Eger - napilap, 1930/2

1930-08-12 / 182. szám

AHH 10 FILLÉB ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. - EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIK AI KÄPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYGEÜM, FÖLD­SZINT 3. — TELEFON: 11.- KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 6. — TELEFON : 87 - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. u XLL évfolyam 182. szám # Kedd * Eger, 1930 augusztus 12. A csillagászkongresszus tagjainak egri látogatása A vendégek a legnagyobb elragadtatás hangján nyilatkoztak a rendezésről, a látnivalókról és a magyar vendégszeretetről. Egy kis rehabilitáció Közszállításokat kapnak a kisiparosok. Eger, augusztus 11. Állandóan kiaértett az állami beszerző központ felállitáiánab terve, mely ellen a Kézműves Testület állandóan tiltakozott, mert a központi beszerzés rendesen csak a nagyobb válla'atokat jut­tatja rendeléshez, mig a kisipa - rosokkal nem törődik. Helyette azt követelték a kis­iparosok, hogy nyilvános ver­senytárgyalásokat hirdessenek és tartsák be a közszállítási sza­bályzatokat. A felterjesztésre most az Orszá­gos Kézműves Testület a keres­kedelmi miniszter űtján kapott választ. A miniszter leiratában megcá folja az állami beszerző központ felállításáról szóló híreszteléseket és kijelenti, hogy olyan cikkek megrendelésénél, amelyek szál­lítását a kézműves- és kisipar is vállalhatja, maga is súlyt he­lyes arra, hogy a kisiparnak az eddiginél nagyobb mérték­ben biztosítsák a közreműködést. Időjárás. Budapest, augusztus 11. A Meteorologiai Intézet jelenti ma dőli 12 órakor: Hazánkban az eső az utóbbi 24 órában ke­vesebb lett, mennyisége csak né­hol haladta meg az 5 millimétert. A viharos szelek tegnap még tartottak, a hőmérséklet alacso­nyabb lett, annyira, hogy maxi- muma alig haladta meg a 20 C fokot. Budapesten ma délben 24 C. fokot mértek. Prognózis: Változékony idő vár­ható, helyenként esővel, a szelek gyengülésével és némi enyhüléssel. * Eger, augusztus 11. A Meteorologiai Intézet egri állomása jelenti: Egerben teg­nap 24 6 C. fok volt a maxi­mális hőmérséklet, a minimum pedig 10‘0 G. fok. Ma reggel 7 órakor 12 6 G. fokot mértek. — Ugyanekkor a barométer állás 0 fokra és tengerszínre redukálva 7580 mm. Csapadékmennyiség: 11.5 mm. Egér, augusztus 11. Nagy sikerre], páratlan rende­zésben folyt le tegnap a nem­zetközi csillagászkongresszus tagjainak egri látogása. A város ünnepi zászlődíszben várta a külföldi tudósokat, megérezveés átlátva ennek az eseménynek a jelentőségét. Mert a neves csil­lagászok kirándulása nemcsak annyit jelentett, hogy szárhar- micc idegen fordult meg Eger* ben, hanem sokkal többet. Re­habilitációt Nyugat országaival szemben, ahol ferde fogalmak­kal rendelkeznek rólunk, ahol azt hiszik, hogy félmüvelt-fél- vad nép vagyunk és ahol jófor­mán sejtelmük sincs az embe­reknek kultúránk múltjáról és jelenéről. Ha röviden jellemezni akar- nók a külföldi tudósok Egerben szerzett benyomásait, az egyik ősz csillagász szavait kellene idéznünk, aki azt mondta cso­dálkozva : Ezt nem vártuk. Valóban meglepetés lehetett egy nyugati idegen számára, hogy egy közel harmincezer la­kosú vidéki magyar városban, évszázadokba visszagyökérző műveltséget, gyönyörű műemlé­keket, hatalmas könyvtárat, csil­lagvizsgálót, emellett stílusos uj palotákat és modern európai ní­vójú hotelt tálált. Ezért volt kü­lönösen jelentős ez a nap a vá­ros életében, ezért jelentett re­habilitációt tizenhat nemzet kép­viselőjén keresztül tizenhat or­szág rólunk megalkotott vélemé­nyében. A csillagászokat különvonat hozta a fővárosból délelőtt ne­gyed tizenkettő után. Az ízlése­sen