Eger - napilap, 1930/2
1930-12-06 / 278. szám
EGER 1930. december 6 'Á Námetorazág bebizonyította. Nálunk is megbiiérelték egyetek a drágaság! frontnak áltöréaét. Egyet pontokon ez liherült is, általában azonban a kartelek még mindig tzigoruan őrzik hadállásaikat ét visszavernek minden támadást, 8mi árleszállítást Eger, december 5. Papp-Kökényesdy Sándorné és Tróján Alfonz festőművészek művei, valamint a Mansz egri csoportjának kézimunkái együttes kiállításának ünnepélyei megnyitása szombaton, 6. án délelőtt 11 őrakor lesz a Kaszinó nagytermében. A bét művész egészséges, szép művészete Eger termékeny talajából fakadt. Munkájuk legjavát, egri impresszióikat megörökítő, mindnyájunk szívéhez közel álló témákat adnak most, karácsony előtt az ajándékozd hangulatú közönség elé. Semmi kétség, kiállításuknak nagy lesz az erkölcsi sikere. De valóban kívánatos volna, hogy ezt az erkölcsi sikert némi anyagi eredmény is koronázza. Sajnos, közönségünk bépvásárlás tekintetében még mindig pompás talaja a részletfizetéses műkereskedőknek. Mutatják ezt azok a jő üzletek, amelyeket a legutóbbi időben két idegen cég csinált Egerben, az egyik német gyártmányú olajnyomatokkal (szinte hihetetlen, de ignz: újra lehet olajnyomatokkal művelt közönség körében üzletet csinálni), a másik, budapesti cég több ezer pengőt kötött le nagyon is ismeretlen nevű művészek tucatszámra, a nagy tömeg ízléstelenségére alapozott műveiért. A mi festőművészeink más országban dédelgetett kedvencei volnának városuk közönségének, melynek talajából derűs, kedves művészetük fakadt. De talán tűlaötéten lát a krónikás, Egerben is így van ez, mi is tudjuk szeretni és becsülni a jelentene. Tovább gyakorolják az árdiktatűrát, amely nekik sok milliói hasznot jelent. Ha a német példa észre nem téríti őket, nálunk sem marad más hátra, mint bz, hogy a kartelek árdiktatúrájára as állam feleljen árdiktatúrával. magunkét és megmutatjuk ezt a kiállítő művészek karácsonyi vásárán. Az egri művészekhez csatlakozik még pár művel Bor bereki, a székely festő, aki már a nyáron feltűnt értékes képeivel. A Mansz egy esztendei szorgalmas munka szép eredményeivel lép a közönség elé. A matyó munkákat támasztotta fel őseredeti, igazán művészi formájukban. Múzeumokban őrzött, csak a nép között ismert régi motívumokat és színeket fölkutatva teljesen újjászületve kerül elénk a legszebb magyar kézimunka, amelyet, sajnos, a cseh gyárakból kikerült selymek és tucat- minták alaposan kompromnál- tak. A Mansz azínhalásos párnái és térítői minden lakásnak legszebb magyar díszei. Áruk mesésen olcsó, ideje már, hogy kiszorítsák lakásainkból a német és cseh munkákat. A somogyi vagdalásos munkák nagy részét egri uriasszonyok csinálták, valamennyi művészi munka, tervezőjük Papp-Kőké- nyeidy Sándorné. A Pannónia-csipke, amelyet a Mansz megbízásból árúiít, a legszebb magyar csipke, amely vetekedik a brüsszeli csipkével. Varrott csipke, nincs belőle két egyforma darab. Ilyen csipkéből kapott menyasszonyi f&tyolt Mussolini leánya és ez a varrott magyar csipke kelengyéjének egyik legszebb darabja volt. Remélhető, hogy ezt a nem mindennapi, érdekes, változatos kiállítást sokan fogják megnézni és sokan fognak vásárolni a művészi btcsü munkákból. (eh.) hónapok alatt gazdasági tanfolyamokat tartsanak. Ezeken a tanfolyamokon az előadók ismertetni fogják mindazt az anyagot, amire egy okszerűen gazdálkodni akaró embernek ma szüksége van. Hevesmegyében is megindultak ennek a három hónapos tanfolyamnak az előkészületei. Legutóbb Kápolnán nyitották meg a téli Hatvan, december ő. (Saját tudósítónktól.) Borzalmas szerenciétlenség történt tegnap reggel a hatvan-salgótarjáni vatuivonalon. A hatvanból induló 370 számú vegyes- vonat reggel fél nyolc óra tájban kettévágta Hőnyik Ilona 