Eger - napilap, 1930/2
1930-09-05 / 201. szám
ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES BZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. abü 10 FILLÉR POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEÜM, FÖLD- SZINT 3. — TELEFON: 11.- KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEÜM, FÖLDSZINT 6. — TELEFON : 87 - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :: XL1. évfolyam 201. szám * Péntek ♦ Eger, 1930 szeptember 3. Vass József népjóléti miniszter szombaton este autón érkezik Egerbe a Kath. Legényegylet jubileumára A Legényegylet pénteken este előkészítő gyűlést tart. Felhívás a társadalmi egyesületekhez. Az egri Katolikus Legényegylet hetven éves jubileumán Vass József dr. népjóléti miniszter is rósztvesz. Eger társadalmának ez egyetemes ünnepén mindenkinek alkalma lesz hallgatni az ország egyik legkiválóbb szónokát, aki a legnagyobb örömmel vállalta az egyesület díszközgyűlésének ünnepi beszédét. A "miniszter, mint értesülünk, szombaton este érkezik autóval Egerbe. A jubileumi ünnepségek előkészületei teljes erővel folynak. Az egyesület pénteken este 8 órakor előkészítő gyűlést tart, amelyre ezúton is felhívja az érdekeltek figyelmét. Kéri a szakmabeli vezetőket és mindazokat, akiknek a felvonulásra vonatkozólag valami kérdezői- valójuk van, jelenjenek meg ezen a gyűlésen, ahol minden felvilágosítást megkapnak. Az ünnepi bankettre, amelyre eddig már kétszázan jelentkeztek, a rendezőség meghosszabbította a jelentkezés határidejét. Ezek szerint a díszebédre szombat déli 12 óráig még lehet jelentkezni a titkárságnál. Felhívja az Egylet az ünnepségen résztvenni óhajtó egri társadalmi egyesületeket, hogy vasárnsp reggel 8 órakor gyülekezzenek zászló alatt a székház előtt, a délutáni felvonulásra pedig 3 órakor gyűljenek egybe, ugyanott. Vidékről, az ortzég minden részéből mintegy 200—250 vendég érkezik vasárnapra. 25 testvéregyesűlet küldi el képviselőit, hogy tanúságot tegyen az impozáns ünnepen testvéri együttérzéséről. Közöttük lesznek az elszakított Nyitra és Komárom legényegyletének kiküldöttei is. Az egri szöllősgazdáknak minden szakbavágó kérdésről díjtalan felvilágosítást ad a borászati Iskola A Magyar Tudományos Akadémia októberi ülésén ünnepli I. Ferenc József emlékét. Budapest, szeptember 4. A Magyar Tudományos Akadémia október 7-én tartja nyári szünete után az első ülését, melynek keretében I. Ferenc József születésének centennáriumát ünnepli. A díszbeszédet Berzeviczy Albert mondja. Állítólag ma este kelnek útra a magyar óceán- repülők. Budapest, szeptember 4. A Berlinből érkező, meg nem erősített híradások szerint a két magyar oceánrppülő ma este indul newyork—budapesti útjára. Az előkészületeket a jelentések szerint tegnap este befejezték. Nagymennyiségű bankjegyet találtak az elfogott budapesti tüntetőknél. Budapest, szeptember 4. A budapesti zavargások alkalmával elfogott, foglalkozásnélküli, rongyosruhájú tüntetőknél nagyobb összegű bankjegyeket talált a rendőrség. Az illetők először nem akartak tudni a pénz eredetéről, ma délelőtt azonban már megtörtek és bevallották, hogy az egyik lebujbán jól öltözött, idősebb egyének bérelték fel őket a zavargás kirobbantására. A rendőrség, amely ez ügybsn egyelőre nem ad bővebb felvilágosítást, a felbujtók kézrekerítésére lázas nyomozást indított. A debreceni