Eger - napilap, 1930/2

1930-12-28 / 294. szám

ahä 20 FILLÉR

ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL: EGY HŐNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGYNEGYED ÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR.

POLITIKAI NAPILAP

Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv.

SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEÜM, FÖLDSZINT 3. — TELEFON« 11.- KIADÓHIVATAL« EGER, LYCEÜM, FÖLDSZINT 6. — TELEFON t 87.-POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. ««

XLL évfolyam 294. szám ♦ Vasárnap ♦ Eger, 1930 december 28.

A magyar katolikus papság körében osztatlan örömet keltett Baráczius József kanonoki kinevezése

Eger, december 27.

Nemcsak város és megyeszer- te, hanem az egész magyar katolikus papság körében is őszinte örömet keltett az Érsekfőpásztor ama rendelkezése, amely az egyházmegye mesterkanonoki székébe emelte Baráczius József prépost, főesperes makiári plébánost.

Az uj kanonok személyét ugyanis széles körben tette ismertté és becsültté nagyértékű irodalmi munkássága. B-*rácziut József olyan művekkel gazdagította az egyházi irodalmat, amelyek úgyszólván néikülözheilen segítői és támogatói a lelkészkedő papságnak.Az eleven szell^műlel- kipásztor már évtizedekkel ezelőtt átlátta a hitoktatás és a katolikus népnavelés fontosságát és négy kötetben feldolgozta a katekizmust prédikációk formájában. Ez a mű a lelkészek mindennapi kézikönyve lett. Összes kiadásai

napok alatt elfogytak.Imaköny ve" két is dolgozott át, ilyen irányú munkásságának legszebb terméke a közismert Vezérkönyv. Hírlapi és tudományos praktikus szakcikkei is el nem múló bizonyítékai sokoldalú és képzett egyéniségének.

Baráczius József 1866 február 2-án született Szegeden, 1889-ben szentelték psppá. Lelkipásztorkodásának kimagasló terrénuma Szendrő, ahol csakhamar a kerület esperese lett. Innen, Há- mán András kanonok halálakor Mablárra került plébánosnak és az Érsekfőpásztor, érdemei jutalmazásául csakhamar préposttá, majd főesperessé nevezte ki.

Hisszük, hogy a lelkészkedés gondjaitól megszabadulva, új állásában még fokozottabb figyelmet szentel az egyházi irodalom művelésének és még számos értékes könyvvel fogja elöbbre- vinni a katolikus gondolatot.

tani és az ott tanultakat az életben, a gazdaságban felhasználni. Hivatkozott a kis Dánia, Hollandia, Belgium példájára, mely államok a több tanulás eszközeivel oldották meg a többtermelés és a meggazdagodás problémáit.

— Az intelligens társadalomnak többet kell foglalkozni épp e szaktanfolyamok s kultúrdelutá*

nők révén a földmüvességgel.

Ma nem elég az, hogy mindenki elvégzi a maga munkáját s tovább nem törődik a világ sorjával, ez a béres vagy a szolga gondolkozása; ma mindenkinek többet kell dolgoznia, különösen minél felelősségteljesebb állásba helyezte az Isten, papnak, pedagógusnak, tisztviselőnek.

— Az olvasókörök legyenek őrzői a vallásos érzésnek. A vallástalanéig állattá teszi az embert és sírásója a nemzetnek, mert lerombolja a tekintélyt, szétzülleszti a családot • felszabadítja az aljas ösztönöket.

— Az olvasókörök ápolják továbbá ez igazi, cselekvő hazaszeretetei is, mely ha kell, áldozatot is tud hozni a haza szent földjéért. Ápolják az összetartást, mely egy őrzésbe ■ egy gondolatba kapcsolja össze az összes tagokat. Sőt felvetette ezzel kapcsolatban 8 zt a gondolatot is, hogy

meg kellene szervezni az összes egri olvasókörök közötti szorosabb kapcsolatot és együttműködést, mely csak még jobban emelné e körök súlyát és jelentőségét.

Vitéz Subik Károly beszéde mély hatást tett a hallgatóságra, mely lelkesen ünnepelte az Olvasókör nagy barátját. Pap József köri elnök ezután átadta a sikerült csoportképet Nagy Kálmán háznagynak, aki talpraesett beszédben Ígérte meg, hogy hűséges gondját fogja viselni a többi képekkel egyetemben.

