Eger - napilap, 1930/2

1930-10-22 / 240. szám

Ais 10 FILLÉB ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR, — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 3. — TELEFON: 11.— KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 6. — TELEFON : 87. - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :: XLI. évfolyam 240. szám ❖ Szerda ♦ Eger, 1930 október 22. Nagyszabású rokkantgyűlésen tájékoztatja a Honsz. egri csoportja tagjait a hadi­rokkantak helyzetéről az 1907. évi V. törvénycikknek érvény szereztessék, tehát a közforgalomban a gyümölcs - árusításnál is csak hitelesített mérőeszközöket, nevezetesen súly és Drmértékeket használjon min­denki. A miniszteriális intézkedés sza­vai szerint nem tűrhető az, hogy a termelők puttonaikat nemcsak a terményeik tárolására hasz­nált tartályokul, vagy szállító eszközül, hanem mérték gya­nánt is (elhasználják. Október 26.-013, vasárnap délután 4 órakor lesz a gyűlés a Városháza közgyűlési termében. A Gröber temető — a város köztemetője Honnan származik a Gröber temető neve? Eger, október 21. Fontos missiőt teljesít a Hadi• rokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Nemzeti Szövetségé- nek hevesmegyei csoportja. Egy­részt figyelmezteti a társadalmat s az ország felelős tényezőit a világháború rokkant hőseivel szemben még mindig beváltatla­nul fennálló becsületbeli kötele­zettségeire, másrészt megszerve­zi, egységbe tömöríti és remény­kedéssel tölti el tagjait arra vo­natkozólag, hogy a szervezett­ség kitartó erejével előbb-utőbb el fogja érni a rokkantaknak tett ígéretek beváltását. A Honsz. hevesvármegyei cso­portja ismét szükségét látja an­nak, hogy tagjai részére tájé­koztatást adjon a közel jövőben várható eredményekről. Evégből rendkívüli közgyűlést hivott ősz- sze október hó 26.-án, vasárnap , Eger, október 21. Az egri gyümölcskereskedők érdekeltsége panasszal fordult a miskolci Kereskedelmi és Ipar­kamarához amiatt, hogy az egri piacon a termelők és egyes piaci árusok nem a tör­vényes súly és ürmértók szerint, hanem puttonnal mérve árusí­tanak. Ebből azután a gyümölcskeres- kedelem számára súlyos károk származnak. A puttonok űrtar­talmának különbözősége folytán a vevők ugyanis nem ismerhetik a megvásárolt gyümölcs tény­leges mennyiségét s így a reális kalkulálásban aka­dályozva vannak. Ez a körül­mény volt azután a legfőbb oka délután 4 órára a városháza közgyűlési termébe, mely gyűlésnek különös Jelen­tőséget ad az a körülmény, hogy azon az egri társadalom vezető egyéniségein kívül a szövetség központi kiküldöttei, valamint több vidéki csoport képviselői is, meg fognak jelenni. A gyűlésen Okolicsányi Imre al­ispán a hevesmegyei csoport díszelnöke fog elnökölni, a táricsoportok képviseletében megjelent vendégeket pedig 7rak Géza polgármester üdvözli. A szövetség központja nevében Érti János dr. egyetemi tanár, országos elnök szólal fel. A rendkívüli közgyűlés tárgy- sorozatán többek között a rokkantkérdésről szóló törvény- tervezet megsürgetése, az egri »Hősök Háza« ügyében hozan­dó határozati javaslat, a rokkant­jelvény ügye stb szerepelnek. annak, hogy a kereskedők nagy- része bevásárlásai során mel­lőzte Egert, ami azután a gyü­mölcspiacunk forgalmának lénye­ges csökkenésére s az árak le­morzsolódására vezetett. A put- tonrendizer tehát különösen ex­portvonatkozásban éreztette ká­ros hatását. Az érdekeltség hangsúlyozott kérésére a miskolci Kamara # a kereskedelmi miniszterhez fordult, aki ez ügyben most felhívta He­ves vármegye alispánját. A mi­niszteri felhívás értelmében az alispánnak gondoskodnia kell arról, hogy Egerben, valamint a vármegye egész területén Eger, október 21. Hőnepok óta folyik már a vá­rosi levéltár rendezése. Székely■ hidy Viktor levéltáros gondos munkája nyomán rendbe igazod­nak a megsárgult, poros papí­rok, régi jegyzőkönyvek, hatá­rozatok, rendeletek; felnyílnak a pántos ládák és olyan iratok kerülnek elő a porból, amiknek tartalma már régen feledésbe ment. A világosságra hozott fő- liánsok sok olyan dologra for­dítanak fényt, amelyekről ma már nem tud senkisem, legfel­jebb a nép száján él itt-ott né­hány fakuló szó, gyengülő em­lékezés szólnak. Legutóbb a Gröber temetővel kapcsolatban derültek ki igen érdekes adatok. Ez a temető mindig, mint valami megközelít­hetetlen hely, mint a jómódú polgárok temetkező helye szere­pelt a köztudatban és neve ma­gánjellegűvé tette. Az volt a látszat, hogy egy család tulaj­dona és csak a familia jóindu­latából épülnek ott sírboltok és púposodnak halmok a mások el­hullott teste fölé is. Annál is in­kább megvolt ez az arisztokra­tikus zártsága, mert osak nagy­ritkán fordult be kapuján teme­tési menet, amikor egy-egy tör- zsökös egri család sarja előtt nyílik meg a kriptaajtő. A Grő- ber-temetőben már nincs fogla- latlan hely s a magas vaskerí­tés egyszerű kapuja mindig csu­kott. Csak Halottak napján nyí­lik meg és ilyenkor * a kegyelet mellett a kíváncsiság is nagy tömegeket visz oda, fürkészni az impozáns keresztekről és karcsú márványkövekről régi meg uj nevet. Olyanfajta halk kíváncsi­ság ez, mint amikor az egyszerű embereket beveti a kegyes vé­letlen a paloták fényes termeibe és óvakodó félelemmel, ködös elfogódottsággal járnak a temér­dek kincs és nehézselymű sző­nyegek között. Most azután olyasmi derült ki róla, ami egy kicsit megcsor­bítja nimbuszát. Kitűnt ugyanis, hogy a Gröber temető — a város köztemetője. Erről utóbbi időben már nem tudott senki. Volt ugyan sza­bályrendelet a városi közteme­tőről, amely meghatározta a kar­bantartás módozatait és megje­lölte a felügyelő bizottság ősz- szeállítását, de a szabályrende­letnek nem tulajdonítottak je­lentőséget. Gondolták, hogy a városnak szándékában volt va­lamikor köztemetőt létesíteni és előre megalkotta a szabályren­deletet. A napfényre került iratok el­mondják, hogy a Gröber temető »a város tulajdonát képezi, területe 1093 négyszögöl, hely­rajzi száma 2949.« A temető területét a város 1866 augusztus 31-én bírói árverésen vette meg összesen 701 forint 28 krajcárért. A jegyzőkönyvek és városi határozatok felvilágosítást ad­nak a temető nevére vonatkozólag is. A köztemető céljára vett te­rület vételárához néhai Gröber Ferenc 400 forint adománnyal járult, ezen adományáért egy szabad választása szerinti csa­ládi sírbolt illette meg és a te­rület temetővé való rendezése alkalmával az onnan kivágott fákat saját céljaira elszállíthatta. A megvásárolt terület temető­vé leendő átalakítására megfelelő tervezet kidolgozásával a városi közgyűlés Mártonffy Károly mérnök, városi képviselőt bízta meg. A közgyűlés á temető feletti főfelügyeletet egy bizottság út­ján gyakorolta, melynek elnöke Megtiltották a puttonmérték használatát Egerben A kereskedelmi miniszter idevonatkozó felhívásának érvényt kell szerezni a vármegye egész területén.

Next

/
Thumbnails
Contents