Eger - napilap, 1930/2
1930-08-17 / 186. szám
2 EGEK 1930. augusztus 17. KIMBnUHIIBi Megindult a mozgalom a Hősök Háza felépítésére Egerben Ä hadirokkantak választmányi ülésen foglalkoztak a kérdés megoldásával. Eger, augusztus 16. Az Eger pünköidi számában látott napvilágot felelős szer* kesztőnk tollából egy cikk, amely felvetette a gondolatot, hogy a világháború elesett hőseinek méltó emlékezeteképen a szokásos és sablonos emlékmű helyett építsünk Egerben Hősök Házát. A cikk elgondolása szerint a közadakozásból emelendő épület előcsarnokában nyernének elhelyezést azok a márványtáblák, amelyek megörökítenék az elesett hősök nevét. Magában a Hősök Házában modern felszerelésű tornacsarnok állana rendelkezésére a leventéknek és általában a sportold fiatalságnak s itt helyeznék el a Hadi Emlékmúzeumot is. Itt lehetne hadirokkantműhelyeket berendezni, hogy módot nyújtsanak a nagy világégés nyomorultjainak a munkára s legalább itt érezzék a Társadalom hálás jóságát szenvedéseikért. Ha a házat esetleg nagyobb arányokban sikerülne felépíteni, •' bérlakásainak jövedelméből év- ről-évre lehetne juttatni hadi rokkantaknak és hadiárváknak. A cikk, amelynek nemes elgondolása széles visszhangot keltett, megmozdította a hadirokkant szerveket is. A Honsz heveevármegyei csoportja az elmúlt napon tartott választmányi ülésén foglalkozott az eszmével s egyhangú lelkesedéssel állást foglalt a gondolat megvalósítása mellett. Elhatározta a választmány, hogy átiratban fogja kérni Eger város képviselőtestületét: »az egri hősök emlékét ne egy múló értékű kőtömegben, vagy szoborban örökítse meg, hanem építse meg a hősök házát és az abban elhelyezendő ifjúsági intézményekkel állítson örökké élő emléket a világháború elesett hőseinek«. Egerből már elindult egy gondolat, amely megmozdította az ország csaknem minden városát: a szegényügy intézményes rendezése. Büszkék lehetünk reá, hogy ez a gondolat lesz, mert lesz, a második, amelyben követni fogják városunkat az ország más városai. Hetvenöt százalékról hatvanra akarják leszállítani az OTI táppénzt Súlyos kérdésekben kell dönteni a szeptemberi OTI közgyűlésnek. Az Országos Társadalombiztosító Intézet szeptember végén tartja első rendes közgyűlését, amelyet már az autonómia hív egybe. Az április 27-e óta elmúlt öt hőnap alatt a munkásság és munkaadók közgyűlési kiküldöttei, valamint a választott igazgatóság és elnökségi tagok felülvizsgálták az intézet vezetőségének az önkormányzat szünetelése alatt végrehajtott intézkedéseit, ezzel a körülménynyel áll kapcsolatban, hogy az OTI igazgatósága most bizottságot küldött ki az intézet építkezéseinek és Ingatlan vásárlásainak megvizsgálására. A legkésőbb szeptember 30.-án összeülő első közgyűlés fog határozni a törvény rendelkezése értelmében a táppénzeknek hatvan százalékra való leszállításáról is. E pillanatban még a hetvenöt százalékos táppénz van érvényben, amelynek azonban az első rendes közgyűlés napjától a törvényben megállapított hatvan százalékra kell leszállnia. Egyébként a Társadalombiztosító Intézetnél a munkanélküliek számának növekedése folytán a járulékkirovás összege és a nyomasztó gazdasági viszonyok következtében a kirótt járulékok behajtása a legsúlyosabb nehézségek mellett folyik be. Az építkezések teljes szünetelése folytán a Társadalombiztosító Intézet a bevételeihez rendkívül nehezen és csak megcsappant mértékben tud hozzájutni. Viszont a szolgáltatások, úgy a táppénz, mint a kórházi orvosi ellátás, valamint a gyógyszer- szolgáltatás kiadásai nem csökkenthetők. Ilyen körülmények között a legkésőbb harmincadikán összeülő első közgyűlésnek nagyon súlyos problémákat kell megoldania. Minden valószínűség,szerint a juttatások csökkentése terén kell majd igen gyökeres reformokat elhatározni a közgyűlésnek, hogy az intézet betegségi ágazatának költségvetési egyensúlyát biztosítani tudja. Csalódásokat okozott Hevesvármegyében a cséplés eredménye Feiyinöen nagy különbség van