Eger - napilap, 1930/1
1930-01-28 / 22. szám
2 EGER 1930. január 28. Az új városi képviselőtestület első rendes közgyűlése Esti 9 óráig húzódott a 107 pontból álló hatalmas tárgysorozat megvitatása. Eger legfontosabb problémái a közgyűlés előtt Eger, január 27. Az uj képviselőtestület szombati, első közgyűlését délután négy órakor nyitotta meg Irak Géza polgármester: — Meleg szeretettel üdvözlőm a képviselőtestület megjelent tagjait és abban a reményben nyitom meg az első közgyűlést, hogy a város hivatott szerve meg fogja találni a kardioális dolgoknak a megoldását, melyek a város teherbíró képességének keretei között a fejlődéit előmozdítják. Bejelentette majd, hogy Kürti Menyhért dr. képviselő napirend előtti interpellációt jegyzett be. Kürti Menyhért dr. interpeiiáci ója a munkanélküliségről. Kürti Menyhért dr.: Tulajdonképpen egy hónappal ezelőtt kellett volna elhangzania annak, amit mondani készül, amikor a város ügyeinek intézését azok kezébe tették le, akikben bizalmuk volt és akik elesett városunkat anyagi, erkölcsi és szellemi tekintetben előbbre akarják vinni. Hittel, bizalommal és reménységgel üdvözli az uj magisztrátust. — A képviselőtestület mindig támogatással fog a vezetőség mellé állani. Ha nem bírjuk az iramot, fékezni fogunk, mert egyetlen kivezető út ebből a szomorú helyzetből a takarékosság Nem fogunk fukarkodni a dicsérő szóval, de nem tartózkodunk a kritikától sem. Ami ebben a teremben elhangzik, csak javára szolgál a városnak. — Ilyen felfogásban tanulmányoztam át a polgármester úr programmját. A vár feltárása, múzeum létesítése, csemegeszőlő- termelés megindítása, a fajba- romfitenyészetek meghonosítása mind olyan gondolatok, amelyek ha megvalósulnak, biztos anyagi alapot teremtenek. De mi lesz addig, míg a csemegeszőlőt értékesíteni lehet, míg fellendül a baromfitenyésztél ? Mi lesz ma és mi lesz holnap ? — Eddig az állami és városi építkezések mégis juttattak valamit mindenkinek. De most minden munka áll. Kérdezem, nem kíaálkozik-e valahol munkaalkalom a munka- nélküliek számára? Épül a lillafüredi út. Képviselve vannak-e a munkások között megfelelő számmal az egriek is? Hallottam rendőrp alota-építésről, laktanyakibővítésről. Érvényesítettük-e ezeknél a mai viszonyok között egyedül célravezető erőszakos akaratot? Kijelenti ezután, hogy teljes bizalommal néz a jövő elébe, mert a vezetőségben munka- kedvet, hozzáértést ég szeretetet lát: Isten áldását kéri munkálkodásukra és indítványozza,hogy Trak Góza polgármesternek a tisztújító ülésen elhangzott beköszöntő programmját a mai ülés jegyzőkönyvével együtt helyezzék irattárba a város történelme részére. (Nagy taps) A közgyűlés az indítványt el fogadja. Trak Géza polgármester válasza. Irak Géza polgármester a tisztviselői kar nevében is köszöni a város kuitűrélete kiváló reprezentánsának üdvözlését. — Tudjuk, milyen nehéz feladatra vállalkoztunk. NemCiak a mi megsokszorozott erőnk, szorgalmunk, előrelátásunk, hanem a képviselőtestület hathatós támogatást i< szükséges az újjáépítő munkához. Itt minden kritikai szóbél érték termelődik. Szeretjük és el is várjuk a kritikát, mert ez ctak segítségünkre vaD. — Azt kérdezte Kürti képviselő űr, mi lesz a jelennel, mi történik a munkanélküliség megoldásával. Ebben a kérdésben rá vagyunk utalva a kormány- támogatásra Más varosok sem tudják enélkül a munkanélküliséget megoldani. Hiba, hogy a kormány egyenlőtlenül járt el ebben az ügy- bán, amikor a kérdés rendezésére odaadta a városoknak a kereseti és forgalmi adóból befolyó jövedelmeiket. Egernek alig van ebből jövedelme más városokhoz viszonyítva, mert itt pang az ipar és a ke reskedelem Oia fogunk hatni, hogy hozzon a kormány értünk nagyobb áldozatot. — Építkezésekről is szó van. Ma foglalkozik a közgyűlés a kórházépítés ügyével, amely a megoldás olyan stádiumában van, hogy tavasszal, vagy ez év folyamán megkezdődhetnek a munkálatok. A rendőrpalotára nézve biztos Ígéretet nem kaptam, de ha sikerül a dolog, akkor a munkanélküliség kérdése ezzel a két építkezéssel meg van oldva az építőiparban, Az erőszakos akarást programunkba vesszük. — Megragadtam az alkalmat, hogy ezúttal kifőzzem a magam és a város közönségének háláját Szmrecsányi Lajos dr. érsekfő pásztor iránt, aki a legkisebb