Eger - napilap, 1930/1
1930-06-08 / 129. szám
Aba 20 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT 3. — TELEFON: 11.~ KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT 6. — TELEFON : 87 - POSTÁTAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. » XLL évfolyam 129. szám ♦ Vasárnap ♦ Eger, 1930 június 8. Jöjj el, Szentlélek Isten! Pünköid van. A szeretet, a szabadság, a lelkesülő« ünnepe. A Szentlelek eljövetelének nagy napja. Zúgva jött a Szentlélek az égből tüzes nyelvek alakjában s átjárta az apostolok lelkét, megerősítette őket. Az a tíz nap az apostoloknak amíg a Szentlelke! várták egy kis örökkévalóság volt. Mi magyarok szintén pünkösdöt várunk. Várjuk az igazság lelkét, az öröm, a lelkesülés, a szeretet ünnepét, és a várakozás szintén örökkévalóságnak tűnik fel előttünk. Mikor lesz, amikor a bilincs lehull kezeinkről, amikor szivünk legszentebb érzelmei közül előtör az ének s a Kárpátoktól az Adriáig visszhangzik : »Isten álld meg a magyart.« Mikor lesz, amikor a jő egriek szabadon vihetik az egri hegyek gyöngyét: a szőlőt és a jó piros- bélű dinnyét Nagymagyarorszá- gon ? Mikor lesz, amikor egyek leszünk érzésben, hazafiságban, szeretetben, örömben és szabadságban ! ? Oh a trianoni rongyokat megemészti az idő! A trianoni farizeus békeházban kovácsolt papir- rongy szerződés felett fog győzedelmeskedni a pünkösdi lélek, az igazság lelke. Ezért imádkozzunk ! Csak ne csüggedjünk. Ne legyünk gyávák, ne legyünk szét- huzők, ne legyünk dicső múltúnk megtagadói. Az Úr velünk van. Ezeréves igazságunkat nem lehet meggyilkolni. Mindennek meg van a maga ideje. Ideje van az örömnek, ideje van a sirásnak, ideje a tavaszi fakadóénak, az őszi lomb- hullásnak, ideje a karácsonynak, nagypénteknek, husvétnek és épugy ideje van a Szentlélek eljövetelének is. Csak várjuk, csak imádkozzunk, csak bízzunk, reménykedjünk. Ne {járjunk csüggedt fővel az emberek között, ne legyenek vigasztalanok érzéseink. Nézzük a mi ezeréves múltúnkat. Szinte vigasztalannak vett helyzeteinket, a tatárjárást, a százötven éves tőrök megszállást, mindegyikből volt feltámadás és pünkösdi öröm. Most is lesz! A Szentlélek az a nagy erő, amely teremt és nekünk is teremte lelket ad. Erősen kell fogni a kardot is, különben semmit sem használ a pengéje! Skander bég kardját is ócskavas *öző dobhatjuk, ha nincs hozzf Skander bég karja. Lelkes elmberek kellenek, mert csak leiken emberek képesek nagy feladtok elvégzésére! Király Kálmán. Elhelyezték Kracker Lukácsnak, gróf Eszterházy Károly egri püspök udvari festőjének emléktábláját Eger, június 7. A török uralom után ujra- épűlt Eger főleg gróf Eszter- hásy Károly, a halhatatlan egri püspök monumentális alkotásaival emelkedett arra a magas művészeti színvonalra, mellyel most is kiválik hazai városaink között s melyek létrehozásában két állandóan alkalmazott művésze: fellenthali Fellner Jakab építész és Kracker János Lukács, festőművész remekelt. Mindaket- ten Eszterházy műértő befolyása alatt művészetüknek javarészét éltök fogytáig Egernek s az egyházmegyének szentelték s ezért méltán tekinthetjük őket a magunkénak s hálás elismeréssel kell róluk megemlékeznünk. Eszterházynak az országban páratlan alkotása, az általa egyetemnek szánt érseki líceum, fellenthali Fellner Jakab művészetének legfényesebb hirdetője. Az utókor még a nevéről is megfeledkezett s csak legújabban, a líceum előcsarnokában a nagy mecénás püspök mellett az ő nevét is megörökíti a szép márványemlék. Kracker János Lukács erre nem kevésbbé tarthatott számot. Eszterházy öt Jászóról hívta meg, hol a premontrei pré- postság nagyszerű templomának pompás menyezetfestményein és oltárképein már vagy tíz év óta dolgozott. S itt aztán 1779. dec. 1-én bekövetkezett haláláig bámulatosan gazdBg, nagyszabású tevékenységet fejtett ki.Magában Egerben legnagyobb remekműve, a líceum könyvtártermének menyezetfest- ménye, mely a trienti zsinat ünnepélyes ülését 132 alakkal, a valőszerűség teljes illúziókeltésével ábrázolja, a kispréposti palota emeleti