a nagygazdaságok és a kisbirtok termésátlaga között. Eger, augusztus 16. Heves vármegye gazdasági állapotáról számol be az a jelentés, amelyet vitéz Fluck Gusztáv vármegyei gazdasági felügyelő terjesztett a közigazgatási bizottság elé. Az összeállított adatokból megállapíthatjuk,hogy az idei nyár a szemestermények, gabonafélék tekintetében csalódást okozott a gazdákban, mert nem váltotta be azokat a reményeket, amelyek a tavasz- szal még reálisaknak látszottak. Most, hogy a cséplést is befejezték vármegyeszerte, kivéve a nagygazdaságokat, megállapítható, hogy a tényleges eredmény csak a búza átlagtermésénél felel meg az előzetes becslésnek. A cséplés alapján megállapított termésátlagok a következők : búzából 6, rozsból 5 és fél, árpából 5, zabból 4 métermázsa katasztrális holdanként. Feltűnően nagy különbség mutatkozik a nagygazdaságok és a kisbirtok termésátlaga között is. Míg az egyes uradalmaknál a búza átlagtermése a 10 métermázsát is meghaladja, eddi? «ok község kisgazdáinál a 4 mázsát sem éri el katasztrális holdanként. Ennek a nagy különbségnek egyedüli oka az, hogy a magyar kisemberek még máig sincsenek tisztában az okszerű, belterjes gazdálkodás előnyeivel s makacs konzervativizmusuk mellől nem akarnak tágítani. A gazdasági felügyelő jelentése szerint az időjárás esősre- fordulása jó hatással volt a kapás növényeknek egy részére, a kerti veteményekre és a kaszálókra. A korábbi hőség következmé- nyeképen a legelők nagy része kiégett s az állatokat, hogy kondíciójuk ne romoljon, már most száraz takarmányra kellett fogni. A szőlőre jő hatással volt az esőzés és mennyiségileg jó termésre van kilátás. A gyümölcs- termelés ezzel szemben meglehetősen gyenge volt, bár dinnyében jő termés mutatkozott, de az árak rendkívül leestek, annak ellenére, hogy külföldre nagy mennyiséget exportáltak. A munkásviszonyok, — a mezőgazda- ságiakat értve, jők voltak. Az aratásban sztrájk folytán fennakadás sehol nem volt. A pénzügyminisztériumban foglalkoznak a hadikölcsön revíziójával, de még mindig megoldási számításokat végeznek Ismerete*, hogy a miniszterelnök, a pénzügyminiszter, a nép* jóléti miaitzter több ízben tett Kijelentéleket a hadiköicsön valorizációjára vonatkozóan. Most bír szerint Wekerle Sándor pénzügyminiszter, rendeletére a pénzügyminisztériumban a hadikölC8ön valorizáció kérdését a legkülönbözőbb tanulmányok és számítások tárgyává tették. A minisztérium kölcsönosztá- lyában folynak ezek a tárgya' lások, de ugyancsak tanulmányozzák a kérdést a Pénzintézeti Központban is, ahol annakidején a hadikölosö- nök nosztrifikáláia történt. A tanulmányozás két irányba terjed ki. Mindenekelőtt meg akarják állapítani, hogy pontosan milyen összegű hadikölcsön valorizációjáról van szó, másodszor pedig meg akarják állapítani, hogy a valorizáció milyen megterhelést jelentene, illetőleg milyen összeget követelne meg a legkülönbözőbb megoldások esetén. Ezek a számítások igen bonyolultak, mert a pénzügyminisztérium előtt több mint háromszáz megoldási tervezet fekszik. Általában azt hiszik, hogy a hadikölcsön valorizációjának megoldását a jövő évi költség- vetés tárgyalásáig elő akarják készíteni, hogy ebből az alkalomból a kor' mány már bizonyos megoldási lehetőséget terjesszen a törvényhozás elé. Természetes, hogy ez az elgondolás még nem jelentené a valorizáció időpontjának és mértékének megállapítását is. Belügyi rendelet kötelezi a mozikat a hadlrokkantak és menekültek alkalmazására A belügyminisztérium újabb körrendeletben hívta föl az illetékes hatóságokat a hadirokkantak, özvegyek és árvákmoz- gőképüzemekben való alkalmazása tárgyában. Az engedélyeseknek személyzetűk negyven százalékát hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák, negyven százalékát pedig a menekült köztisztviselők köréből kell alkalmaznak. A mulasztást a minisztérium a legszigorúbban fogja büntetni s bizonyos körülmények között élni fog ama jogával it, hogy az engedélyt megvonja.
