Eger - napilap, 1930/2

1930-09-05 / 201. szám

2 1930. «September 5. azok ma már, akik a tanítók éa tanárok kopott vagy kevéabé kopott öltözete mögött kereaik a lényeget, keresik a lelket« akik­nek nemciak az a fonto«, hogy úgy-abogy meglegyen azfimukra a azfiköa mindennapi anyBgi, de az iv, hogy hordjanak maguk­ban olyan lelket, melyből olt­hatnak, tüzet gyújthatnak az eprő emberszemekben. És ki látja meg, hogy sem a lélek, sem a szellem áilindő éa ki nem apadó emelkedésére nem történt itt aemmi, hogy a rend­szer beillesztette az iskolát az adminisztráció rideg korlátái közé, hogy a nemzet nevelési munkáját alig különbözteti meg a maga nemében tisztes útkapa- rástől. Ki ez, aki nem csak várja, hogy a tanító adjon az ország­nak más falut, adjon más ifjú­ságot, aki a tanártól nemcsak követel úgy, hogy a másik keze üres, szíve pádig érzéketlen! És ki van, aki megdöbbenne azon, hogy ez a nemzet mégis álmodozni mer újabb és jobb nemzeti jövőről úgy, hogy ké­szülni nem tud rája. Húsz pengőben akarják megszabni a búza leg­alacsonyabb árát. Politikai körökben elterjedt hirek szerint, a kormány azzal a gondolattal foglalkozik, hogy megállapítja a búza legalacso­nyabb árát és pedig 20 p3ngóben. Kétségtelen, hogy a magyar mezőgazdaság is súlyos helyzet­ben van, éppen úgy, mint az ipar és kereskedelem is. A bo- letta lett volna az a csodaszer, amely rendbehozza a mezőgaz­dákat : ám a csodaszer sem segített, mert most már rosszabbul állunk a búzaárnál a bolettával, mint a boletta előtt álltunk. Most tehát jönne az a segít­ség, hogy megállapítanák a búza legalacsonyabb árát. Mayer János földmivelési mi­niszter kijelentése szerint, va­lóban felmerült ez a gondolat, de még nincs elhatározva. Az e heti minisztertanács azonban foglalkozni fog a súlyos hely­zettel, de hogy döntés mikor lesz, arról a miniszter még nem tud. Egy hát alatt kétszer gyújtották fel a csurgói malmot. Nagykanizsa, szeptember 4. A csurgói Meller-malom az éjszaka kigyulladt és porráégett. A tüzet, úgy tudják, gyújtogatás okozta, amit valószínűvé tesz az is, hogy az épületben ezen a hé­ten már másodízben keletkezett tűzvész. EGER Bazilikát építenek Szentkuton A Mátraverebély melletti Szent kúton a ferencrendiek egy ha­talmas bazilikát akarnak épí­teni. A terv szerint egy tízezer hí vöt befogadó nagy templom Eger, szeptember 4. A bánhidai rentrálét alig he­lyezték üzembe, máris kicsiny­nek bizonyult. A Székesfőváros, a BSZKRT és a MÁV összes termelését lefoglalják, úgyhogy a vidék villamosítása szempont­jából édes keveset jelent a ha­talmas uj erőtelep. Régóta befejezett tény, hogy a kormány rövidesen megépít­teti a második országos centrá- lét s eleinte úgy volt, hogy ezt Várpalota kapja. Eger, szeptember 4. Harmincöt esztendei nehéz szántás után pihenni tért a szán- tővető. Breznay Imre az egri érseki tanitóképzőintézet igaz­gatója nyugalomba vonult. Ne­héz munkája volt, megfáradt bele. Három és fél évtizedig ge­nerációk lelkét művelte, világo­sította és készítette elő a nehéz pályára, amelynek szépsége és felelőssége ebben a két szóban foglalható össze: magyar gyer­mek ; magyar jövő. Fiatal taní­tók százai kerültek ki Breznay Imre keze alól és ha megfogad­ták azokat a tanácsokat, követ­nék azokat a példákat, amit mes­terüktől kaptak, bizonyos, hogy jól élnek és jól tanítanak. Harmincöt év tiszta távlatá­ból egy nagy és eredményes élet képe bontakozik elénk. Egy tisztakezű, törhetetlen akaratú, tág látású ember, jeles pedagó­gus ; a társadalmi életben irá­nyító szerepet vivő férfi képe. Sokoldalúságát mi sem bizonyít­ja jobban, mint az, hogy alig volt tárgya a tanítóképzőnek, amit, ha kellett, ne tanított vol­na és ne tökéletesen tanított volna. De a tanítóképző törté­nete leginkább irodalmi mun­kásságát örökíti meg. Ezen a téren volt legeredményesebb ta­nári tevékenysége. Hatalmas könyvtárából eredetiben olvas­hatták tanítványai a magyar klasszikusok írásait, a magyar helyes írásnak, beszédnek és fogalmazásnak törvényeit senki sem tanította hivatottabban nála. Egyénisége, kiváló képességei, hatalmas munkaszeretete több I évtizeden