Eger - napilap, 1930/2
1930-08-12 / 182. szám
2 EGEK 1930. augusztus 12. emberek darabokra hazánkat. Amit Itten egynek alkotott, Szent látván örökségképen reánk hagyott, ösizetörték, fiait szétszórták éi a kenyeret kicia- varták a kezéből. És most újra összejönnek a magyarok. Amerikából az új hazából, cseh, oláh, rácz és osztrák megszállott területekről. Összejönnek baráti testvéri kézszorításra ; imádkozni éi énekelni. Odaát megszállott területen már azt sem énekelhetik: »Hol vagy litván király, téged magyar kíván, gyászos öltözetben te előtted »ír- váD.« Börtön jár ezért az énekért. Eljönnek ide énekelni magyar himnuszt, magyar hiszekegyet, mert odaát azt sem énekelhetik. Eljönnek magukat kisírni, mert odaát «magát az eltiport magyarnak kisírni sem szabad,» Magyar testvérem van-e benned magyar érzés? Katolikus keresztény vagy-e? Ha igen, szent kötelességed, hogy ott légy Budapesten a testvéri találkozón. Király Kálmán. A gyúlékony anyagokkal telt hordó összeégetett több gyermeket. Tegnap délelőtt a Szent János ucca egyik házának udvarán súlyos balesetet okozott egy cielédleány vigyázatlansága. Az udvaron egy hordó állott, amelyben gyúlékony anyagok voltak s a cseléd valami módon lángra lobbantotta a hordót. Ugyanakkor több gyermek játszadozott a közelben s a hirtelen felcsa- pődó lángok megégették csaknem mindegyiknek arcát-kezét. és nagy érdeklődéssel nézték végig a Mese űszőversenyét és vízipőlómérkőzését. A város délután fél hatkor díszebédet adott a vendégek tiszteletére, amelyen a város közönsége nevében Trak Géza polgármester üdvözölte a tudósokat. — Látták az impozáns Lyceu- mot — mondotta — amelyet 150 évvel ezelőtt épített Eszterházy püspök, elhelyezvén banne az akkori idők egyik legnagyobb csillagvizsgálóját, látták a várat, amelynek kövei a magyar hősiességről beszélnek. A hit, a tudomány és a haza- szeretet bástyáját ismerték meg itt, amely hármas erő együttesen adja e kis város múltját és jelenét. A város kulturális lelkisége nem kivételes jelenség, az egész magyar faj tulajdonságai és műveltsége tükröződik vissza benne. — Szerencséseknek érezzük magunkat, hogy eljöttek hozzánk, megismerni értékeinket és megtekinteni a csillagvizsgálót, amely ma már múzeumi régiség csupán, de dokumentuma annak, hogy mindenben és mindig lépést tartottunk Európa szellemi fejlődésével. — Tudjuk, hogy ez a megtiszteltetés a múltnak szól, amikor még ba tudtuk tölteni kul- turhivatásunkat: kelet és nyugat szellemi életének összekötő szerepét; de erőt merítünk belőle a jövőre is. — Ma szegények vagyunk, de szívós magyar kitartással, hisz- szüfc, el fogjuk tudni foglalni előbbi pozíciónkat. A polgármester szavait, melyet lass Antal fordított le németre, nagy tetszőssel fogadták a tudósok. A vendégek részéről Hopmann bonni professzor mondott pohárköszöntőt. Beszédében a magyarság önfeláldozását méltatta, amely lehetővé tette a nyugati államok háborítatlan fejlődését és reményének adott kifejezést, hogy a magyarság nem fog cialődni a jobb jövőbe vetett hitében. Az ebéd folyamán Tass Antal a csillagászok nevében átadta dr. Bárány Istvánnak a kongresszus tagjainak ajándékát, egy ezüst stopper órát, hála és köszönetképpen a szép uszodai élményekért. A bankett a legjobb hangulat jegyében folyt le. A vendégek a jő egri bor mellett megtárgyalták a látottakat és a legnagyobb elismerés hangján nyilatkoztak a városról, a várról, a Lyceumről, az úszókról, a Koronáról, a pompás kiszolgálásról és főként a magyar vendégszeretetről, amelynek legszebb példáját látták Egerben. Közben többször megtapiolták Illés Gyulát, szép magyar nótáiért és kijelentették, hogy nem utoljára voltak ebben a szép kis városban. A vendégek a 7 óra 53-as weekend vonattal utaztak vissza a fővárosba. Szerdán délután tárgyalja a város közgyűlése a savtalanítást, a 426 ezer pengős hiteltúllépést, a városi gépttzemek zárszámadását és egyéb fontos ügyeket Nyugalomba szeretne vonulni az adófizetés elől. Különös kérvény érkezett a szentesi városi tanács elé. Szentes legöregebb iparosmestere, Bajkai Bálint bésesmester írta, életében először és utoljára ! »Megőszültem a tisztességben, megrokkantam a munkában« — írja Bajkai Bálint bácsi, — »közeledek a 100 ik életévemhez, hatvannégy év óta fizetem az adót. Hát megelégeltem! Hatvannégy éven pontosan kapta tőlem a kivetett adót az állam, a város, az egyház. Arra kérem tehát az urakat, hogy mentsenek fel ezek után engem a terhes adófizetés alól, hadd teljen el békésen, nyugalomban a hátralevő kis időm.