feldíszített állomáson a vá­ros képviseletében trank Tiva­dar városi tanácsnok, ezidősze- rint helyettes polgármester fo­gadta a tudósokat, akik lass Antal miniszteri tanácsos, a Sváb­hegyi Csillagvizsgáló Intézet Nyugattal szemben. igazgatójának vezetésével száll­tak ki a vonatból. — Őszinte örömmel és a leg­melegebb szeretettel üdvözlöm önöket — mondotta többek közt Frank Tivadar, mint a legszebb és legmagasztosabb tudomány művelőit. Az önök megtisztelő látogatása ünnepé emelkedik szemünkben, mert a tudományos élet legkiválóbbjait üdvözölhet­jük ősi városunk falai közt. Al­kalmuk lesz megismerni itt, hogy a magyar kultúra nagy múlttal dicsekedhetik, annak ellenére, hogy a magyarság évszázado­kon keresztül véres harcokkal volt elfoglalva Nyugat védelmé­ben és meggyőződhetnek arról is, hogy a magyarság és ez a város erejét meghaladó áldoza­tokkal igyekszik műveltségének színvonalát szegénységében is megtartani. Vigyék azét a látot­tak hírét a világ minden tájára és pártfogolják igaz ügyünket olyan szeretettel, amilyen szere­tettel nyitjuk meg önök előtt a város kapuját. Az üdvözlő szavakat dr. Bá­rány István tolmácsolta német, francia és angol nyelven a csil­lagászoknak, akik nevében Wolff heidelbergi professzor köszönte meg meleg és közvetlen szavak­kal a fogadtatást. A vendégek ezután kocsikon és autókon a Koronába vonul­tak, ahol pompás villásreggeli várta őket, majd a főszékes­egyházba mentek, amelyet dr. Misik László szakszerű magya­rázataival tekintettek meg. A líceum könyv-, képtárában és a csillagvizsgálóban ugycsak dr. Misik László és dr. Bárány István kalauzolták őket, a vár­ban pedig dr. Pálosi Ervin, aki röviden megismertette velük a város történelmét és elmagya­rázta az ásatásokat. A csillagászok innen az uszo­dába mentek, ahol lelkesedéssel A jubileumi év Szent István napja. Eger, augusztus 11. Szent István napja minden év­ben nevezetes ünnepe a magyar nemzetnek, de ebben az eszten­dőben a szokottnál is fényesebb keretek között ünnepeljük. Jubileumi év van. Szent Imre 900 éves jubileuma. Velünk ün­nepli őt ebben az évben az egész katolikus világ. Eljönnek ide hozzánk, hogy velünk együtt örvendjenek. A pápa őszentsége követet küld, legtöbb nemzet nagy zarándokcsapatial képvi­selteti magát. Sok áldozatba és fáradságba kerül a zarándokok­nak, de eljönnek, hogy tanúbi­zonyságot tegyenek katolikus hitük mellett. Természetes dolog, hogy nekünk magyaroknak kell a vi­dékről is a legnagyobb számban megjelennünk ezen az ünnepen. Más években is különösen azért ünnepeltük oly nagy sze­retettel Szent István napját, mert az ő emlékénél két fensé­ges gondolat találkozik: a ke­resztény vallás és a magyar hazafiság. Ha az ő bölcs gondolata foly­tán a magyar nemzet nem fo­gadta volna el a kereszténysé­get, ki tudja nemzetünk hol lenne már azóta ? Most azért is akarjuk magasra emelni a keresztény eszme zász­laját, mert a modern pogányság, az istentelen vallástalan irány­zat újra mozgolódik és megsem­misítéssel fenyegeti a keresz­ténységet. Ahogy elvesztünk volna, ha a pogányságban ma­radunk úgy elveszünk ha a mo­dern pogányságra tőrünk. Ha a gyűlölet vörös színe cseréli fel a háromszinű magyar zászlót, úgy az íelperzseli a magyar nemzet múltját, jelenét és jövő­jét. Mi sajnos saját kárunkon tudjuk már, hogy mit jelent az ! Azért is ünnepelünk tehát, hogy a szentistváni keresztény erköl­csök alapjára akarunk teljesen visszatérni állami életben* csa­ládi életben és egyéni életben. Ünnepelünk hazafiűi érzésből is. A magyar történelem egyik legfrisebb lapján gyászkeretek között van beírva a junius 4-iki trianoni béke. Itt tépték lelketlen

Next

/
Thumbnails
Contents