Eger - napilap, 1930/2

1930-10-24 / 242. szám

I EGER 1930. október 24 törlesztésére ciak úgy van al­kalma, ha ugyanannyi fatömeg 3—4-azerecnél magasabb költ­séggel terheltetik, mint külföldön, tehat ott ehol nagy mennyiségek teszik alacsonnyá a fatermelés költségeit. Nem igaz tehát az, hogy erdőbirtokosaink jövedel­mük szaporítására használják ki faszegénységünket, mint ahogy tényként állítom azt is, hogy a favállalkozók gazdagodására sem nyújtanak viszonyaink al­kalmat, aminek legkifejezőbb bizonyítéka az, hogy országunk megcsonkítása óta a nagyobb tökével rendelkezett vállalataink */4 része az elszenvedett nagy veszteségei miatt felszámolni kényszerült. Közismert az, hogy rossz gaz­dasági állapotainkat sokfajta ön­célú szervezkedés a maga anya­gi hasznára tudja kiaknázni. Az elmúlt évben mielőtt a külföldi tűzifának behozatalára és érté­kesítésére alakított társaság mű­ködését megkezdette, a belföldi tűzifának az ára waggontőtelek- ben 10—15 pengővel volt ala­csonyabb, mint ugyanolyan be­hozott tűzifának. Csak a legköz­vetlenebbül érdekeltek figyelhet­ték meg azt, hogy alig egy év alatt a tűzifának nagybani ára vasúti berakó ál tamásainkon oly mélypontra sü- lyedt, hogy az erdőtulajdonosok­nak a jóelőre kifizetett terme­lési, közelítési és egyéb számos költségeik sem térültek meg, a vállalkozók pedig — akiknek 12%-os közterhet is kell visel­niük — igen tetemes vesztesége­ket szenvedtek ; mindezek mel­lett az értékesítés lehetősége is megszűnt a beözönlő külföldi fa miatt. A fogyasztőközönség Igen keveset tudott arról, hogy a kartell által »beszervezett* köz­vetítő kereskedelemnek szinte tilos magyar tűzifát vásárolni és amig mind kisebb — leginkább közhatóságok részére — véte­leknél az árkinálat kocsinként már 40—50 pengővel alászállt, a külföldi fáért «megszabott« árat a vevő megfizetni tartozott. Bu­dapesttől a legkisebb vidéki vá­roskáig — Eger szerencsés kivé­telével — az elhatalmasodott kartell a tűzifának kicsinybani árát, tehát azt, amellyel egyes egyedül a fogyasztónak kell szá­molnia, mindvégig változatlanul hagyta ott, ahol biztonságban érezte magát. Történtek ugyan kísérletek arra, hogy az erdő­tulajdonosok és velük együttesen a belföldi termelők közvetlenül juttassák el a fogyasztókhoz tűzifájukat, azonban különöské­pen Budapesten oly megsemmi­sítő támadásban részesültek, hogy érvényesülésük lehetetlen­né vált épen úgy, mint azoknak a kereskedőknek, akik a kartel- len kívül szándékoztak maradni. Egerben a tűzifa ára egy év alatt 20—30 fillérrel lett ala­csonyabb, holott nincs olyan vároia Ctonka- hazánknak, ahol a fogyasztók az itteni, viszonylagosan ked­vező árak mellett vásárolhatják meg szükségletüket. Ez azért van igy, mert a tűzifának itteni árszabályozása leginkább olyan tényezőktől függ, akik a saját és polgártársaik érdekeit egynek tekintik. Az a nézetem, hogy Eger lakosságának nincsen oka attól tartani, hogy a tűzifa meg fog drágulni, sőt épen ellenkezőleg, épen azt várhatja, hogy olcsóbbodása folytatódni fog. A vasúti fuvardíjnak módo­sítása akkor lesz hatással a tűzi­fa Arak általános mérséklésére, ha az ország fogyasztóhözönsé- ge az erdőtulajdonosokat és fa- termelőket megértő támogatás­ban fogja részesíteni. Ezen fel­adatnak könnyű eleget tenni, mert nem jár anyagi áldozattal, sőt épen ellenkezőleg, jelentős megtakarításokat eredményezhet. A belföldi fa átlagban nem olyan szép, ds épen olyan tűzelöértékű, mint a külföldi. Az új szállítási díjszabás na­gyobb távolságokra kocsirako­mányonként 30—40 pengős kü- lönbözetet jelent, amely összeget a kartell nyomása alól felszaba­duló kereskedőinknek ciaknem teljes egészében a vevőközön­ségnek kell átengedniük, mert egészen bizonyosan várható, hogy sem az erdőbirtokosok, sem a fatermelők annál kevésbbé fognak vevőikkel szemben ma­gasabb árköveteléseket támasz­tani, miután legelsőrendübb ér­dekük kívánja fakészleteinknek gyors értékesítését, mely nélkül az uj termelés meg sem indul­hat. A belföldi tűzifának biztos elhelyezése lényegesen fokozni fogja a termelést, amellyel a mostani, évi 30—35000 waggon- ról 60.000-re emelkedhet erdő- állományaink sérelme nélkül. Már pedig a többtermelés ará­nyosítani és eképen csökkentem fogja a fentiekben leirt költsé­geket és mert az ilykép adódó helyzet feltartózhatatlanul a fa- tőárak