Eger - napilap, 1930/1
1930-06-08 / 129. szám
2 EGEB 1930 június 8 leiére társas vacsorát rendez, melyre a tagokat és Eger város közönségét az egyesület ez utón hívja meg. Másnap hétfőn d. e. a versenyzők a H.A.E. vezetésével Eger város nevezetességeit tekintik meg, majd kirándulnak Felsőtárkányba, a tónak és az építés alatt állő uj lillafüredi, bükki út szikla munkálatainak, valamint a feltárt régi karthausi kolostor romjainak megtekintése céljából. Junius 9. én déli 12 órakor történik meg az értékes tiszteletdíjak kiosztása a győztes versenyzők között. A díjakat Oko- licsányi Imréné aiispánné fogja kiosztani. R májusi tQk 45°/o zsírtartalmú JUHTURO viszonteladói ára 20°/o-al olcsóbbodom Tejszövetkezeti Központ Budapest. 4. Postafiók 20. Időjárás. Prognózis: Hóemelkedés várható, zivatarhailammal. Egy két nap múlva rosszabbodás valószínű. Komáromyék hangversenye. Eger, junius 7. Városunk kiváló zenepedagógusainak, Romáromy Ödönnek és Mariskának tanítványai tartanak az áll. polgári iskola tornatermében június 17-én és 18-án hangversenyt, amely iránt városszerte osztatlan érdeklődés nyilvánul meg. TEl -----~ P ORSZÍRlZLIKiSQíift., HELYISÉGEKET TEREMI FEHÉR SZtGTILII MINÖSÉGBilt IS GYÍRIJU1. EZ „ÖltítR-/“ Viszonteladóinknál mmdenOtt kapható "-müv.k, kátrányt part rt_ Bpest lókat-tér b A Gazdag-cirkusz Egerben. Eger, junius 7. Az Egerben már jól ismert Gazdag cirkusz egészhetes debreceni tartózkodása után városunkba jött. Több népig szándékozik ittartőzkodni. Nívós, teljesen új számokból összeállított műsoruk minden bizonnyal rengeteg érdeklődőt vonz majd a cirkusz Halpiac-téri hatalmas sátorába. Parádi viz gyógyitalként használva feltűnő hatáeu: rendellenes gyo- morsavképződésnél, gyomorhurut, az epevezeték idült hurutja után fellépő sárgaság, idült bélhurut, gégelégcső és hörghurut, valamint hólyag- hurut eseteiben. Vezérképv.: Ásványvíz Keresk. rt. Budapest, VI. Király ucca 12. Hogyan oldjuk meg a Hősök Emlékművének kérdését? Különvélemény az emlékmű megoldási tervezeteivel szemben. Eger, június 7. A hősök emlékének ápolása a nemzeti becsület kérdése. Amelyik nemzet elfelejtkezik hőseiről, az nem érdemli meg a szebb jövöt. A világháború utáni erkölcsi és gazdasági összeroppanásunk dacára — büszkén mondhatjuk — a magyarság még nagy szegénységében is megteszi kötelességét hősei emlékével szemben. Tíz esztendő leforgása alatt egymásután emelkedtek szerte az országban hősi emlékművek, szobrok, obeliizkek, vésődtek tele márványtáblák az elesett hősök neveivel. Egerben is tanúi vagyunk annak a hónapok óta tartó áldozatkészségnek, mely az emlékezés és kegyelet filléreiből akarja a nsgymultű 60.-as gyalogezred hősi emlékművét felállítani. Ezzel párhuzamos ez a másik mozgalom, mely nem egy ezred elesett hőseit akarja megörökíteni, hanem általában a világháború egri hőseinek akar ezredköielé- kék nélkül egy impozáns emlékművet emelni. A megértés s az áldozatkészség lendülete remélni engedi azt, hogy mindkét mozgalom előbb- utóbb eléri célját. Da mi legyen ez a cél? Szobor, szoborctopor- tozat, obeliszk, tört oszlop, turulmadár, piramis, amelyekre, ha szerte nézünk a hazában, annyi művészi és művészieden, ízléses és ízléstelen mintát találunk ? ! Eger művészi városképe már eleve is abba. az irányba determinálja a kiviteli módozatot, hogy itt csakis egy abszolút művészi megoldású, a városképbe teljesen beillő s a város egyre növekvő [jelentőségéhez méltó megoldást keressünk. Egy ilyen megoldáshoz azonban sok pénz kell, sokkal több, mint aminő összeggel [egy más városban különösebb művészi lelkiismeretfurdalás nélkül meg lehet oldani a hősi emlékmű problémáját. S éppen