Eger - napilap, 1930/2
1930-10-05 / 226. szám
2 EQBB 1930. október 5 I IIUIiHM■‘^WIill'IIH IMIIII1 I IHID I HP Hl hírt ilhl IW I vozás jobban fáj azoknak akik- tói elmegy, mint annak, aki távozik. Ez a kedvei jellemvonás, mely a magyar népei oly izim- patikuná teszi az idegen előtt, annak valóban mindig nagy di- ■zére válik. A látottak — mint említette — mindenütt és minden körülmények között nagy értékei Egernek, melyek méltók arra, bogy tudjanak róla éizrevegyék éa ciodálják. — Egerrel izemben hálát érez azokért a szépségekért, amelyekben része volt s ezt a hálát kedves kötelességként kívánja leróni akkor, mikor felhívja rá figyelmét azoknak, kik talán nem mernek hinni a magyar föld értékeiben és a csonka határokon is átkiáltó hivó szavában. A magyar fogyasztók ma hetvenezer külföldi munkásnak adnak kenyeret Miért nagy a munkanélküliség az országban? Eger, október 4. A magyar munkanélküliségnek él nyomornak egyik legfőbb előidézője az a magyar fogyasztó, aki külföldi árut vásárol. A statisztika tanúsága szerint 1929-ben 655 millió pengő értékű külföldi iparcikket és félgyártmányt hoztunk be az országba. Magyarországon tehát minden egyes állampolgára, beleértve ez Bggokat éi csecsemőket is, fejenként 76 'pengőnyi külföldi árucikket fogyaszt évente. Az importálással azután 70.000 külföldi munkásnak és 7000 tisztviselőnek biztosít kenyeret a magyar fogyasztó, ugyanakkor, amikor az országba több mint 60 ezer ipari munka- nélküli nyomorog kenyér nélkül. Megdöbbentő ez a tény, amelyen minden józanul és becsületesen gondolkozó polgárnak kötelessége segíteni ! Csökkenteni kell a félgyártmányok és készárúk Importját a- mennyire csak lehet. A magyar fogyasztó ma már minden cikkből kaphat megfelelő hazai árut és ciak elvétve szorulunk importra. A magyar termelés tervszerű és következetes pártolásával, a magyar áru vásárlásával oly naggyá növelhetjük a belföldi ipart és kereskedelmet, hogy az az összes magyar ipari munkanélkülieket foglalkoztatni tudja. A munkanélküliségért, a nép nyomoráért, a bolsevista téveszmék terjedéséért mindenki .felelős, aki indokolatlanul és a kényszerítő szükség esetén kivül külföldi árut vesz. Magyar árut kell vásárolnia kivétel nélkül mindenkinek, hogy országunkat a gazdasági romlásból összefogott erőink kiemeljék, Senki sem háríthatja át másra ezt a kötelességet! HA MÉG NEM VETT, ITT Ä GL0RIETT 2+1 oöves váltóáramú hálózati készülék li- P HAVI RÉSZLETRE mindenütt kapható! Telefongyár Részvénytársaság, Budapest. Újult erővel indulnak meg a tárgyalások a városi útépítési hitel megszervezésére Az állam 5 éven keresztül évi 56 ezer pengőt ad az építkezésre. Megváltoztak a város garanciális viszonyai, így kedvezőbb feltételű kölcsön remélhető. Az a ISO ezer dolláros kölcsön, amelyet a város föl akart venni az utak megépítésére a Leszámítoló Banktól, végkép megfúlt. A bank feltételei \ teljesen megkötötték volna a város kezét, úgy hogy lehetetlen lett volna egyéb megelőző szükséges beruházások hitel útján való megoldása, de az a körülmény is visszariasztotta a város vezetőségét, a fenti ötszögből csak 110 ezer pengőt kapott volna effektive kézhez, a többi lemaradt volna interka- láris kamatokban, munkadíjban és más hasonlö levonásokban. Megállapítható, hogy a bank bizalmatlan volt a várossal szemben. Mutatja ezt, hogy nem találta elégnek, vagy reálisnak a vármegyei villamosítás kapcsán elérhető fix megtakarításokat, a- melyeket a város a kölcsön fedezeteként megjelölt, hanem a villanyözem garanciáját is le akarta kötni. Ebbe pedig a város nem mehetett bele. Már már tel. A Magyar Athén. Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület Egerben tartott közgyűlésén felolvasta: dr. Osvald István, a kir. Kúria másodelnöke. VI. Az egri líceumba mint méhkasba gyűjtötték lelkes vezetők mellett lelkes munkások, amit nemeset, szépet alkottak, gyűjtöttek. Ez a légkör lelkesítette munkára, alkotásokra a szellemnek itt élt és élő munkásait. Itt fordítja tiz évi gondos munkával Tárkányi Bála a bibliát, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia is lelkesedéssel fogadott. Itt zsonganak a költeményei. Mindszenty Gedeon emlékét a közel múltban ünnepelte Eger. A Zsaskovszkyakat ez a légkör ihlette meg, Zalár József költészetének gyökere itt volt. Itt működött Szvorényi József, a tudós professzor. Még sok egri név van, amely a tudomány és költészet terén ragyogott, de csak egyet említek még; Gárdonyi Gézát, aki nem messze a helytől, ahol »ciak a teste« pihen, — alkotta gyönyörű műveit. Aki az Egri csillagokat olvassa, éreznie kell, mennyire szerette ö Egert. Egernek küzdelemteljes légkörben a férfiak megtanultak és szerettek dolgozni, küzdeni. És az egri nők? Ne felejtkezzünk meg az egri nőkről sem. Dobó hős női túlnyomóan egyszerű munkások voltak. A történelem nagy távlatában azonban nem a köntösük, hanem csupán hazaszeretetük, felejthetetlen hősiességük fényeskedík, amely- lyel az élethalálharcban a harcoló katonák— férjük, fiaik, atyjuk — mellé állottak, és győztesen állották meg helyüket. Az egri nőknek ez a ielkülete ma is él. Én annak lobogását ismertem fel egy zászlőszentelésnél, amely itt három év előtt folyt le. (Egri Népújság, 1227. V. 17.) Az egri gimnázium hatizáz öreg diákja vonult fel akkor, 20 évestől 82 évesig. Bíró ét ügyész- társáink is voltak közöltük, a kir. Kúriáról is két, azóta már nyugalomba vonult bírőtáraunk. Megalkották a cisztercita diák- szövetséget, a zirci apát pedig megszentelte zászlójukat és azzal adta át, hogy a zászló lehet tépett, lehet rongyos, csak maradjon mindig szeplőtelen, hófehér! A zászlÓBDya ekkor a következő szavakkal üdvözölte a felszentelt zászlót: »Légy áldott, meri annak az iskolának lettél szimbóluma, a- mely nekem Istenben hívő hű fiak&tadott—eztmondja aHaza.« »Légy áldott, mert iskolád egy évezreden át egyedül ■ több mint két évszázadon keresztül folytonosan nevelte népemnek buzgó és okos vezéreit — ezt mondja Heves vármegye.« »Légy áldott, mert iskolád nekem jótevőm, hiszen saját fiaim a hitben és hazaszeretetben itt edződtek meg; de büszkeségem is, mert a rajokban leszálló idegenek magyar szót itt tanultak meg s itt váltak a hazának édes gyermekeivé — ezt mondja Eger város.« »De légy áldott, ezerszer légy áldott, mert Te tanítottad az én büszkeségemet — édes apámat, — Te adtad az én boldogságomat — az én jő uramat, — s Te neveled az én reménységemet — szívem gyermekét. Ezt mondom én s ezt mondja velem együtt a magyar asszonyok egész serege.« Ez a köszöntő a küzdő férfi segítő élettársának a szava, ez az egri nők ősi Ielkülete. * És most már befejezem szavaimat. Az egri nagy püspökök és érsekek kiváló utóda Szmrs- csányi Lajos ó Exoallentiája az 1914. évben tiszteletbeli doktorrá avatása alkalmából ezt mondotta : »Egyes helyeknek gond- viselésszerü pályáját maga a történelem, a századok hagyományai jelölik ki.« (Lyceum, XXXIV. évf. 4. 1.) A Gondviselés vezérelte ide Szent István királyt, hogy a püspökség megalapításával kijelölje ennek a helynek pályáját. A pályát, amelynek kiinduld pontjára most már a történelmi távolból mély megilletődéssel tekintünk, a jövőbe pedig — a küzdelemteljes cnull tapasztalatai alapján — a Gondviselésbe vetett hittel bizalommal tekinthetünk. Ezen a helyen pusztított tatár, huszita, parasztlázadát, belső háború, török dűlás, a törökök kivonulása után idegenek lakóhelye lett, — és ez a hely mégis lélekben mindig magyar volt és a pusztítás ellenére is megmaradt benne a magyar kultúra gyökere. Belenyúltam a hagyományok kincses ládájába — amint Török Kálmán egri prépost-kanonok »A jogász érsek« (Samasse) c. értekezésében mondja—éa onnan igyekeztem meríteni a tettrebuz- dulás lelkesítő szavát. Vigyük haza a jobb jövő éltető reményét a sok szenvedés után is életerői magyar Athénből. (Vége.)