keresztül éreztették épülne, melynek költségeit a zarándo­kok adományai fedeznék. A ha­talmas bazilikát I938 ra szeretnék elkészíteni. Búd miniszter, értesülésünk sze­rint, a mátravidéki lignitre akar­ja alapítani az újabb centrálé életképességét. A legfőbb tanácsadó, Verebély professzor, közvetlen a Tisza partján kívánja e tervet keresztülvinni, míg mások valamelyik lignitbá­nya közvetlen tőszomszédságá­ban. Előreláthatólag erős harc indul meg az érdekeltségek közt a hely kiválasztása tekintetében. hatásukat az ősi városban és a vármegyében is. Nemcsak a hi­vatalos közélet területén vitt ve­zető szerepeket, hanem az iránta megnyilvánuló megbecsülés és szeretet számtalan társadalmi egyesület élére állította. Publi­cisztikai felkészültsége napi és hetilapok szerkesztőségeibe, jő szíve az emberbaráti intézmé­nyek ügykörébe, irodalmi kész­sége és tudása az irodalmi tár­saságokba vitte, mindenütt ott volt, ahol dolgozni kellett a közért, kötelességből és becsü­letből. Egy egész város öröme fo­gadja azokat a megtisztelő soro­kat, amelyeket Eger ősz Érsek- főpásztora küldött Breznay lm- ránek, nyugalombavonulása al­kalmából. A levél a következőképpen szól: »Nagyságos Igazgató, Tanár Űr! — A gondviselő Isten jóságá­ból Igazgató Úr a kát. tanító­képzés terén eltöltött 35 évi buzgó működés után most nyu­galomba vonul. — Ez alkalommal teljes elis­meréssel emlékezem meg arról az odaadó nevelői és tanári munkáról, mellyel közel négy évtizeden át igen sok derék ta­nítót nevelt egyházmegyémnek s általában a magyar kát. tan­ügynek. — Nevelő és tanári munkája nem szorítkozott tisztán az is­kolára, hanem lelkes buzgősá- gával és nagy munkaszereteté­vel ott volt Eger város minden nevesebb közművelődési intéz­ményében, hogy értékes előadá­saival, az ügyek viteléhez való hozzászólásaival, hírlapi cikkei­vel és kiterjedt irodalmi mun­kásságával ápolja, fejlessze a vallásos és hazafias érzést, meg- bectültesse a múlt értékes ha­gyományait, gondolatokat ves­sen fel az egészséges jövő fej­lődésre. — Mindezekben önzetlenül éa fáradhatatlanul munkálkodott, példát adva tanítványainak az iskolánkívüli nép- és társadalom- művelő munkára, hogy amit az iskolában hirdetnek éa taníta­nak, egész emberhez illő módon hirdessék tanítsák a társadalom­ban is, szóval és tettel vallva mindenkor hitvallásos éa haza­fias gondolkozásukat. — Midőn mindezekért köszö­netét mondok Igazgató Úrnak, kérem a jó Istent, sokasíisa meg jól megérdemelt nyugalmának éveit és teljenek azok jó egész­ségben és boldogságban. — Atyai áldásom mellett va­gyok jóakaró Atyja Lajos érsek.« 3 százalék marad az Angol Bank kamatlába. London, szeptember 4. Az Angol Bank mai ülésén a bankkamatlábat változatlanul 3 százalékban állapították meg. A belügyminiszter a vidéki szí­nészet támogatására hívta fel a törvényhatóságokat. Eger, szeptember 4. A belügyminiszter a törvény­hatóságok vezetőihez rendeletet intézett a vidéki színészet támo­gatása érdekében. — A vidéki színigazgatók — mondja a rendelet — a kultusz- miniszterhez intézett közös be­adványukban panasz tárgyává tették, hogy egyes városok és községek a kezelésükben lévő mozik és kul- túrházakat, amelyek színjátszás­ra egyedül alkalmasak, csak a nyári hónapokban, sokszor még akkor sem engedik át a színtár­sulatoknak, amikor a gazdasági munkák miatt az előadásokat a legke­vésbé látogatja a közönség. A vidéki színészet a Trianon okozta csapások végtelen soro­zata miatt csak a legnagyobb erőfeszítés­sel tud megállani és a végveszedelmet elkerülendő, minden lehető támogatást meg kell adni a vidéki színészetnek, amely hivatását a legnagyobb nehézségek közepette is teljesí­teni akarja. A vidéki színészet ezen súlyos helyzetére való tekintettel a belügyminiszter felhívja a tör­vényhatóságok első tisztviselőit, hogy a színjátszásra alkalmas helyiségeket a színigazgatók ér­dekeinek megfelelő időben díj­talanul, vagy legalább mérsékelt díjazás mellett engedjék át. A mátravidéken építik meg az új villamos centralét? Az Érsekföpásztor elismerő levele a nyugalomba vonuló Breznay Imréhez

Next

/
Thumbnails
Contents