Eger - napilap, 1930/1

1930-06-05 / 126. szám

Abs 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. 1 I ■ ■ POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 3. — TELEFON: 11.- KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 6. — TELEFON: 87 - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :■ XLI. évfolyam 126, szám ♦ Csütörtök ♦ Eger, 1930 június 3. Szmrecsányi Lajos egri érsek a Katolikus Népszövetség éj elnöke »Fel kell rázni a katolikus öntudatot!« Munkanélküliség. Budapest, június 4. Magyarországon a kimutatott munkanélküliek száma 1930 áp­rilis havában 21.045 volt, 37.3°/o- kai több mint az előző év ugyan­ezen hónapjában és 4.3%-kal ke­vesebb mint 1930 március havá­ban. A munkanélküliek közül 18.157 volt férfi, számuk az előző hőnappal szemben esett6.9% kai; a női munkanélküliekkel emel kedett 16%-kal. A munkanélkü­liek közül budapesti lakos volt 53.9%, vidéki 461%. A budapesti munkanélküliek száma 0.9°/« ka], a vidékieké 8%-kai csökkent. Foglalkozás szerinti megoszlás­nál eseti a munkanélküliség a bőriparnál 29.7°/o-kal, az építő­iparnál 10.6°/o kai és a szállodai es éttermi alkalmazottaknál 7.1%- kal. Emelkedett a munkanélküli­ség a szellemi munkásoknál 6 5%- kal, a sokszorosító iparnál 2.4%- kai és a vasiparnál 1.8%-ka). Nem engedélyez újabb szőlőültetést a föld­művelésügyi miniszter. Kecskemét, június 4, A jelenlegi szomorú gazdasági helyzetünkre jellemző, igen ér­dekes leiratot kapott Kectkeméi városa a földművelésügyi mi- niszterrtől egy birtokos kérel­mére válaszul, aki birtokán 48 hold szőlőt kívánt ültetni. A mi­niszter arra való hivatkozással, hogy a szőlősgazdaság a legsú­lyosabb helyzetben van, a ter­méshozam értékesítése minden eddigit felülmúlóan nehéz és le­hetetlenül alaciODy árak mellett történik, a szólőüttetést nem en­gedélyezte. Időjárás. Budapest, június 4. A Meteorologie! Intézet jelenti ma délben 12 órakor: — Ha­zánkban tegnap rendkívül erős szélviharok voltak, egyes he­lyekről pedig felhőszakadást je­lentenek. így Sopronban 81, Ti- szaszemeréa 43 miliméter ciapa- dékot mértek, míg Debrecenben pusztító jég esett. Budapesten ma délben 16 C fokot mértek. Prognózis: Egyelőre inkább esős, később szeles, főleg éjjel igen hűvös idő várható. * Eger, június 4. A Meteorologiai Intézet egri állomása jelenti: Egerben teg­nap 258 G. fok volt a maxi­mális hőmérséklet, a minimum pedig 116 G. fok. Ma reggel 7 órakor 15 G. fokot mértek. — Ugyanekkor a barométer állás 0 fokra és tengerszínre redukálva 762 mm. Gyenge északi szél fújt. Csapadék 3 5 mm. Jászberény, június 4. Az elmúlt délután a jászberé­nyi kultúrházban folyt le a Ka- tolikui Népszüvetség tisztújító közgyúlése, mely a háború óta az első autonomikus közgyűlés. A gyűlést Szmrecsányi Lajos egri érsek nyitotta meg, aki vitéz Subik Károly kanonok kíséreté­ben jelent meg. A megnyitó sza­vak után Ernszt Sándor mon­dott beszámolót a Népszövetség eddigi munkásságáról s reámu­tatott az elért eredményekre. A különböző jelentések felolvasása után megejtették a választásokat. A közgyűlés Huszár Károly in­dítványára egyhangú lelkese­déssel Szmrecsányi Lajos egri érseket választotta a Katolikus Népszö­vetség elnökévé. A választások lezajlása után az Érsekfőpásztor lépatt a szó­noki emelvényre és gyönyörűen megépített székfoglaló keretében többek között a következőket mondotta: — Nagy szüksége van Szent István országának a Népszövet­ség felmelegítő lángjára most, amikor még az ország általános kegyelete bz első szent herceg iránt sem tartóztat vissza egyes embereket attól, hogy vakmerő kézzel tépjék meg Szent István palástját, amely pedig hazánk jellegének állandó jelzéséül ránk maradt, hogy bemocskolják a mi szent hercegünknek fehér szép