Eger - napilap, 1930/2
1930-12-06 / 278. szám
arä 10 FILLÉH ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEÜM, FÖLD- SZINT 3. — TELEFON: 11.-KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEÜM, FÖLDSZINT 6. — TELEFON : 87 -POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :: XLI. évfolyam 278. szám ♦ Szombat ♦ Eger, 1930 december 6. Nagy sikerrel zajlott le tegnap az Egri Dalkör hangversenye A hangverseny sikere nyomán nagy várakozással tekinthet Eger közönsége a Dalkör budapesti szereplése elé. Megjött a miniszter rendeleté a tisztviselők januári különadózásáról. A belügyminiszter körrendeletét intézetta väroiokboz, amelyben január 1-ével fizetendő külön adó felől rendelkezik. Közli: a törvény december máiodik felében jelenik meg és hogy heti 30, illetve havi 120 pengőig nem kell fizetni külön adót. 120 pengőn felöl heti 700, illetve havi 2800 pengőig a tisztviselők különadója egyenlő az alkalmazottak adójával. Az adóösszegeket január 1-ével levonásba kell hozni és amíg külön intézkedés nem jön, az összeget félre kell tenni. Négy évi fegyházra ítélte a Kúria Nagy István dr. volt törvény- széki bírót. A budapesti törvényszék Pa- tay-ianőcsa ma délelőtt hirdette ki a Kúria ítéletét Nagy István dr. volt törvényszéki bíró bűnügyében. A legfőbb bíróság 4 évi fegyházra ítélte Nagy István dr.-t, s ebből 1 évet, kilenc hónapot kitöltöttnek vett. A volt bíró nyomban megkezdte büntetésének kiállását. Nflm lesz rendszeres borfogyasztás a honvédségnél. Régebben híre terjedt, hogy a katonák részére rendszeresen napi boradagokat fognak kiszolgáltatni. A honvédelmi miniszter most az alkoholellenes orvosegyesület e tárgyban küldött beadványára azt a választ adta, hogy a honvédségnél a rendszeres borfogyasztást egyáltalán nem vezetik be. Időjárás. Budapest, december 5. A Meteorologiai Intézet jelenti ma déli 12 órakor: Hazánkban a hőmérséklet az elmúlt napon alig emelkedett 5 G. fok fölé, éjjel pedig a lehűlés igen nagymérvű volt, úgyhogy elérte a —5 fokot is. Kisebb lecsapódások a Dunántúl déli részén vol- tak. Budapesten ma délben 4° C. a hőmérséklet. Prognózis: az időjárásban lényeges változás nem várható. Eger, december 5. Zsúfolt ház mellet», fé> yes sikerrel zajlott le az Egri Dalkör tegnapi hangversenye, amelyen közreműködött a város másik bét dalotegyesülete: a Polgári Dalkör, az Izraeli'a Dalárda is, továbbá az Egri Műkedvelők Köre és dr. Búzás Endréné előadóművész. Az Egri Dalkör három számmal szerepslt a műsoron. Kettőt ezek közül már hallott az egri közönség: Lányi Ernő: Négy eredeti magyar néprománcát és Perez-Freira: Kreol szerenádját. A felelevenítés csak még jobban tökéletesítette a két ereded mű előadását és Huszthy Zoltán országos társkarnagy dirigáló keze nyomán, csiszoltan, friss szépséggel bontakozott ki minden taktus művészi jelentősége. A legnagyobb sikert kétségtelenül az új Siklós kompozíció aratta. Maga a mű is minden figyelmet megérdemel. A könnyen mozgó vezérszólam mögé modern tónusú, súlyos értékű, pulzív akkordokat fst a szerző és ezzel két különböző hangulatnak valami bizarr vegyűlőkét adja, ami azonban megjelenésében tiszta és kiegyensúlyozott. Olyanféle a hatása, mint a keserű kőborle- gény csBkazértis-füttye a poros országúton. Huszthy abszolút intelligenciája átfogta és megértette a zseniális munka minden apró részletét és a Dalkör tökéletes tükörként verte vissza a karnagy felfogását. Ha hozzávesszük a dalosok kiművelt énektechnikáját, teljesen érthető az a szinte frenetikus hatás, amit a darab a közönségben elért. Az Egri Polgári Dalkör Révfy: • Ismerek egy szép országot« című dalát adta elő, ugyancsak Huszthy vezényletével. A figyelemreméltó