ügyben is egész súlyával támogatja törekvéseinket. Küldjük el innen hálás kő- szünetünket és kérjük, legyen továbbra is segítségünkre. (Él- jenzés.) Mi teljes erőnkből dolgozunk a város talpraállításáért. (Taps, éljenzés) Ezután a közgyűlés rátér a tárgysorozat első pontjára: az útépítósi programmra. Rapaák József műszaki tanácsos ismerteti a tervezetet. Az utak építését, illetve kijavítását nemcsak az a körülmény mutatja szükségeinek, hogy a közelmúltban vízvezeték és csatornaépítés volt, hanem az is, hogy 25 év éta nem történt városunkban ezen a téren semmi. Felsorolja a terv már általunk is ismertetett részleteit. Az útépítést először 2 millió 200 ezer pengőre kontemplélták, később leépítették 1 millió 380 ezer pen- I göre, olyanformán, hogy ebből j 1 millió 200 ezer pengő az át- ! építésre, 180 ezer pengő pedig új hóstyai utak építésére fór- díttassék. A belvárosi utakra szükséges 1,300 ezer pengőből 900 ezer pengőt a Havért működése által elért megtakarítás fedez, az új hőstyai utak építésére pedig 180 ezer pengős kölcsön felvétele válik szükségessé, hogy azok egyszerre elkészülhessenek ; ennek fedezete pedig a költségvetésbe évről-évre beállított 30 ezer pengő, melyből 18 ezer pengőt fordítanának annui táera, a többit pedig apróbb útjavítások céljaira tartana vissza a város. Kánitz Dazeő: A város mai helyzetében szaporítani kellene a jövedelmeket. Erre a célra egyik legalkalmasabb eszköz az uszoda. Építsék ki az uszoda környékét. Dutkay Pál: Ha mindenki elmondja észrevételeit, jövő pünkösdig itt fogunk ülni. 107 pontból áll a tárgysorozat, fél hat van és még az első ponttal sem végeztünk. Tartózkodjunk a beszédtől, bízzuk a dolgot a szakértőkre. Csak a Homok uccára hívja fel a figyelmet. Álföldy Bála: indítványozza, hogy a polgármester a negyfon- tosságú tárgyakét litografáltassa és juttassa el napokkal a közgyűlés előtt a városi képviselőkhöz tanulmányozás végett. Heller József: egy, a törvényszék felé vivő gyalogjáró megépítésére hívja fel a figyelmet. Rapesák József: Benne van a tervezetben. Kakuk Ignác: a Hadnagy, Homok és Mély uccákat említi meg. Trak Géza polgármester bezárja a vitát. Még egyszer ismerteti röviden az útépítési prog- rammot. Mivel a belvárosi utak egy része törvényhatósági, vagy állami út átvonuló szakasza, a Hévért megtakarításból előálló 200 ezer pengőn felül lévő 300 ezer pengőre vonatkozólag 80 százalékos hozzájárulást kért a kereskedelemügyi minisztertől Biztató Ígéretet kapott. Kéri a közgyűlés felhatalmazását, hogy basonló értelemben kérvényezzen a törvényhatóságnál. Lehet, hogy a hozzájárulás nem lesz 80 ezázaiékot, ebben az esetben ismét redukálni kell a tervet. Erre a célra bizottságot alakít a közgyűlés a következőkből: Barsy István dr., dr. Heller József, dr. Kálnoky Viktor, dr. Kürti Meryhért, dr. Petro Kálmán, vitéz Subik Károly és Tóth-Csepreghy András. Adjon továbbá felhatalmazást a közgyűlés a pályázat kiíráté- ra, melynek feltételei: a vállalkozó megával hozza a tökét, mivel a Hévért csak 1932 ben áll működésbe, az annuitások 1932-től fizetendők, a városnak joga van redukciókat keresztülvinni. A közgyűlés megadja a felhatalmazást, elfogadja a tervezetet. A polgármester kijelenti és tudomásul veszi, hogy a napokban beadja a kérvényt a törvényhatósághoz a hozzájárulásért. A közgyűlés további tárgysorozatának nagy érdeklődéssel várt pontja volt a Korona szálloda épületének fe délszékénél mutatkozó gombásodás s az ennek következtében szükséges javítások ügye volt. A Korona szállónál ugyanis, amelynek . épületét 1928 telén emelték fel a 1929 májusában adták át rendeltetésének, igen rövid idő alatt a fedélszéken kellemetlen hibák mutatkoztak, amennyiben a beépített kötő- gerendákat gomba támadta meg a ezak a gerendák teljesen elkorhadva, veszélyeztették az épület biztonságát. Amikor a bajt konstatálták, a város azonnal felhívta a vállalkozót a hibák orvoslására. A vállalkozó, a budapesti Greiner Andor cég, el is készítette a javítási és átalakítási tervet, melyet a város ellenőrző szakértője dr. Sohil- berszky Károly budapesti egyetemi tanár megfelelőnek talált. A javítási munka lényege az lett volna, hogy az elkorhadt gerendákat teljesen kicserélik, a gombával gyengébben megtámadottakat mellékgerendával meg-