Végül a köri énekkar a Magyar Hiszekegyet énekelte el. Kellemes meglepetést keltett és nagy tetszést Bratott a földműves dalárda szép énekmodora, mely a karnagy: Lestál Miklós tanító odaadó munkájának és fáradozásának eredménye.

Ragadja meg a földmives társadalom a tanulás minden eszközét!

Az intelligens osztály tagjainak többet kell foglalkozni a földmives néppel. Képavatás a Mária uccai Földmíves Olvasókörben.

Hozzászólás a 60-as hősök emlékművének elhelyezéséhez

Eger, december 27. \

Bensőséges házi ünnepség keretében avatták fel karácsony másnapján délután 4 őrakor a Mária uecai Földműves Olvasókör székházában azt a hatalmas csoportképet, amelyet a kör vezetősége azokról a tagokról készíttetett, akik 1921 óta a mai napig léptek be a körbe. Hagyományos szokás ugyanis ebben bz Olvasókörben, hogy a kör életében jelentősebb fejlődési korszak lezárásával csoportképen örökítik meg e fejlődést végigélt tagokat.

Az ünnepséget a Himnusz eléneklésével a kör énekkara vezetett be Lestál Miklós karnagy vezénylete alatt. Nagy Kálmán köri háznagy átadta felavatás végett a csoportképet Pap József

elnöknek, aki néhány szívből jövő egyszerű szóval köszöntötte az ünnepen megjelent vendégeket s tagokat és szeretettel emlékezett meg a kép jelentőségéről.

Az ünnepi avatóbeszédet vitéz Subik Karoly apátkanonok, érseki Irodalgazgató, a kör dísz - tagja mondotta

Hallgatóságát lenyűgöző, egy órás hatalmas beszédében a föld- műveeolvasőkörök nagy jelentőségét és feladatait méltatta.

— A földműves társadalomnak ma sokkal inkább, mint valaha, meg kell ragadnia az Önművelődésnek, a tanulásnak eszközeit. Szaktanfolyamok, tanult emberek bevonásával tartott eultűrdélu- tánok rendezésével kell az olvasókört tagok látókörét tágíEger, december 27.

Kétségtelen, hogy általános öröm fogadta azt a hírt, mely szerint a 60-as hősök emlékműve a laktanya udvarában való elhelyezés helyett a város egyik terét díszítené. Megindult a közönség körében a tervezgetés — hova kerüljön a hatalmas 12 méter mBgas obeliszk. Szinte általánosan kialakult véleményként emlegetik a színház előtt levő teret, mint olyant, amely az emlékmű elhelyezésére a városban a legalkalmasabb. És valóban, ha csak azt nézzük, hogy melyik az a tér, ahol a legtöbb ember megfordul és amelyen az emlékmű elhelyezhető lenne, a színház előtti terseikét kell választanunk.

Kérdés azonban, hogy a 60-as emlék helyének megválasztásánál legfőképan a hely forgalmas voltának kell-e döntő tényezőként számításba esni. Szerény véleményem szerint nem. Sőt bizonyos mértékig előnyösebb az

emlékmű elhelyezésére nézve, ha a hely kevősbbé forgalmas.

Az bizonyos, hogy ha a színház előtti hely nem a vasúti állomástól bevezető forgalmas útvonal mellett feküdne, senkisem gondolt volna arra, hogy az emlékmű ide kerüljön. A tér szűkös egy nagyobb méretű alkotás elhelyezésére. A tér lehatárolása igen zavaros és a környező épületek nem biztosítanának a műnek nyugodt hátteret.

Csak pár lépést kell tennünk a Szamassa.tőrről a Verbőczy út felé, ahol a törvényszéki palota és az érseki-kert között egy szép tágas újonnan parkírozott térség terül el, amely szinte kívánja, hogy ide valami monumentális emlékmű kerüljön. A színház előtti szűkös elhelyezés helyett, itt egy nagyvopalú elhelyezési megoldás kínálkozik. Itt a tér közepén homlokzattal a Verbőczy űt felé nézve szinte ideális elhelyezést nyerhetne a 60 as hősök emlékműve. A hát-