Eger - napilap, 1930/2

1930-12-25 / 293. szám

IfiJÜ december 25 £ Ö K? $ msusac. juuMuwwwMiiiMiiiiiiiiiiwiiw) Mi—in ii wiim inumwmwin * • fiiinunmimi - n mi t i itrmiWTriiirwwtniirrr-T*"-"*-"-"-**-*--------------------------------nrrrinmiwirinimiiirn iititiwiii»ni*in«»riir«-tnmTiMMnwnwnTt B aráczSss József lett w.% új egri kanonok Változások és elő lépések az egri kanonok! testületben. Az ÉfBebfópáeztor a Hámán Ardrá« tpítk^noook elhunyté­val kepciolatus fokozatos elő­léptetések folytán megüresedett ötödik sanonoki sisllumot Török Kálmán prépost kanonoknak, az így megürőaed-tt székesegyházi fő»*perősséget Venczell Ede pré­post kanonoknak adományozta, az utolsó mt-stsrkanonoki szek.De pedig Baráczius József prépost, főesperes maklari plébánost nevezte ki én ezzel betöltötte ez üresedés- ben lévő kanonoki Ktallucaot. As Ér*6kfépán>z!or ezenkívül dr. Bárányay József enpsre», pócípatri plébánost éa Koncz Lajos erperer, kereiztespüspőki plébános* tűztelatbeli kanono «okká, Harkabusz László szent széki tanácsot-, b. esp *res, pásztói j plébánost pedig deghi c. apáttá í nevezte ki. Eger 1848 után Leskó József, az egri érseki Liceum nagytudású könyvtárosa a közelmúltban egy rendkívül érdekes és városunk históriája szempontjából igen értékes adatokban bővelkedő történeti munkát fejezett be „Egri krónika“ címmel. Az alább következő szemelvény a mü má­sodik részéből való, amelyet önálló kutatások alapján írt meg a tudós pap. Elfogatások Bartakovics Bsla Amit a 48-as időktől remélt a nemzet, minden megsemmisült. A földrengés összedöntötte a régi in­tézményeket és csak romokat talált az új egri érsek: Bartakovics Béla. Pyrker még 1847 december ‘2-án halt meg Bécsben, a rendűek ez a töké­letes megtestesítője nem élte meg a forradalom lázas idejét. Lonovlcs József Csanádi püspököt 1848 au­gusztus 2-án kinevezték ugyan egri érsekké, azonban az érsekséget soha sem foglalhatta el, mert a forrada­lom után le kellett mondania még a csanádi püspökségről is. A nyolc osztályú gimnázium. A város nagyjai, bálványai mind ledőltek s várakozóan tekintettek az egriek Bartakovicsra. vájjon mit tud tenni a zűrzavarban? Az osz­trák hatalom beszüntette a jogi és filozófiai iskolákat, ha gyorsan nem járnak el, csak kis gimnáziumot engedett volna meg. Először is a nyolc osztályú középiskola nyílt meg az ő hathatós segedelmével, de kispapját részére továbbra is fenn­tartotta a bölcsészeti szak kétéves folyamát s csak a kellő pillanatra várt, hogy a jogi főiskolát is meg­nyithassa. Angolkisasszonyok. Már elődje Pyrker érsek tervezte, hogy a nők behatóbb nevelésére zárdát alapít Egerben, Erre úgy ő, mint fíajner Károly szép összeg pénzt hagyományozott. Bartakovics 1852-ben behozta az angolkisasz- szonyokat, akiknek mai épülete egy utcára terjed és magában foglalja az elemi, polgári, tanítónőképző, leánygimnázium és felsőkereske­delmi iskolákat. Irgalmas nénék. Legényegylet. 1858. körül sikerült megoldani az egri szegény intézetnek az ügyét is. Összesítette az idetartozó alapít­ványokat és a női ispitályt rábízta Szt. Vince leányaira, a szürke né- nékre, akik nagy önmegtagadással rendet hoztak be a züllött intézet­be, kórházat, elmebetegek házát és a szegényeknek menedéket nyújta­nak. Ezen intézmény nagyon sokat köszön néhai Hersich Rafaella főnök­nőnek, aki ötven évnél tovább ve­zette a kórházakat, folyton építke zett, senkire sem támaszkodva. 1860 szeptember 8-án nyílt meg a Katolikus Legényegyesület, amely az iparos segédeket gyűjtötte ösz- sze védő szárnyai alá. Ez is sokat fejlődött az elmúlt 70 év alatt. Új kétemeletes székházát, amely többi közt az iparostanulóknak bennlakást is ad, nemrég avatták fel. Örök váltság. Eger igen sokat köszönhet Barta­kovics érseknek, ö szüntette meg a folytonos villongást akkor, amidőn 1854-ben megkötötte a várossal az örök szerződést. A borkilencedet, a szőlőalja taksákat'a város ötvene­zer írtért megvásárolta a két földes uraságtól, ebből tízezer frtot az ér­sek egy külvárosi iskola építésére elengedett. Ez a szerződés Egernek teljes felszabadulását jelenti minden­féle jobbágyi szolgáltatások alól. Az akkori becslések szerint kétszáz­ezer frt tőkének felelt meg az át­engedett jö vedelem Bartakovics hazafias beszéde Bartakovics érsek méltóan szere­pelt a politikai téren is, szigorúan ragaszkodott a nemzet alkotmányos jogaihoz. 1857-ben itt járt az ifjú uralkodó, Ferenc József még mint császár, nemtudjuk az ország álla­potára nézve tett-e kérdéseket az érseknek, de az nyilvánvaló, hogy Bartakovics 1859. nov. 6-án a her­cegprímás jubileumán, az uralkodó képviselője stb. előtt bátran elmond­ta: „Most is szigorú időket élünk; de egünkre a verőfénynek ismét fel kell derülnie. Itt régen a Bakács­féle kápolnában volt egy kő, mely­re ez volt vésve : „Lege et fide diri- gitur populus.