kirándulások- ről, a vásárok alkalmával pedig a meglévő néhány autóbuszjárat nem bírja lebonyolítani a for­galmat és ebből különböző za­varok keletkeznek. A belügyi és a kereskedelem­ügyi minisztérium nem cselekszik helyesen, amikor nem változtat ezen a helyzeten s ideiglenes engedé­lyeket nem ad arra, kogy lega­lább vásárok idején az a né­hány teherautó is belekapcsolód­jék a forgalom lebonyolításába. Az a veszély űgysem fenyeget, hogy újabb járatengedélyek mi­att a Máv.-ot károsodás érheti, mert hiszen köztudomású, hogy a vásárra igyekvő iparos és ke­reskedő portékájával ha kell há­rom napig is utazik tengelyen, de vonatra nem ül. A vásárosok szállítása tehát, mint eddig, ügy ezután sem fog konkurenciát jelenteni a Máv.-nak Ugyanezt mondhatjuk a vasút­tal meg nem közelíthető he­lyekre rándulő társaságok szál­lításáról is. HORTOBÁGYI JUHTURÓ TEJSZÖVETKEZETI KÖZPONT, Bpest 4., postafiók 20. A malmok pedig nem szándékoztak nagyobb emelést életbe léptetni. Eger, július 19. Mindenki tisztában volt azzal, hogy a magyar mezőgazdaság súlyos szükségén segítenie kell a kormánynak s a bolettát bi­zalommal várta az egész ország, különösen az után a felelős ki­jelentés után, ami minisztériális körökből eredt, hogy: minden eszközzel megakadályoz­za a kormány a drágulást. Erre az életbeléptéiéit torvény büntető szankciói módot is ad­nak. Pár nappal ezelőtt lépett életbe a gabonatörvény s a kormány minden megnyugtató kijelentése ellenére is azt tapasz­taljuk, hogy a liszt árakban aránytalan drágulás mutatkozik az egri piacon. Azon a napon, hogy a boletta először jelent meg, némelyik egri üzletben, már hat-nyolc fillérrel szöktek azoknak a liszteknek az árai, amelyek hónapok óta raktáron voltak. Ha a vevő érdeklődött bz emelés oka iránt, azt ez egy­szerű választ kapta kérdésére, hogy ezt igy állapítja meg a boletta- törvény 1 Azóta minden nap egy-két fillérrel emelték az árakat s ma az a helyzet, hogy az egyszerű nullás liszt pár nap alatt 12 fillérrel drágult kilónként, a kenyérliszt pedig 8 fillérrel. Eddig a nullásliszt ára 40-50 pengő volt, most pedig egyszerre 52 50 pengőre emelkedett. Ezzel az emelkedéssel szem­ben a boletta törvény végrehajtási utasítása megállapította, hogy a gabonajegy hárompen­gős ára elepján a lisztre nézve a gabonajegyérték a duplanul­lás liszttől a hármas jelzésig bezáróan 4 70 pengő, a négyes­től a hatos jelzésűig és a rozs­liszt mindenfajtájára 3 25pengő. Ebhez járul még a finom liszt­fajtákra 10, a kenyér és rozs­lisztre háromszázalékos forgalmi­adé. Összevetve a törvény által megszabott és tényleges árat, az utóbbi osaknem négy pengő­vel magasabb mázsánként. Le­het, hogy a boletta, ha úgy tar­tanák meg, ahogyan a törvény előírja, nem okozott volna drá­gulást a piacon, de hogy ez a magánszorgalomból hozzá­kalkulált n gy pengő általános áremelkedést fog maga után vonni, az már ma is tapasztal­ható. A malmokban pedig, amelyek diktálják a iisztörakat, meg van a teljes jóakarat, mert elhatá­rozták, hogy a kontemplált ár­emelést nem hajtják végre tel­jes mértékben, úgyhogy az ára­ikban a gabonajegy érték nem jut kifejezésre. Lehet, hogy a nagy- és kis­kereskedelmi árak között levő aránytalanul magasabb nívó- különbség csak ideiglenes és 8 bizonytalanság szülte, de ha to vább is így marad, vagy esetleg még emelkedik, akkor a kormánynak hozzá kell nyúlnia a törvényben biztosított megtorló intézkedésekhez, különben a bolettának több ká rát látjuk, mint hasznát. Díszelőadást rendez a színtársulat a 60-as hősök emlékműve javára A díszelőadáson a »Tábornok« kerül színre Kardoss Géza felléptével. Eger, július 19. Az ország minden részéből naponként gyűlnek az adomá­nyok a hatvanas hősök emlék­művére. Akiknek csak valami csekély közük is volt a világ­háború legendás ezredéhez, siet­nek támogatásukkal a nemes cél megvalósítására: méltó emléket állítani ezrek önfeláldozásának. Az egri Városi Színház igaz­gatósága is nagy megértést ta­núsít a gondolat iránt és áldo­zatkészségét mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy egy díszelőadás teljes jő- védelmét ajánlotta fel az emlék­mű céljaira. A díszelőadás július 29.-én lesz és műsorán a modern mt gyár színiirodalom egyik le{ szebb prózája, Zilahy Lajos n mekműve: a Tábornok kéri előadásra. Hisszük, hogy a város közöl sége ezt az alkalmat fel fog használni arra, hogy filléreiv egy egy követ tegyen az emlé! mű alapjához, annál is inkáb mert hazafias kötelességét rója I Az előadás fő vonzóereje, hog a címszerepet Kardoss Gé: színigazgató játsza, akinek me téri alakításaiban a város ki zönsége mindig igaz élvezeti gyönyörködött és akinek feli pése szinte ünnepet jelentett színházlátogatóknak

Next

/
Thumbnails
Contents