KIÉ. vasárnap Egerbe jön. Eger, szeptember 4. A debreceni Keresztény Ifjúsági Egyesület vasárnap Egerbe, hétfőn pedig Párádra rendez nagyarányú tanulmányutat. A debreceniek csoportja vasárnap délelőtt 10 órakor érkezik Egerbe, megtekinti a város nevezetességeit s minden valószínűség szerint résztvesz a Legényegylet jubiláris ünnepségein. Az éjszakát a Farkasvölgy-ucoai diákszállóban töltik s hétfőn reggel autóbusszal indulnak Párádra, ahol egy nBpot töltenek. Eger, szeptember 4. Tegnapi lapszámunkban «Veszélyben az egri szóló« cím alatt J. Gy. borászati főfelügyelő írt cikket, amelyre vonatkozóan több egri szőlősgazda érdeklődésével kapcsolatban megkérdeztük a szőlészeti szakiskola igazgatóját, Gálffy Jánost is a lisztharmat- ről, mire az igazgató a következő feleletet adta: — Az egri szőlőkben a nyár folyamán szórványosan, foltonként mutatkozott a lisztharmat betegség. Magam is több helyen láttam ilyen infekciókat, ahol és amikor az illető szőlők tulajdo nosait mindig felhívtam a megtámadott Bzőlőrészek kénporral való beporzására. Ugyanis a liszt- harmat ellen rendes körülmények között csak akkor védekezünk, tehát kénporozunk, amikor a betegség fallépett s akkor 8—12 naponként a megtámadott részeket annyiszor porozzuk be, amíg a lisztharmat a bogyókról eltűnik. Tehát rendszeres perozással a betegség gyógyítható. — Most iv, akinek szőlőjében a betegség mutatkozik, a porozást a megtámadott részeken legalább kétszer végre kell hajtani s ha azt finomra őrölt porszerű kéDporral lelkiismeretesen beporozza, a gyógyulás be fog következni. Megjegyezni kívánom még, hogy az egri szőlőbirtokosoknak a szőlészeti és borászati kérdések megvilágítása tárgyában nem feltétlenül szükséges az illetékes miskolci kerületi felügyelőséghez fordulni, mert az egri szakiskola Igazgatósága, úgy mint eddig tette, akár előadások tartásával, akár egyenkénti tanácsadással, mindenkor szívesen áll a szőlőbirtokosok rendelkezésére, eőt elég bajnak tartja, hogy a tanácsát oly ritkán kérik ki, ami pedig úgy a betegségek elleni védekezésnél, mint az újtelepítéseknél az alany és európai fajta kérdésében igen szükséges volna. Az elfelejtett tanítók Az iskolák kapuinak nyitásakor lehetetlen nem gondolni azokra, akik a megnyílott kapukon ki s bejárnak, hogy hivatásuk paranoiát betöltsék. Lehetetlen nem gondolni az ifjúságra, de lehetetlen nem gondolni azokra, tanárokra és tanítókra, akiknek szent hivatásuk ezekben a kezükbe adott lelkekben kialakítani valamit, ezekből az emberpalántákból nevelni valamit. Az ifjúság problémája ma olyan, hogy jő lélekkel alig is lehet hozzányúlni. Hiszen a legelső kérdés önmagunkhoz is az lenne, hogy miért tanulnak, miért tódulnak az iskolába e rögtön utána jön a második, hogy ha pedig nem tanulnának, mit csinálhatnának ? Hiszen ma már munkakönyv s diploma egyaránt azonos sorsot biztosít, egyaránt korán ráncot von tz ifjúi homlokra. Az is régi nóta ugyan, amit a tanítókról, tanárokról el kell mondanunk, de mégis el kell mondanunk azért, mert azt kell látnunk, hogy a magyar közvélemény nepról-napra egyre veszedelmesebben sodródik azon az úton, melyen önmaga jövőjét pusztítja akkor, mikor nem értékeli kellőkép azokat a nevelőket, kiknek kezére jövőjét bízza. Ki lát ma a tanítók és tanárok mindennapi gondjaiban többet, mint egyszerű közalkalmazotti szociális problémát? Kik ♦