Eger - napilap, 1930/2
1930-10-05 / 226. szám
1980. október 5. EGER 3 f jeien reménytelennek l&tazott a dolog, amikor a kereskedelmi miniszter legújabb értesítése lényegesen megfordította a helyzetet. Ma érkezett meg a miniszteri leirat, amely értesíti a város vezetőségét, hogy a kormány a beígért állami hozzájárulást 280 ezer pengében állapította meg s ezt az összeget 5 éves, évenkint 56 ezer pengős részletekben fizeti meg. Ebbél a pénzből, továbbá az előzetesen engedélyezett köve- zetvámdíj felemelésből előálló I 30 ezer pengőből, továbbá az I évi 10 ezer pengős vármegyei hozzájárulásból és a felszabadult útfoltozási költségek évi 14 ezer pengős összegéből évi 110 ezer pengő áll a város rendelkezésére, ami elegendő alap és fedezet ahhoz, hogy a város egy előnyösebb kölcsönhöz jusson, mert ilyen bázissal szemben a pénzintézetek bizalma nem lehet kétségei. Mint értesülünk a tárgyalások sürgősen megindulnak az útépítési kölcsön ügyében és minden remény megvan arra hogy az útépítés kora tavasszal megkezdődik. ________ A Katolikus Népszövetség feladata keresztülvinni az egész országban a vasárnapi, általános munkaszünetet Uajjéjó minősége évekig wíiwtv• nem változik, kezelése egy szerű és vészé lytelen. 6-12-18 havi részletre bárhol beszerezhető. a Mécs László a jövő vasárnap szerzői estet tart Egerben Eger, október 4. Szerkesztőségünkbe ma egy levél érkezett, amely aktualitásánál és érdekességénél fogva a nyilvánosság elé kívánkozik. Úgy tudjuk, hogy az illa' ékesek foglalkoznak ezzel a tervvel, mégis az alábbiakban leközöljük a levelet, amely jellemzően mondja meg: hogyan gondolkozik egy keresztény iparos a vasárnapi munkaszünet kérdéséről. — »Nekünk, munkásoknak és munkaadóknak, akik régebbi időkben hozzá voltunk szokva a napi 15—16 őrai munkához, szinte nehezünkre esik arról beszélni, hogy ezt a munkaidőt redukáljuk. Mikor azonban látjuk azt a rettenetesen sok munkanélküli test vérünket, úgy érezzük: valami módon kötelességünk volna segíteni. Minden irányban arra törekszünk, hogy fokozzuk a munkát, hisz ma mar a géprendszer minden munkaerőt pótol,„úgy hogy napról napra kevesebb a munkaalkalom. Vannak azonban, akik túlhajtják ezt a munkafokozást. Egerben is ismerek több műhelyt, ahol különösen a tanulók 15, sőt 18 órát is dolgoznak naponta. Erre igazán nincs szükség, mert ez mind a rendszertelenségre vall. Törvényesíteni kellene, hogy napi munkaidő 10, de 12 óránál több semmi esetre se legyen. A munkaalkalom megterem tése céljából legsürgősebbnek látnám BUDAPEST,IV. VERES-PÁLNE UTCA 8. Telefon*883—31. DÍJMENTES ÁRJEGYZÉKE MEGJELENT! bevezetni az egész országban a vasárnapi általános munka- szünetet és a vasárnapi országos vásárok eltörlését, ami különösen az alföldi városokban még mindig szokásban van. Én úgy gondolnám, hogy ipari műhelyek és gyárak, stb. szombat délig vagy délután 2 óráig dolgozzanak, hogy alkalmuk legyen a vásárlásokat még dölut&n eszközölni. Szombaton délután a tanonc dolga a műhelytaka- rítái és isbolábamenés volna. A leventegyakorlatokat legalkalmasabb vasárnap reggel 8—10 óra között tartani, s utána az istentisztelet. Az élelmezési szakmák is csak 4 nyári hőnapon át nyithatnának ki vasárnap reggel 8—9 óráig lennének üzemben. Ezt a tervezetet én nemcsak nehány nagyobb varosban, hanem az egész ország területén gondolnám megvalósítani. A kivitelt pedig mint a legalkalma sabb és legszélesebb alapú szer vezetre, a Katolikus Népszövet légre bíznám, amelynek mindenütt vannak osztályai. Bizonyosra veszem, hogy a vasárnapi munbaszünettel és a munkaidőnek az említett módon való maximálásával enyhíteni lehelne a munkások helyzetén. Válent Miklós.