Eger - napilap, 1930/2
1930-08-17 / 186. szám
ahä 20 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DlJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM, FÖLD SZINT 3. — TELEFON: 11.- KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT 6. — TELEFON: 87 - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. u XL1. évfolyam 186. szám * Vasárnap ♦ Eger, 1930 augusztus 17. HADIROKKANTKÉRDÉS IRTA: MEDÁK ALAJOS. A világ szeme a magyar katolikusokon. Francia cserkészek Egerben. Eger, augusztus 16. A francia Katolikus Cserkészszövetség negyven cserkésze európai mozgőtáborfinak aorán tegnap délután a putnohi vonattal Egerbe érkezett. A cierkő- ■zek (jóréazt fóisbolai hallgatók, vagy nagyobb középiaboláeob) Franciaország minden vidébéröl valók. Páriában gyülekezve indultak éa Svájcon, Német-, Lengyel- éa Caehorazágon át vasúton és gyalog jöttek idáig. Az állomáson az egri cserkészek ünnepélyesen fogadták óbet. A Bornemissza csapat fuvősze- nekara indulójának hangjai mellett érkezett be a vonat. Eveto- vies Kunó dr. ciszt. tanár, cs. parancsnok üdvözölte meleg szavakkal a francia cserkészeket, akiknek nevében P. Don Coeur S. J. a fiuk vezetője válaszolt, köszönve ezt a nem várt, meglepően kedves fogadtatást. Az állomásról szállásukra, a gimnáziumba mentek a francia fiúk, egri cserkészektől kísérve. Még este megnézték a minaretet és a Bornemissza-csapat otthonát, ahol kedélyesen barátkoztak az egriek a francia cserkészfiúkkal. Ma délelőtt a város nevezetességeit tehintették meg s délután megelégedve távoztak Mezőkövesdre, ahonnét a budapesti Szt. Imre ünnepségekre utaznak. Feltörték Halasy Géza hatósági pecséttel lezárt lakását. Ismeretes, hogy aVay-ügyben szereplő Halasy Gáza építész lakását a hatóság bűnügyi zárlat alá vette és lepecsételte. Ma reggel értesítették a rendőrséget, hogy Halasy lakásának ajtajáról letörték a pecsétet és behatoltak a lakásba az elmúlt éjjel. A rendőrségről bizottság szállott ki a helyszínére, ahol mindent a legnagyobb rendetlenségben találtak. A szobákban minden fiőkot feltörtek az ismeretlen tettesek és a bennük talált iratokat, holmikat szerteszét szőrták a padlőn. Eddig sikerült megállapítani annyit, hogy a lakásból egy 12 személyes ezüst evőkészletet vittek el. Egér, augusztus 16. Eddig arra törekedtem, hogy a hadviselt államok hadigondozását összehasonlítsam a magyar viszonyokkal. Aki ezeket a tudósításokat olvasta, könnyen meg tudja érteni a magyar hadirokkant megrázó tragédiáját. Nemzeti szégyen, hogy a világháború befejezése utáni tizenkettedik évben a magyar hadirokkant még olyan jogokért küzd, melyeket az államnak önként, becsületből kellett volna teljesítenie, követlen a hadiállapot befejezése után. Mi tudjuk, hogy ebben a kérdésben az állam halogató politikát folytat. De érezzük azt is, hogy a kihalási rendszerre épített struccpolitikát nem lehet a végletekig vinni. Elképzelhetetlen, hogy ezeken a szétszaggatott, elnyomodtott testű, lelkinyugalmuktól megfosztott emberroncsokon tovább lehetne győzedelmeskedni. — Mert van-e ember, akinek lelbiisme- rete el meri vinni az igazságos Isten itélőszéke elé azt a sok könnyet és átkot, amely e nyomorúság nyomán fakadt? Lehetetlen, hogy meg ne mozduljon a nemzet lelkiismerete Eger, augusztus 16. A francia újságírók szindikátusának igazgatója, Marcsi Vio- lette magyarországi tanulmányútja során meglátogatta Egert is és bét napot töltött itt. Az előkelő újságíró, aki három nagy francia lapnak, az Echo des Sport, a Pária Soir és a Journalnak munkatársa, az OMIT kiküldöttje, Lendvay Miklós társaságában érkezett Egerbe és a Koronában szállt meg. Bárány István dr. kalauzolása mellett tekintette