Eger - napilap, 1930/2
1930-10-05 / 226. szám
Aba 20 filléb ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT 3. — TELEFON: 11.— KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT 6. — TELEFON: 87. -POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :: XLL évfolyam 226. szám ❖ Vasárnap ♦ Eger, 1930 október 3. Segítség! Eger, október 4. A fenyegető, borzalmas tél előtt országszerte megindult a lázas munka, kenyeret biztosítani azok számára, akik önhibájukon kivDI ma éhezésre, nyomorgásra vannak kárhoztatva. Egymásután olvassuk, hogy polgármesterek, városok tisztviselői, vagyonos emberek fizetéseik, jövedelmeik tekintélyes hányadát a téli nyomor enyhítésére, a szegénység legnagyobb rémének : az éhségnek és hidegnek a munkanélküli családok tűzhelyeiről való száműzetése céljára ajánlják fel. Mert olyan borzalmas tél alig köszöntött még az emberiségre, mint amilyennek az elkövetkező Ígérkezik. Eltűnt a pénz, megszűnt a vállalkozás, nincs ára a föld terményeinek és akkor, amikor a legtöbb és a legolcsóbb a búza, százezrek és milliók vannak itt az öreg Európa földjén, akik ebből az olcsó búzából sem tudnak maguknak kenyeret biztosítani. Mindenfelé, kezdve a kormánytól a kisközségi képviselőtestületig, semmi másról nincsen sző, csak a téli segítségről. Érezzük és tudjuk, hogy egyaránt a gyomor és idegek példátlan megpróbáltatása lesz az idei december, január ; de még inkább azok lesznek a jövő tavasz hónapjai. Mert a nehezen átszenvedett tél után, az átmenet a nyár felé, még sivárabb- nak, még kilátástalanabbnak ígérkezik. Olvassuk Pécs, Miskolc, Hódmezővásárhely máris megnyilatkozott lelkes áldozatkészségét. A vármegyék egész sorában a aegítöbizoltságok megkezdették munkásságukat. Nem maradhat el ebben a nemes versengésben Eger sem, hiszen a példaadásban a mi vá- rosunk mindenkor az élen állott. Segítségért kiáltunk I Segítségért elsősorban a gyermekek, a jövő generáció nevében, melynek nem szabad éreznie az apák, a világ bűnét, mellyel egy háború nyomorának minden borzalmas következménye ránk szakadt. Segítségért kiállunk a társadalom fülébe még most, amikor az őszi napsugár ugyan nyarat miméi számunkra, de a hűvös éjszakák és hajnalok már hírnökei az eljövendő nedves ősz és hideg tél küszöbre léptének. Minden segítség csakis úgy hasznos, ha idejében jön. Idejében kell e téren is minden szükséges hivatalos, vagy társadalmi lépést megtenni. Amikor a baj csőstül ránk szakad, már a kapkodás és tervszerütlenség érvényesül, holott egészséges csakis az olyan nagyarányú és szervezett munka, melynek minden miértjére már eleve megteremtjük az azértjét is. Segítség! Segítség, amíg nem késői Minden munkaalkalmat írjunk össze, kutaatunk fel ebben a városban. Hány báz várna itt tatarozásra, hány épület épülne, ha a feltételeit megtudnék teremteni annak, hogy az építkezőit, a tatarozáat az érdekeltek megindíthatják. A azívekhez ia kell izölni, az észhez kell apellálni. Szív, lélek és jósznádék kell, akkor van segítség mindenre. Ezt a segítséget kérjük, ezért a segítségért kiáltunk mi* akiknek a betűk hadaerege révén sokfelé és messzire elhangzik a szavunk. Mert azok, akiknek nevében szólunk, csak egy-egy hang a tömegból, melyet tovasodor az élet viharja. De jaj, ha ez a sok egy-egy hang a tömegből egyszerre kórussá vedlenék és szavuk tűlharsogná az élet robotos zaját. December közepére kiépítik Egerig a varmegyei villamos fővezetéket Eger,{október 4. A vármegyei villamosítás munkája hatalmas tempóban halad. A fővezetéket már december közepére kiépítik Egerig, de a város még nem kapcsolódhat be azonnal az uj vonalba, mert előbb jelentős átalakításokat kell végeznie, a városi villamosüzemben illetve uj épületeket kell emelnie. Ezek között első helyen áll a nagy, emeletes transzformátor ház megépítése, amelynek tervei már készülnek. Eger ezek szerint csak a jövő tavasszal kap áramot a Salgőtól. Eger pazar gazdagsága francia szemüvegen keresztül Is csodálatot érdemel »Ha mindez Németországban volna, akkor az egész világ bámulatának középpontjában állanának.« — Pierre Delattre francia tüdős benyomásai városunkról. Eger, október 4. Beszámultunk arról, hogy Pierre Delattre, francia paptudós, akit a magyar élet és magyar tragédia oly hihetetlen erővel döbbentett felénk, hogy magyarországi tanulmányútra szánta magát, a napokban Egerbe érkezett. A szerzett felejthetetlen benyomásai a legnagyobb csodálat hangját szólaltatják meg lelkében, s az ujjonnan megismert magyar föld szépsége és gazdagsága minden erejével ösztönzi, hogy lankadatlan szeretettel és bizalommal tovább folytassa munkásságát a magyarság elveszett értékeiért. Különbséget tesz személyes impressziói és a szándékosan kutatott szempontok között. Már első látásra megragadták Eger gyönyörű fekvése, gyönyörű épületei. Elsősorban a Lyceum, mely Pária legszebb negyedében is megállná helyét. De az őszinte elragadtatás hangját váltotta ki belőle a törvényszék impozáns épülettömbje, a vármegyeház, a ciszterciek gimnáziuma és rendháza stb., amelyek bármely nagy nyugateurőpai város díszére válnának. Meglepte általános katolikus karaktere a városnak és vidékének, nagyszámú és sokféle iskoláival, e azokban a nevelés kiváló módszere és tökéletessége, amelyet jobbnak tart Németország legkatolikusabb városainak nevelésénél. Nagyon fontosnak tartja az iparosság felkarolását. Az áldozatkész munkának kijáró csodálattal szemlélte meg a katolikus Legényegyletnek, a Kolping- háznak gyönyörű berendezését s az abban folyó kulturmunkát. Annyi gonddal kell — mondja — a felnövekedő iparosfiatalsággal foglalkozni mint az intelli- gaccia nevelésével, mert az ország jövőjére ezek felkarolása döntő fontosságú. Hosszasan időzött a várban folyó ásatási munkálatoknál, melyek eredménye és sikere már külföldön is érdeklődést kelt. A Csodás hatású egri fürdőkben szerinte valóban Egernek egyik nagy vonzóereje rejlik. Ha ezek Németországban volnának, ahol nagyszerűen értik a legkisebb értéket is a külföld fülébe kürtölni, úgy az egész világ bámulatának középpontjában állanának. Kellemesen érintette az a szeretetteljes fogadás, melyben része volt Egerbe érkezésekor. Bár a hagyományos vendégszeretet egyforma egész Magyarországon, azt seholsem találta oly teljesnek és kellemesnek mint éppen itt. £ Franciaországban és Németországban szerzett tapasztalatai alapján állítja, hogy ott örülnek ha az ember eltávozott, itt az a kedves tapasztalata, hogy a tá-