termének bájos allegóriája, a minoriták és a fe- rencrendiek templomának nagyhatású főoltárképe, a főszékesegyház egyik mellékoltárának Szt. László képe is tőle való és a Szt. József internáius kápolnájának oltárképe s más kisebb műve még ma is csodálatra kelt. Az 1800-ki tűzvészkor a ciszterciták templomának ét az érseki palota kápolnájának me- nyezetfestményei elpusztűltak. Ezenkívül a vidéki templomok egy egész sorát díszítik Kracker remek művei, — a többek közt Eger közvetlen közelében, Baktán van egyik leggyönyörűbb oltárképe, mely a meghatóan bájos alexandriai Szt. Katalint ábrázolja, a pogány bölcsekkel vitázva. Krackernek háza a civitas Carolinában volt, s most is még áll a Kacsapart 14. számmal jelölve. Az 1800.-ki tűzvészkor leégett. Emeleti nagy műtermét padlássá alakították ; kapujának és a part feletti ablaksorának faragott kőkeretei még a XVIII. század második feléből valók s szintén Kraoker idejében készült a ház udvari falába illesztett Szt. Háromság-relief, amely je lentékeny barokk szobrásznak műve. Kracker János Lukács, a ba- rokaorszak nagy festője, a fájdalmas Szűzről nevezett temető ben nyugszik. Da 1779 ben bekövetkezett halála után csak egy félszázadnál hosszabb idő múlva készült sírja fölött szoboremlék Bezzeg András kanonok nemes bőkezűségéből. Most egri házának falára is emléktáblát állííott az utókor hálája. Irak Géza polgármester programmjába vette, hogy a város nagynevű férfiainak emlékét márványtáblákkal örökíti meg. Kracker János Lukácsnak Eger művészettörténetében képviselt nagy jelentőségét húzta alá a polgármester akkor, amikor először az ő emléktáblájának felállítása iránt intézkedett. Az smléktáblát a napokban helyezték el a Kacsapart 14. számú ház falán. Az ízléses bőkeretbe foglalt márványemlőket Hevesy Sándor városi mérnök tervei után Kienle szobrász készítette. A táblán a következő sorok állnak : Itt lakott élte végéig saját házában KRACKER JÁNOS LUKÁCS 1764-től 1779 ig gróf Eszterházg Károly püspök hírneves udvari festőművésze. Emeleti nagg műtermét az 1800.-ki tűzvész után padlássá átalakították; az udvari homlokzaton a Szt Háromság relifje Kracker idejéből való. Ä Hevesmegyei Äuto- mobilosok Egyesületének pünkösdi egri csil- lagturája. Eger, június 7. A Hevesmegyei Automobilotok Egyesülete által június 8-án vasárnap rendezendő II. pünkösdi egri csillegtura összes előkészületei már megtörténtek. A etil- lagíurára az ország külböző részéből történtek benevezések. Eddig minegy 30 autó és motorkerékpáros adta le benevezését az egyesület titkárságához. Alább közöljük a versenyzők nevét starszámaik feltüntetésével, valamint a club tagságát és azt, hogy a túra alatt hány km. távolságot kötelesek lefutni: 1. Waldner Adolf HEMAC. 519 kilométer, 2. Grosinger Miklós HAC. 186, 4. Hölczl Ferenc 225, 5. ifj. Kilián Chtő BE MAC. 161, 12 Mőrocz József HAC. 511, 13. Gottlieb Ottó MTK. 157, 14. Valentinyi Mihály HAE. 275, 15. Csengeri Rezső TTAC. 349, 16. Lehner Tivadar PBAC. 563, 17. Dr. Magyar Árpád HAE. 275,18. Stecz Árpád HAE. 421, 19. ifj. Rabecz István HAE. 421, 20. ifj. Brindza B. HAE. 237,21. ifj. Fecske János HAE. 421, 22. Miskolczi István HAE. 275, 23. Filcz Gáza BSE. 228, 24. Buday Bála BSE, 228, 25. Német Ferenc BSE. 228, 26. Pakesz Gusztáv BSE. 228, 27. Szántó László BSE. 228, 28. Suszter László BSE. 228, 29. Székely Árpád BSE 228, 30. Kazinczy Gábor BSE. 228, 31. Jauernik Viktor BSE. 143, 32. Horthy Károly BSE. 143, 33. Vi- centi László BSE. 525, 34. Burg- hard István BSE. 525, 35. Martinék István KMAC. 525, 86. V. Olaszteleki Károly 525, 37. Bos- sányi Péter 525. A versenyzők Gyöngyös érintése után a Mátrán át Párád— Recsk—Sírok —Egerbaktán keresztül érkeznek Egerbe s a Baktai út, Vörösmarty űt, Ver- bőczy űt, Samassa téren át futnak be a Színháznál fölállított célhoz. Egerbe érkezés ideje délután 5 és 7 óra között van. A versenyzők részére a H.A. E. megyénkben Gyöngyösön és Párádon állít fel kötelező ellenőrző állomást. A H. A. E. vasárnap este a Koronában a versenyzők tiszte-