« Az elmúlt éjjel —6° volt Egerben a hőmérséklet. Eger, október 4. Hazánkban bz éjjeli lehűlések fokozódtak és a fagypont alatt volt majdnem mindenütt a hőmérséklet. Egyes helyeken a radiációs hőmérő —57 fokot is mutatott. A nappali felmelegedések alig érték el a 12—13° C-t. Budapestén ma délben 12° a hőmérséklet. Prognózis: egyelőre derült idő, éjjeli fagyokkal később nappali lég áramlás mellett növekvő felhőzettel hőemelkedés várható. Egerben az elmúlt éjjel —6 volt a hőmérséklet a talaj minién. A SINGER VARRÓGÉPEK MÉGIS A LEGdOBBAKU Eger, október 4. Mécs László, a magyarság nagy pap költője, akinek neve és egye lemes vigasztalóid versei már bevonultak a halhatatlanság pantheonjába, legközelebb szerzői estét tart Egerben. A szerzői est megrendezése P. Oslay Osveld és P. König Kelemen házfőnök érdeme, akiket a katolikus emberség elhivatott megszólaltatőjához baráti kapcsolatok fűznek. Az est műsorát terv szerint P. Oilay beszéde vezeti be, és több zeneezámot illesztenek be aMéci-versek kö zé, amelyeket a szerző ad elő. Itt kell megemlítenünk, hogy Mécs László nemcsak kiváió poéta, hanem egyéniségének megfogó ereje a legjobb előadók közé is állítja őt. Utóbbi időben több vidéki város hívta meg és a lapok a közönségnek szinte extatikus rajongásáról számoltak ba egy-egy előadóest után. Mécs Lászlő neve Egerben is jói ismert. Rengeteg ismerője, hódolója van városunkban, és valószínű, hogy jövö vasárnap a ferencesek fehérterme sokrzoroian ízűknek fog bizonyulni az irodalmi ízlésű közönség nagy tömegével szemben. A szerzői est október 12-én, vasárnap délutfin 6 órakor lesz a fehérteremben. Az 50 filléres és 1-50 pengős jegyek a kegytárgyüzlet ben kaphatók elővételben. Az előadás jövedelmét jótékonycélra fordítják. Nyolcévi fegyházra Ítélték a verpeléti apagyilkos merénylőt Ballal Szabó Miklós verpeléti gazdálkodó feleségével együtt édesapjának Szabó Sándornak verpeléti lakóházába lakott. Az öreg Szabó rendkívül durván bánt egész háznnépével és bár negyvenhat hold földje volt, fiát Bullái Szabó Miklóst napszámba küldötte, a napszámban keresett keresményét pedig elvette és a fiút kenyéren meg vöröshagymán tartotta. Ezek a dolgok elkeserítették a fiatalembert. Március 31-én hajnalban azzal verte fel atyját, hogy a majorságban rablók járnak ■ a nagyobb nyomaték kedvéért a fiatal Szabó a titkon tartott fegyverből néhány riasztó lövést is leadott. Az apa a kiáltozásra kiment az udvarba, ahol a fiú arra kérte meg, hogy munkahelyére, a földekre az atyja is kisérja el, mert a sötétben fél egyedül kimenni. Útközben Ballal Szabó Miklós néhány lépésre hátramaradt, előkapta a ruhája alatt rejtegetett puskáját és gyanútlan édesapjának kétszer egymásután a hátába lőtt. A fiatalember a lövések után hazafelé szaladt, mintha a fegyveres tolvajokat üldözné és eközben elrejtette fegyverét a szalmakazal tövébeD. Az öreg Szabó nem halt meg, csupán súlyosan megeebasült, a fia pedig otthon azt a hirt terjesztette, hogy rablók támadták meg az öreget. A dolog ennek ellenére csakhamar kiderült ée Ballal Szabó Miklós csendőrök előtt bevallotta, hogy ő lőtt apjára. Az egri törvényszék Szabó Miklóst gyilkosság bűntettének kísérletéért hatévi fegyházbüntetésre ítélte. A tábla Kállay-tanácsa most a vádlott büntetését nyolcévi fegyházra emelte fel, ami ellen a védő semmisőgi panaszt jelentett be.