liliomait.Megengedem, hogy van­nak sokan, akik lelkűk mélyén felháborodással tiltakoznak eme támadások ellen, de mit ér ez az ország nagy katolikus többségé­nek megdöbbentő mozdulatlan­sága ellen, amely felbátorít min­denkit arra, hogy csak előre bát­ran, itt mindent le lehet gázolni. Ki kell oktatni a katolikuso­kat, hogy az egyházat, a vallást ért sérelem mindannyiunknak közös sérelme, amely ellen véde­kezni kell. Meg kell tanulni min­denkinek, ha nem sikerül a tá­madások ellen a mi katolikus igazunkat tisztára festeni, annak utat törni, akkor az a nagy ka­tolikus többség a gyengeségnek oly siralmas jelenségeit mutatja fel, amely mellett a legutolsó bimpellőr is nekibátorkodhatik, hogy rajta gázoljon, mert azt büntetlenül teheti. A főpásztor szavait kitörő lel­kesedéssel és tapssal fogadta a közgyűlés közönsége. Prófécia féle. (D—i) Június van és pár hét múl­va kaszák alá dől a megért élet. Június van s a széles mezőkről elözönlik az erő boldog szele. Június van és a világ boldogai örülnek a készülő nyárnak. Jú­nius van. És mi jubileumra ké­szülünk. Megszötték már a fe­kete lepleket, amikkel elfedjük a dolgok vidám arcát. Mert tíz esztendő zuhant el felettünk a végtelen időkből, mióta megcsű- foltan koldulunk Európa kapui előtt, mi az örök balekok, bás- tyázői nyugat boldog százesz­tendőinek és csodált kultúrájá­nak. Sírni akarunk és szétjaj­gatni a világ négy kétségbe­esése felé, hogy ne temessenek el bennünket. Miért? Őszkor meleg barázdák nyílnak a meg­gyötört föld testén. Magok hull­nak a sírba, tél jön és szörnyű zimankók. De a mélységekben meg nem fejtett erők nőnek és minden tavaszon szárba szöknek a vidám csírák. Hogy eltemettek minket is és szégyenbélyeget véstek a fajtánk homlokára? Ki mondja ezt? Nézzük meg a mi öröknek épí­tett sírunk rögeit és hallgassuk meg az élet kemény törvényei­nek őrökebb beszédét. Igaz, ma, itt, nagy okunk le­het a szomorúságra. A város: nyomorúság, a falu: éhség és roppant lejtőkre zuhant a meg­bukott élet. Belül az országban küzdés, éhség és fájdalom. Vé­gig perzsel bennünket az a ke­serves ludat, hogy a magyarság nagy történelmi munkájáért Eu­rópa azzal fizetett, hogy szabad zsákmányává tette minden zsi- vány étvágyának, akik mikor koldussá rabolták az őket védő magyart, alávaló rágalmakkal vádolták be az öt világrész előtt. Jól esik ezen a szomorú jubi­leumon, a trianoni emlékeztetőn a nyár közelgő biztatása. Nincs vetés, amely ki ne kelne, amit meg ne érlelne a munkás idő. Nincs gazság, amit el ne buktatna a bántott igazság fel­gyűlő ereje. Nincs sír, amiből feltámadást ne lehetne várni. Ma tíz esztendő után, hogy megcsűfoltak bennünket, miénk a jövő vetése, az emberi szen­Szerellk a hangos gépeket az Urániában A hét végén vetítik az első hangosfilmet Egerben. Az Uránia mozgó színpadán és gépházában ma reggel óta nagy sürgés-forgás és munka fo­lyik. Megérkeztek a hangos leadó gépek alkatrészei, a két hatalmas hangszóró, az új vetítő-vászon és ezeken kívül még egy sereg titokzatos ren­deltetésű holmi. A gépházban lázas munka fo­lyik. Az új vetítő nyílásokat ké­szítik és a falban rengeteg ve­zetéket helyeznek el. Az udva­ron három szerelő a két hangos vetítőgépet rakja össze. “Igen sok átalakítást kellett vé­gezni, hogy áttérhessenek a néma ké­pekről a> szinkronizált filmekre, úgyhogy még a vetítő vásznat is ki kellett cserélni. Valószínű, hogy a nagyszámú alkatrészek utolsó darabja is megérkezik ma, úgyhogy a szerelési munkálatok holnap, vagy legkésőbb pénteken bevág- zödnek s megkezdődik a hangos bor­szak az Urániában is. Az igazgatóság, mint munka­társunk informálódott, a legjobb műsort állítja össze és valószínűleg a »Noé bárkájá«- val nyitja meg a nyári szezont.

Next

/
Thumbnails
Contents