meg a város építészeti és egyéb nevezetességeit a ha tudatára ébred annak a szörnyű statisztikának, mely fájdalmas erővel kiáltja bele a végtelen magyar közönybe, hogy a világháború befejezése óta a súlyosabb hadirokkantaknak csaknem hatvan százaléka pusztult el harctéren szerzett betegségben 1 Hogy ezek a hadirokkantak milyen rettentő, emberhez nem méltó nyomorban haltak el, arról a fővárosi tömeglakások és más nyomortanyák tudnának beszámolni. Kegyetlen sorsa ez az ijesztően magas halálozási statisztika a világháború borzalmait, az évekig tartó hadifogság keserves szenvedéseit átélt magyar katonának! Ebben a borzasztó helyzetben nem lehet tovább a megoldással várni! A tizenkettedik órában utalok arra az égető szükségre, hogy az államnak, társadalomnak, minden becsületes magyarnak sietni kell a még élő hősök megmentésére! Befejezésül idézem a párisi világkongresszus egyik szónokának szavait: »Magyarország addig ne gondoljon integritásra, mig rokkant hőseit nem kárpótolta a háborús veszteségekért /« mindenről a legnagyobb elragadtatás hangján nyilatkozott. Különösen a Liceum könyvtára éa a csillagvizsgáló lepték meg, — mert amint mondotta, — egy kis vidéki városban, amelynek nevét eddig csak Báránnyal kapcsolatban hallották, nem gondolt ilyen régi és magas kultúrára. Egyébként igen sok fényképfelvételt készített, mert magyar- országi, de különösen egri benyomásairól cikksorozatban számol be lapjaiban. A Szent Imre jubileumi év most induló üonepiégi nagy hetében elmondhatjuk, hogy az egész keresztény világ szeme rajtunk! A katolikusoké ép úgy mint a protestánsoké. Ezrével tódulnak a katolikusok a világ minden részéből, a szomszéd államokból ép úgy, mint a tengeren túlról, nemcsak azért, hogy az egyik királyi vérből sarja- zott magyar szent jubileumi áj- tatosságának lelki kegyelmeiben részesüljenek, hanem azért, mert a világ katolicizmusa meg akarja ismerni a mai magyar katolicizmus hatóerejét. Nincs ma a csonka hazában ember, — szegény, gazdag egyaránt, — aki ne érezné meg a legegyénibb életében is, hogy mit jelent az egyes sorsára is a mai nagy elhagyatottságunk. Barátokat kell szereznünk, amikor annyi ellenséges őrzés vesz körül 1 Mély bölcsességre s éles előrelátásra valló gondolat az, — amely Magyarország bíboros hercegprímásának fenkölt lelkében fakadt, — hogy a Szent Imre jubileumiumi évvel a magyar katolicizmus kapcsolódjon be a világ katolikusainak közvetlen érdeklődési körébe. Jöjjenek el a külföldi katolicizmus vezetői, egyháziak úgy, mint világiak, jöjjön el a jámbor szándékú hívők minél nagyobb serege és saját szemével győződjön meg, hogy ebben az országban a megvallott cselekvő katolicizmus nem szép történeti hagyomány, hanem maga az előrehaladó lüktető élet. Ha ezt látják, tapasztalják; a többit bízzuk az életre! Nem sebeket mutogatni, szánalmat kelteni, politikai demonstrációt folytatni akarunk Szent István hetében, nem, ez a világegyház megmozdulásában disz- szonáns hang volna; mi a világ katolikusai előtt komoly életteli bitünkről akarunk vallomást tenni. A keret elkészült, a tartalmat és ihletet a katolikus hívők százezreinek leikéből kell beleültetni. Érezze és demonstrálja mindenki, aki a jő katolikus mivoltára ad valamit, hogy e nagy hét belső áhítata és soha nem mutatott nagyszabású sikere a magyar katolicizmus becsület- ügye. Ha ez így lesz, ekkor majd helyettünk és értünk beszélnek azok, akiket megrendített az élő katolikus hit megnyilvánulása. Ezért menjünk, siessünk, hogy a világ becsülésére méltónak találtassunk! Sky. A francia újságírók szindikátusának igazgatója két napot töltött Egerben Itt szerzett benyomásairól cikksorozatot fog írni.