ebből a nézőpontból kiindulva jelentem be különvéleményemet az emlékmű gondolatával foglalkozókhoz egyrészt, az adományai rávén érdekelt társa dalomhoz másrészt. Különvéleményemnek, helyesebben indítványomnak lényege az, hogy nekünk most itt Egerben szakítanunk kell azzal hagyomány- nyos felfogással, hogy valamely nagy gondolatot, emelkedett érzést kifejező emlékműnek feltét len szoborban, obeliszkben, márványtömbben kell testet öltenie. Bár el kell ismerem, hogy évszázadokon keresztül oly megszokottá és magától értetődévé vált ez a kifejezési forma, hogy gyenge művek láttára is inkább a kitaposott utakon haladt a társadalom gondolkozása. Úgy vélem azonban, hogy a megváltozott gazdasági és szociális viszonyok alkalmasak arra, hogy eltérjünk a megszokottlég és kényelmesség fényűző pasz- ■ziőjától s hasznosabb megoldásokra törekedjünk. Éppen ezért indítványozom azt, hogy a külön- külön utakon járó törekvéseket egyesítve, s az újabb Idők szociális követelményeinek fokozottabban eleget téve, a hősi kegyelet megnyilvánulásaképpen építsük fel Egerben a Hősök Házát, amelyben helyet találnának a különféle ezredhez tartozó, de együttvéve mégis egri magyar hösök emlékét megörökítő megoldások. Elgondolásom a következő. A szobor köve, érce holt anyag, & PH & EH Olcsó cipő árajánlat Pünkösdi ünnepekre NŐI 19-50? 2Í507’-’ P 12, 1 FÉRFI Äö 19 soí 14'5( 4‘50 ) Tekintse meg kirakatainkat Győződjön meg árainkról. TUE Cipőüzlet, 1U1 Fő ucca. H d d d de sok pénzt és kritikát elnyelő, a leleplezéskor még lelki emóciókat keltő, de az idő múlásával egyre jobban megszokott, megunt mű. A Hősök Házában intézményeket lehet elhelyezni, amelyek élnek, hatnak, megsokszorozódnak. Szoborra egy gazdagabb és boldogabb kor költhetett, ma egy szegény, kifosztott társadalomnak praktikus megoldásokra van szüksége. A ház él, mert élő emberek számára készül s ha olyan célra építjük, amely a bősök kegyeletét szolgálja, százszorinkább gyakorlatibb, mint az év 364 napján elhagyott szobor. Ebben a Hősök Házában a kegyeleti célt a ház díszesebben kiképezett előcsarnoka, az átrium szolgálná, amelynek félkörben futó falain, külön-külön elhelyezett nagyszabáiű márványtáblákon volnának a különféle egri ezredek és csapattestek hősei neve felvésve. A mennyezetről egy örökmécses csüngene alá, amelynek tüzét ■ olaját mindennap ápolná az egri iskolák, társadalmi éa kulturális egyesületek 3—4 tagú Küldöttsége néhány percei hazafias éa vallásos jellegű szertartás keretében. Minden szobornál s annak a tövében elhangzó szónoklatoknál hatékonyabban nevelné a jövő nemzedéket hősi erényekre és az ép test, ép lélek ideálja elérésére, ha a Hősök Házában megvalósítanék a leventéknek s általában a sportoló ifjúságnak nagy, modernül felszerelt tornacsarnokát, ahol kedvezőtlen időben állandóan folyna a kiképző munka s testnevelés. Leventeügyünk addig nem tud mélyebb eredmé nyékét felmutatni, amíg a téli foglalkoztatásnak is meg nem adjuk a mélyebb tartalmat. A Hősök Házában lehetne elhelyezni a Hadi Emlékmúzeumot, melynek alapjai már megvannak s csak méltóbb, hozzáférhetőbb környezetet kellene adni számára. Itt lehetne hadirokkantaknak ipari műhelyeket rendelkezésükre bocsátani, esetleg foglalkoztató műhelyeket berendezni, hogy legalább így érezzék a társadalom megértő jóságát szenvedáseikárt. Ha ezt a Házat esetleg nagyobb arányokban sikerülne felépíteni, bérlakásainak jövedelméből évröl-évrs lehetne juttatni a hadirokkantaknak, hadiárváknak, később pedig a leventeügyet lehetne tiszta jövedelméből alátámasztani. íme, mennyi jót árasztana a mai és késői nemzedékekre egy ily értelmű megoldása a hősök emlékművének! — Míg szobor,