« Az egyház azonnal teljesítette Bajkai Bálint kívánságát, nem vet ki rá több egyházi adót. A város urai már törik a fejüket, teljesítsék-e a kérést? Csak a pénzügyigazgatóság nyugodt. Nem izgatja, hogy Bajkei {Bálint késesmester 64 éven át pontosan fizette az adót. Egygyel több ok talán, hogy az ilyen kitűnő adóalany — ezután is fizessen. Eger, augusztus 11. Szerdán, augusztus 13 án délután 4 órai kezdettel igen fontos közgyűlést tart a város képviselőtestülete. A közgyűlés tárgysorozata felöleli mindazokat a kérdéseket, amelyek elő várakozással tekint a város polgársága, mert vagy megnyugvást, vagy közeli programmokat jelentenek. A polgármester bemutatja a városi útépítési munkáknak vállalatba adását jóváhagyó belügyminiszteri rendeletet, a vállalkozóval megkötött szerződést s a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Banknak a hitelnyújtásra vonatkozó köt- levelét. A közgyűlés elbírálja a vízvezetéki víz savtalanitó berendezésére beérkezett ajánlatokat és a helybeli pénzintézetek ajánlatát a szükséges építési munkálatokhoz nyújtandó kölcsönről. A Salgő és Borsodi bányák bejelentik az Eger—Gyöngyösvidéki Villamossági Rt. megalakítását. Dr. Petro Kálmán kiküldött bizottsági elnök jelentést tesz a szennyvízcsatorna létesítésénél felmerült 426 ezer pengés hiteltúllépés kivizsgálásáról. Letárgyalják a Városi Gépüzemek 1929 évi zárszámadását, az igazgatóság és felügyelőbizottság jelentését és újraválasztják az igazgatóságot és a felügyelőbizottságot. A Mártonffy-rét, és az egri Gőzgalom Maczky uccai telkének parcellázási ügyén kívül több kisebb jelentőségű pont is szerepel a tárgysorozaton, szabadságolási, köztérvétel és illetőségi ügyek. — Találtak egy ezüst KEAC érmet. Igazolt tulajdonosa átveheti a Move elnökségénél. (Városháza, idegenforgalmi hivatal.) HÍREK Egg stáció a kereszt előtt. Meg kell itt állni. A kereszt és az asszony előtt. Mert ritkán »dódnak ma ilyen néznivalók. Úgy szürkén és egyszerűen csak ennyi: a színház előtt, a parkban kőfeszület áll. Ma délben egy asszony, egyszerű és kék mooőruhás asszony, kendővel a fején, a déli forgalom és az autók rohanása, emberek sietős útja közben letérdelt a kereszt tövén és imádkozott. Imádkozott. A kereszt előtt imádkozott, a kőkerszt előtt, ahol elmennek naponta százan és nem veszi őszre senki, még egy fo- hásznyi időre se. Nam látják a kereszt kát karját, se a kőből faragott Jézus Urat rajta, aki a Miatyánk egyszerű szavaira tanította meg a tántorgó embert. Kis batyu volt az asszony mellett és ételhordó edény. Tán szűkös eledelt vitt az emberének, tán ctelédi sorban él a míg gazdája étvágya dűs ebédért indította: megálló« itt egy pillanatra és lecsuklott a kőkereszt alján, hogy mindennapi száraz kenyeret esdekeljen le egyszerű szóval az otthoni, rongyos, ize- géry pulyáknak. Tán egyedül van, keserű, elnyűtt özvegyi sorban, éhe« gyerekekkel és a család erej • mész- szí mezőkön csont és rothadás, éltelő nedvesség idegen vetések alatt. Tán rokkantán, vakon, fél- lábbal, tán kéz nélkül, reszkető testtel nyomorogja a halálos árkok borzalmait, golyókkal a testében és csak emlékezni tud a rongyos vackon.de dolgozni már nem bír az embere. Tán korcsmái duhaj a kenyér- kereső, aki rossz szagú pálinkás- boltok avas füstjét viszi haza foltos ruháján a darab kenyér helyett, a hétköznapok keserű estéin. Ki tudj a ? De csak ez az egy ? Más nem cseléd? Más nem éhes, nem özvegy, másnak nincsen rokkant ura, se korcsmái duhaj ? Más nem nyomorult, nem szegény, elesett, fáradt és koldus? Álljatok meg egy rövidke stációra, emberek. Álljatok meg urak, parasztok, cselédek, jóllakottak, éhesek, gőgösek, imád- ságosak és hitetlenek. Álljatok meg és mondjátok: ha más is éhes, rongyos és vigasztalásra szoruló; miért esak ez az egy térdepel itt a kereszt vigasztaló árnyékában, egyedül. Hiszen meghajtott fejek erdejének kellene itt mozdulni a földig, légió térdnek megroskadni annak a keresztnek a tövén, amit úgy nem vesz észre máskor senki. Álljatok meg, nem térdepelők, imádságtalan szájuak, sietők és feleljetek nekem. (nyilas) — Autó és szekér karambolja a hatvani országúton. Szombaton délután a hatvani országúton csaknem végzetes autószerencsétlenség történt. Egy Budapest felé haladó autó összeütközött egy megrakott pár asztszeb érrel s a kocsi az árokba fordult. A szekér ős a lovak megsérültek, az autóban és a szekéren ülők azonban kisebb horzsolások árán menekültek.