mérséklésére fog vezetni, fel sem tételezhető az, hogy a tűzifának a fogyasztók részére megállapított ára emelkedhet. A kereskedelemügyi miniszter szembeszállt a kartellel és értesülésem szerint ki is fog tartani elhatározása mellett még akkor is, ha a lakosság hinne a kartelliródában megszövegezett ezerszámra terjesztett újságcik­keknek. A díjszabás módosítása tizezerszámra teremt munkaal­kalmakat, megkétszerezi a ter­melést s mintegy 7 000.000 pengő értékű külföldi tűzifa behozatalának szükséges­ségét szünteti meg és remélhetőleg a lakosság zse­bében hagy meg sok-sok milliót, mert arra — mint már említet­tem — a magyar erdőtulajdono­sok és fatermelők igényt nem tartanak, a külföldről behozott fának értékét pádig ezentúl a magyar termelés árai fogják megszabni. Ezekután engedd megjkedves Barátom, hogy túlzottan igénybe­vettem nb. türelmedet ahhoz, hogy levelemet elolvassad, de azt remélem, hogy ha nb. lapod olvasói ugyanezt teszik, úgy hazafias érzületüktől vezetve ezentúl a magyar fának lesznek propagálói és nem tételezik fel iparunk és kereskedelmünk legfőbb irányí­tójáról azt, hogy elhatározásai az egyetemes mBgyar érdekeket nélkülöznék. A »Magyar Hét*-en új szövegű reklámcédulák kerüljenek Buda­pest és a vidék utcáira és ahe­lyett, hogy a Mátra, Bükk magyar kéz termelte tűzifája Eger, október 23. A kisipari hitel ügye már nem­csak az iparostársadalmat és ér­dekképviseleteiket, de a törvény­hatóságokat is foglalkoztatja. A kisipari hitel folyósításának feltételei ugyanis rendkívül sú­lyosak, úgy hogy a kisiparosok számára nem jelent segítséget. Legutóbb Ciongrád vármegye törvényhatósági bizottsága fog­lalkozott a kisipari hitelek ügyé­vel s akciót indított, hogy en­nek súlyos feltételeit enyhítsék. Átiratot intéztek Heves várme­gye törvényhatósági bizottsá­gához is, hogy az akciót a kereskedelem­ügyi miniszterhez intézendő fel­irattal támogassák. Az átirat ezeket mondja: A törvényhatósági bizottság megállapította, hogy az a kis­ipari hilel, amihez az iparosság évek tartó sürgetés után most hozzájutott, olyan súlyos feltételekkel ada­tott, hogy az iparososztály nem képes igénybe venni. Eger, október 23. Bethlen István miniszterelnök a földművesek és gazdák cipő ős ruhaellátása dolgában olcsó akciót kíván indítani. A ruha­ellátás ügyében már ismertettük a kormány és a kereskedők kö­zött lefolyó tárgyalások állását. Az őszi viharok közelednek. Az Eternit-falburkolás hatha­tósan védi a falat az Időjárás viszontagságai ellen. A falak kiszáradnak alatta. Kérjen prospektust és árajánlatot. ETERNIT MŰVEK Budapest, VI., Andrássy-út 33 Elárusítóhelyek: Seiner Adolf Eger, Fakereskedelmi I és Ipari Rt., Ffizesabong- I »importfaként« jusson el pin­cénkbe, »magyar fát* ajánljunk és vegyünk. Ezer munkásember és többezer családtag nevében tudnék ezért hálás köszönetét mondani. Fogadd kedves Szerkesztő Uram kitűnő tiszteletem nyil­vánítását és vagyok Eger, 1930 október 23 mindig készséges híved: Neményi Ferenc. A hat hónapra szóló, csak »megfelelő« tőketörlesztés után meghosszabbítható, rendkívüli és súlyos biztosítási feltételekhez fűzött váltóhitel egyáltalán nem alkalmas arra, hogy a mai sú­lyos anyagi válságokkal küzdő iparostársadalom helyzetén se­gítsen és igy az iparosok inkább már most adják fel üzemeiket, semmint a kapott állami támo­gatás összegének behajtása űz­ze ki őket megszokott foglalko­zásukból. — Minthogy nemzetgazdasági szempontból sem kívánatos, hogy kisiparosok tönkremenjenek, de szociális szempontból is veszé­lyes volna, ha az iparosok meg­felelő megélhetési lehetőség híj- ján más, amúgy is túltömött pá­lyákon igyekeznének elhelyez­kedni és ezzel is növelnék a munkanélküliek végtelen sorát, szükséges, hogy a kisiparosok­nak nyújtott váltóhitelt hosszú­lejáratú amortizációs kölcsönné alakítsák át. Az átirattal a törvényhatóság rövidesen foglalkozni fog. Ezúttal a csizmaakciő részletei­ről számolunk be, amelyre vo­natkozóan az egyik bőrgyár igazgatója a következőket mon­dotta : Legalább 5—600.000 pár csizma szétosztásáról kellene gon­doskodni. Ami az aktuális akciót Váltóhitel helyett hosszúlejáratú amortizációs kölcsönt kérnek a kisiparosok Jön az olcsó csizma! 50 ezer pár csizma böranyagát fogják olcsón adni a kereskedőknek, akik a kisiparosokhoz juttatják az árút.

Next

/
Thumbnails
Contents