kidolgozás, a dinamikai mozgások egyenletes megoldása, a fegyelmezett alárendelés mutatják, hogy az Egri Polgári Dalkör lankadatlanul halad a fejlődés útján és minden dicséretet megérdemlő munkával küzdi előre magát. Az Egri Izraelita Dalárda Lányi Ernő >Sűrű sötét éjszakában« císiű darabjával szerepelt a műtoron. Tiszta intonációk, finom hanghatások, szinte lehelletszerü piánók jellemezték ezt a darabot, amelyet Demeter József karnagy dirigált nagy tudással és hozzáértéssel. A műsor egyik kiemelkedő száma dr. Búzás Endréné szereplése volt. Azokat a verseket hozta ez alkalommal az egri közönség elé, amikre sok budapesti és vidéki sikere ütött márkát. Művészete a legkülönbözőbb feladatok megoldására képes, a puha, baudelairei szonettől Tóth Árpád friss ritmusán át Verheeren komor szaváig. Különösen szép volt a «Szél* minden túlzástól mentes előadása, pedig ez a vers nem egy szavalőt szédít kilengésekbe. De legnagyobb sikere mégis Szenes Erzsi és Babits kis versével volt, talán azért mert itt mutatkozott meg ösztönös művészetének egyik jellemző ereje: az ötlet az előadásban. Az este vidám perceit az Egri Műkedvelők Köre nyújtotta. Nóti és Török jő fűszerű bohózatait állandó kacagás kisérte, aminek előidézésében legnagyobb része kétségtelenül a kiváló Lestál- párnak volt. A született komikusok mélyről fakadó neveltetésével játszották meg szerepeiket, mellettük Magyar Árpád sikerült figuráját, Somogyi Tibor természetes közvetlenségét, Szabó M ca elevenségét, Dövényi Nagy Lajos markáns alakítását és ifj. Szongott Tivadar egészséges ko- miaumát kell megemlítenünk. A hangversenyt a három dalárda fegyelmezett összkara fejezte be. (*) Itt említjük meg, hogy vasárnap délután 3 30 órakor az Egri Dalkör négy énekszámát közvetíti a Stúdió az iskolánkívüli népművelés előadása keretében. Árdiktatúrát! Németország radikális eszközökkel nyúlt bele az árdiktatűrát folytató kartelek darázsfészkébe. Szakértőkkel vizsgáltatja meg a különböző közszükségleti cikkek árait, megállapítja, hogy egy árűcikken mennyi a közvetítő nyeresége s az eredménynek megfelelően azt a bizonyos Span- nungnak nevezett különbözetet, ami a termelői és a fogyasztói ár között mutatkozik, csökkenti. Az állam tehát árdiktatűrára ár- diktatűrával felel és mert az állam hatalma mégis csak nagyobb, mint a karteleké, Németországban az egész vonalon olcsóbbak lesznek a közszükségleti cikkek. Aligha tévedünk, ha azt hisz- szük, hogy a német példát hamarosan követni fogják más államok is. És ennek jogosultságát a mai súlyos gazdasági helyzetben nem lehet tagadéi. Végre is egy államban a társadalom minden rétege többé-kevésbé az állami közös konyhából táplálkozik, tűrhetetlen tehát az az állapot, hogy egyik társadalmi réteg pecsenyén éljen akkor, amikor a másik sovány csontokon kénytelen rágódni. Ha az állam meg tudja szabni a tisztviselői fizetések összegét, akkor jogának kell lennie arra is, hogy a közvetítői nyereséget korlátok közé szorítsa. Különösen akkor, amikor nyilvánvaló, hogy ez a nyereség nem áll arányban a társadalom nagy rétegeinek teherbírásával. Nyílt titok, hogy egyik legnagyobb bajunk a termelői és fogyasztói árak közt levő nagy különbség. A megélhetés eszközeinek bőségében vagyunk, de az, aki termeli őket, ráfizet, a fogyasztó pedig nem bírja megfizetni. Ha tehát a megoldás legegyszerűbb módjára, annak a bizonyos Spannungnak szűkítésére maguktól nem jönnek rá azok, akik a termelő és a fogyasztó között állanak, akkor az államnak kell hatalmi szóval fellépni. A magyar gazdatársadalom ismételten felvetette már azt a gondolatot, kogy a közszükségleti cikkek fogyasztói árát kell csökkenteni. És hogy ez a gondolat nem helytelen, azt most
