Eger - napilap, 1930/2
1930-10-24 / 242. szám
A Bű 10 FILLÉR ífisia ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM, FÖLD- SZINT 3. — TELEFON: 11.- KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT 6. — TELEFON : 87 -POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. it 2ILI. évfolyam 242. szám ♦ Péntek ♦ Eger, 1930 október 24. Török Kálmán prépostkanonok mondja az ünnepi beszédet Gyöngyös város Szent Imre ünnepén Impozánsnak ígérkezik az október 26,-i ünnepség. Eger, október 23. Az országot Szent Imre jubileumi ünnepségek aorozatfiba méltón illeszkedik be az az impozánsnak ígérkező ünnepély, melyet október 26.-án, vasárnap rendez Gyöngyösöh a várót ét a vidék katolikus társadalma. A rendező bizottság körültekintő munkával, heteken keresztül (áradozott az ünneptég előkészítésén és hatalmas prog- rammot dolgozott ki az első szent királyfi emlékének meg- tisztelésére. Délelőtt kilenc órakor a Szent Bertalan templomban ünnepi misét pontifikái Török Kálmán prépostkanonok. Mise alatt nagy eucharisztikus körmenet lesz, amelyben a város katolikus társadalmának egyesületei és intézményei zászlók alatt vonulnak fel. 11 órakor a város képviselőtestülete díszgyülést tart, ennek keretében hódolatát fejezi ki Szent Imre iránt. A díszközgyűlés az Országút utca nevét Szent Imre utcára változtatja és a gyöngyösi római katolikus polgári és felsőmezögazdasági iskolát az első árpádházi szent királyfi nevéről nevezi el. Délután 5 órakor a Katolikus Legényegylet nagytermében kultúrdólutánt rendeznek a következő programmal: Hiszekegy. Énekli a Gyöngyösi Kát. Énekkar. Megnyitó beszéd. Tartja dr. Balló Oszkár városi tanácsos. Szent Imre csókja, Drávay János verse, felolvassa Hornyák Miklós jog- szigorló. Ünnepi beszéd. Mondja Török Kálmán prépost kanonok. Sík Sándor — Lányi Ernő melodrámája: Szent Imre sírja. Szavalja Somogyi Éva, zongorán kiséri Erdős Tivadar reálgimnáziumi igazgató. Borsody László »A kegyelem útja« cimú novelláját felolvassa Grigely Vilmos jogszigorlő. Záróbeszédet mond Stiller Kálmán, a Corporatio Thycia priorja. Dobnányi: Szent Imre himnusz. Énekli a Gyöngyösi Kát. Énekkar. Az ünnepségen Egerből ia sokan vesznek részt. A falu népével is meg kell értetni a Magyar Hét jelentőségét Propagandaelöadásokat fognak rendezni az iskolánkívüli népművelési bizottságok. Eger, október 23. A város telítve van a Magyar Hét ezernyi jelszavától, plakátok, kirakatok követelik a magyar ipar és kereskedelem felkarolását, csupán a falvakon nem történt eddig semmi, mindezek propagálására. Végre most, a magyar termelés felülkerekedésének elősegítésére rendezett napok utolsóján, a kormány részéről történt intézkedés, amely a községek népét is megnyerni kívánja a Magyar Hót tanítását kővetők közé. A kultuszminiszter Heves vármegye iskolánkívüli népművelési bizottságához leiratot intézett, melyben utasította annak vezetőségét, hogy a községekben haladéktalanul rendezzen egy-egy nagyobbszabású propaganda előadást. Ezeknek keretében azután az előadóknak meg kell értetni a falu népével, hogy saját érdekében cselekszik minden magyar ember, ha hazai árut vásárol. A népművelési bizottság ezek- után a magyar ipar pártolása érdekében bizonyára igen sok és értékes előadást fog rendezni a hevesmegyei falvakban. Ma nyújtják be a takarékossági törvényjavaslatot Budapest, október 23. A ma délutáni minisztertanácson Wekerle pénzügyminiszter be fogja nyújtani a takarékosságról szóló törvényjavaslatot. A javallat tartalmazza a tisztviselői létszámcsökkentés kérdését és megoldását Is. A terv szerint a pénzügyminiszter hat év alatt szándékozik keresztülvinni a létszámcsökkentést, azonban nem elbocsátással, vagy B listával, hanem természetes apasztással. Ilyenformán már most úgy tervezi a kormány, hogy a nyugdíjba menő, elhaláloző, vagy az állami szolgálatból kilépő tisztviselők állását nem tölti be, a meghatározandó státuson felül. A tüziiakartellel szemben a beliöldi ia fogyasztását kell propagálnunk Egerben egg év alatt 20—30 fillérrel lett olcsóbb a tüzelő s újabb árcsökkenés várható. — Level a szerkesztőhöz — Mélyen tisztelt Szerkesztő Úr ! Kedves Barátom! Nagybecsű lapod egyik legutóbbi száma »Megdrágul a tűzifa?« cím alatt oly tudósítást tartalmaz, amely alkalmas arra, hogy a tüzifavásárlők indokolt nyugtalanságát felkeltse s hogy egyben azt a csonkaországi erdő- tulajdonosok és fatermelők sérelmezzék. A hírszolgáltatás nagy jelentőségét ismerve ezúttal elvi álláspontom feladásával nb. lapod igénybevételével szeretném különösképen a fent említett cikk olvasóit meggyőzni arról, hogy a kereskedelemügyi miniszter bölos intézkedése alapjában véve mi összefüggésbe sem hozható a tűzifa áralakulásával, de annál inkább azzal a célzatos és önzö érdek- hajhászással, amelyet a külföldi tűzifa behozatalára és elhelyezésére fennálló kartell követ. A tűzifának belföldön történő termelését vagy az erdők tulajdonosai, vagy pedig olyan vállalkozók végzik, — amelyek az erdőállományt tövön vásárolják meg. Habár a megszállt területek viszonyait figyelembevéve azt látjuk, hogy nálunk 3—5-szörösen magasabb tőárbevétellel (a ki nem vágott fa ellenértéke) számolhat az erdőtulajdonos és ugyanennyivel többet kell itt a vállalkozónak is fizetnie, mint külföldön, erdőink hozama általánosságban kedvezőtlen. A közűiét előtt magát soha fel nem fedő kartell azonban a tényleg létező magas fatőárakat erdőbirtokosaink kapzsiságának eredményeként tünteti fel és ilyen hitet keltve rávezeti a fogyasztókat, hogy mindtöbb »Import« tűzifát vásároljanak. A mérhetetlenül sokat szenvedő társadalmunk — a magyar átoknak megfelelőleg — szimpátiájába jutva, a kartell említés nélkül hagyja azt, hogy a tűzifa tulaj- donképeni értéke attól függ, mily nagyságú és fekvésű terepen, a felhasználásnak helyétől mily távolságra és milyen eszközök igénybevételével termelhető ki az, illetőleg bocsájtható át rendeltetésének. A magyar erdőtulajdonosnak a valóban magas tőárak dacára igen kevés marad fájáért, mert a meglevő erdőségek azonos területekről aránytalanul kevesebb fát szolgáltatnak, mint Erdély, Máramaros és a Felvidék erdőrengetegjei és az előbbiek vagy nélkülözni kénytelenek azokat a mechanikai berendezéseket, amelyeken a fának előnyös szállítása foganatosítható, vagy pedig, ha ilyenekkel egyik-másik rendelkezik is, a létesítésükre felhasznált töke