“ (Törvény és bizalom kormányozza a népet.) Akkor még törvény és bizalom kormányozta a nemzetet! A bazilika építésénél azon­ban a kő elveszett és a falazatba betemettetett. Ezen kőnek ismét napfényre kell jönnie; meg kell ér­nünk, hogy a népek ismét a törvény, a bizalom és igazság által kormá- nyoztassanak.“ Az abszolút korszak erslye. Az önkényuralomtól lenyűgözött nemzeti szellem csak elvétve nyilat­kozott meg ily erősen. Az emberek hallgattak s csak egy-egy gazdasá­gi, vagy még megtűrt irodalmi tár­sulat gyűlésein vonultak fel és bur­kolt szavakkal érintették a fájó se­beket. Még a pincékben is vigyázni kellett. 1851-ben március 15. elő­estéjén több egri polgár gyűlt össze egy földalatti helyiségben és ott poharazás közben a haza szomorú sorsa is szóbakerült. Kihallgatták s másnap már következtek az elfoga­Maradandó értékű ajándék a hordozható w villamos Singer varrógép * Preciziós munka és elismert legjobb minőség! Részletfizetésre is ! Kényelmes havi részletek ! Díjmentes be­mutatás saját otthonában! Singer Varrógép Részvénytársaság. FIÓKÜZLET: EGER, KÄLLÄY ZOLTÁN UCCÄ 11. tások. Kapácsy Ferenc, Kosa György, Pók György, Dombrády László s Lieszkovszky József a pesti újépületbe hurcoltat- tak s csak bosszú zaklatás és fog­ság után jöhettek haza, Csiky Sándor azonban három évig ott maradt a bötönben. 1859-ben az egri kaszinó is meg akarta ünnepelni más váro­sok módjára Kazinczy Ferenc születé­sének százéves fordulóját. Az iro­dalmi ünnepségből azonban nem lett semmi, betiltották s csak az alka­lomra Pájer Antaltól és Tárkányitól írt ódák jelenhettek meg! A kis alkotmány ideje. Az 1860 október 20-án kihirde­tett diploma szabadabb mozgást és levegőt látszott jelenteni másutt, de nem Egerben. Csak röviden rámu­tatok a megyeházán lezajlott jele­netekre, amelyekben Bartakovics Béla érsek, mint rövid időre kinevezett „örökös főispán,“ Almásy Pál, Németh Albert, Mocsáry Lajos, Szalay József stb. szerepeltek. Több nagy- és kisgyű- lés után semmit sem végezhettek, mivel az adó beszolgáltatását és a katona állítást a bécsi kormány ma­gának tartotta fenn. Eger városa valósággal mozdulni sem tudott. Adóbehajtások 1 A város 48-iki törvények alapján megválasztott (1861. jan. 12.) tiszt­viselői Csiky Sándor polgármester, Schaffner János főbíró, majd később Csiky Sándor képviselővé választása után Ribossy Ignác helyettes polgár- mester tanácstalanul bolyongtak a kényszerűségek útvesztőjében. Úgy a kettős megye, mint Eger városa országos adót nem akart fizetni, mivel azok törvénytelenül voltak ki­vetve. Július 9-én a Líceum előtt felállított vadász századból egy sza- j kasz trombitaszó mellett az érseki palotába ment és követelte az adót, 16 forintot. Lefizették, majd a ka­nonokokhoz mentek, ahol már a fi­zetés nem esett meg simán, mert mindegyik házba 4—8 katonát szál­lásoltak be, ugyanez történt a vár­megyeházán, a városházán, a tiszt­viselők lakásán és a város lakói táplálhatták a zsandárokat és azok­nak sokszor még nem tiszteséges kör ­nyezetét is. A feketa orsók 1 Ezeket a sarcolásokat még az év első hónapjaiban sajátságos esemé­nyek előzték meg. Az akkor ala­kulóban lévő nőegyesület február 16-án a főtemplomban gyászmisét akart mondatni az Aradon kivégzett vértanukért. Ezt a helybeli katonai térparancsnok betiltotta. „A fekete mise“ betiltása megismétlődött feb­ruár 27-én. 1848/9-ik évben elesett honvédekért február 27-én, mint a kápolnai csatának évforduló napján a főtemplomban gyász isteni tiszte­letre akart összejönni az egri kö­zönség. A helytartó tanácstól ren­delet jött a főispánhoz, amely azt megtiltotta. Már 26-án délelőtt egy teljes zászlóalj vadász és egy lovas század zeneszó mellett vonult be a városba. Éjjel erős lovas és gya­log őrjáratok cirkáltak az utcákon. Másnap az összes templomok minden bejáratát szuronyos vadászok őriz­ték, a templomba senki sem mehe­tett be. A barátok templomában a soros miséző atyát levetkőztették, a servitáknál a felállított gyászrava­talt a katonák szétszedték, pedig csak egy meghalt hivőért miséztek volna. Méhány előkelő nő a vári kálvárián gyűlt egybe, de csakha­mar eltávozott. Ezeket a várba ve­zényelt katonák seprőkkel akarták szétverni. Börtönke viszik az iskolás ifjút. Sokat beszéltek Pertics Mihály nyolcadikos gimnazista esetéről is. Ez egy magánlevélben olyan dol­gokról írt, amelyek akkor a leve gőben voltak, (jön Garibaldi stb.) Az ifjú Szabadkán a hadbíróság előtt tisztázta ugyan magát, azon­ban a budai főparancsnokságtól szi-

Next

/
Thumbnails
Contents