16 éves leányt, aki öngyilkossági szándékkal a sínekre feküdt. A vonat maueirendszerű időben futott ki a hatvani állomásról és haladt az előírt sebességgel Salgótarján felé. Mikor már csak pár kilométernyire volt az állomástól, a vonatvezető észrevette, hogy a pálya mellett, szembe a vonattal egy lány halad, majd később megáll, körültekint és ráfekszik a sínekre. Ezalatt a vonat annyira közel ért a szerencsétlen lányhoz és olyan gyorsan történt a szerencsétlenség, hogy a mozdonyvezetőnek nem sikerűit már a mozdonyt megállítani. Annyit még látott, hogy egy-két méterre a vonat előtt, 'valószínűleg a felébredt életösztön hatása alatt megpróbál az öngyilkos lecsúszni a sínről Ez a szándéka azongazdasági tanfolyamot, amelynek 40 hallgatója van a tehetősebb gazdák közül. A megnyitáson megjelent Krisztián Imre országgyűlési képviselő és Vágó Lajos esperesplébános is. Mindketten beszédet mondtak, hangculyozván, hogy szigorú fegyelemmel és komoly igyekezettel próbálják elsajátítani a szerznndő uj ismereteket. bán nem sikerűit. Félig még levonszolta magát, de akkorra már elérték a mozdony kerekei és lemetszették mindkét lábát. Pár métert még futott a lefékezett vonat, a szerencsétlen lány sikoltását elnyomta a sípoló gőz, párat fordultak a kerekek és megállóit a mozdony. Az utasok, szerencsétlenséget sejtve, kiugráltak a vagonokból, leszállóit a fűtő és mozdonyvezető is. A sínek öngyilkosa a mozdony kerekei között feküdt, halálsápadtan. Felsőteste a töltésen, két lába pedig amelyet tőből levágték és összeroncsoltak a kerekek, a két sin között hevert, hatalmas vértócsában. A leány, mikor felemelték a főidről, még eszméleténél volt. Annyit mondott, hogy öngyilkossági szándékból feküdt a vonat elé, mert megdorgálta az anyja. Ruhadarabokkal bekötözték borzalmas sebét, feltették a vonatra, ekkor azonban a fájdalomtól és a nagy vérveszteségtől elvesztette eszméletét. Salgótarjánban kórházba szállították, de életben maradásához nem sok reményt fűznek az orvotok. Háromhónapos gazdasági tanfolyam nyílt meg Kápolnán Szombaton délelőtt nyílik meg a Mansz. és az egri festőművészek kiállítása Kettévágott a vonat egy 16 esztendős leányt Hatvan közelében Le akart csúszni a sínekről a közeledő vonat előlf de már nem volt ideje. — Mindkét lábát tőből levágta a vonat. — Azért akart megválni az élettől, mert megdorgálta az angja. Krisztián Imre országgyűlési képviselő nyitotta meg a tanfolyamot. Leugrott a robogó kocsiról és szörnyethalt egy karácsondl asszony Kápolna, december 4. (Az »Egén tudósítójától.) Az utóbbi esztendőkben több olyan törekvés indult meg a magyar glőbucoD, amelyek a falvak elhanyagolt népének több kultúrával, okszerű tudással való felvértszését célozták. Az évtizedek során elhanyagolt magyar parasztságnak nem volt meg a versenyképessége, mert hiányoztak nála az okszerű gazdasági tudásnak azok a vívmányai, amelyeket a nyugati országok agrikultur népe már régen alkalmazott. A magyar kormány belátta a haladás, a több kultúra fontosságát és megindította a falvak lakosságának felvilágosító munkáját. A földmívelésügyi miniszter ennek az akciónak a kapcsán elrendelte, hogy a vidéken, a téli Eger, december 5. Egy halálos kimenetelű szerencsétlenség ügyében — mely a közeli Karáciondon történt, — hozott nemrégiben felmentő ítéletet az egri királyi törvény- izék s az ítéletet most fellő fokon a tábla is helybenhagyta. Bakos Pál karáosondi községi írnok egy parasztszekéren hat zsák kukoricát szállított haza szülei házához. A zsákokkal megrakott szekér tetején helyet foglalt Pintér Farencné községbeli asszony is, aki felei termésért dolgozta meg Bakosék kukorica- földjét. Útközben a ló valamitől megijedt, megbokrosodott és vágtatni kezdett. A kukoricás zsákok tetején ülő Pintérné ettől megrémülve,
