Eger - napilap, 1930/1
1930-06-05 / 126. szám
2 EGER 1930. június 6. i■mmiim—1 ihiiniiii ikiihi iiiniin mm in ......................... v édés, az emberi vér, az emberi muaka szent jogán. Akinek egy darab földje van, a mi régen hullt vérünk árán bírja, aki eszik, a mi szörnyű Ínségünk árán ehetik. Ma még rablott bősége garmadáján dajnálva dór- bézol a szemérmetlen zsivány- had és méltatlan kalandorok hamisítják meg a történelem hangját. De egyszer ki fog kelni minden szent vetés és eljön a vigasztaló nyár. Talán nem éri már meg a második decenniumot a történelem szégyene : Trianon. Az emberi és isteni jog szükségszerűségével, az emberiség minden tiszta álmának elodázhatatlan megvalósulásával eljön a mi aratásunk is. Addig szoruljanak ökölbe a váró kezek és tartsátok készen a kaszát nagyszerű, hős, magyar aratók ! Hírek néhány sorban Összeomlott Genuában a kirándulók ötemeletes otthona. A szerencsétlenségnek három magyar áldozata is van. — A Faksz újból ad építési hiteleket snégy millió pengőt oszt szét az igénylők között. — A Leszámítoló Bank rablóinak egyike, Czinóber a farkasréti temetőben bujkál és éhezve - kéregét az uccákon. — Öngyilkosságot akart elkövetni és bajtársát lőtte agyon egy felsö- szömölki vámőr. — A tapolcai strandfürdő vizébe fűlt egy másodikos polgárista leány. Valószínűleg szívgörcsöt kapott. — Elkeseredett hangulatú nagygyűlést tértottak a debreceni építőipari munkások, amelyen megállapították, hogy nagyon kevés ember tud elhelyezkedni. — Francia erődöket építenek az olasz határon, mikor Briand az őrök békéről beszél. — Karánsibes vasúti állomást elöntötte a víz. Az épületek fél méter magas vízben állnak. Egyik dunántúli faluban vetélytársát vasvillával agyonverte egy fiatalkorú legény. — Elbocsájtiák a férjes tisztviselőnőket a fővárostól és tervezik, hogy a nyugdíjas havibéreseket is leépítik. — Leszúrta a feleségét aztán elvágta a saját nyakát egy tapolcai kertész.— Mussolini öccse a békeszerződések revízióját követeli. El kell halasztani az amerikai magyar oceánrepűlést, mert nem tudják júniusban elkészíteni a gépet időre. — Féltékenységből mellbe szúrta szerelmesét egy kocsis a Szeged mellett levő Átokháza pusztán. — A romániai Moreniben nem tudják eloltani a kigyulladt petróleum forrásokat s attól tartanak, hogy lángba borul az egész környék. — A zárándi adóügyi jegyző nyolc- száz adófizetőt károsított meg az által, hogy elsikkasztotta a befizetett összeget. Autó és tehervonat karambolja az eger—putnoki vonalon Az összeütközésnek egy halálos, egy súlyos és egy könnyebb sebesültje van. — Egy éles kanyarodéban történt az összeütközés, ahol nincs vasúti sorompó. ózd, június 4. Halálos kimenetelű szerencsétlenség történt Ózd mellett a keddre virradó éjszakán. Egy miskolci teherautó a koromsö- tétiégben nekiszaladt egy lassan haladó, bosszú tehervouatnak. Az összeütközésnek eddig egy halottja van, de igen kétsége», hogy a szerencsétlenség második áldozata-életben marad-e. A halálos kimenetelű összeütközés okozója a koromsötétség volt és az, hogy a vasúti átjárónál, nincs sorompó. Hétfőn este egy miskolci ke- nyárgyáros Ford-teherautőja elindult ózdről, ahová kenyeret ■zálítanak ki. A leberatő még Sajővárkony községben is megállt, ahol az egyik korcsmánál kenyeret adtak le. Ahogy az autó elindult, a gyáros, aki útközben inkasszált is, zsebeit rendezgette s nem ügyelt semmire sem. Fél tíz óra lehetett. Koromsötétség volt s az autó teljes sebességgel haladt. Közvetlenül a község szélénél az országút egy éleset, csaknem derékszögnyit kanyarodik. A kanyarban egy ház van s közvetlenül a ház után húzódik a putnoki vasútvonal, amelynek az átjárójánál nincs vasúti sorompója. A vak sötétségben ÓzdrólPut- nok felé egy tehervonat haladt, amelyet azonban az autó vezetője nem vett éezre. A mozdony már alőljárt, túlhaladt az átjárón és a vezető a csukott helyről nem hallotta meg a vonat zakatolását. Ahogy a vonat a kanyarba ért, a lámpák rávilágítottak a vonalra, de megállni már nem volt idő. A vonat egyik kocsija elkapta az autót és nekivágta az út mellett álló villanyoszlopnak, olyan erővel, hogy az derékban kettétört. Az autó utasai eszméletlenül terültek el a földön. A késő éjjeli idő dacára pár perc alatt hatalmas tömeg verődött ö sze s azonnal gondozásba vették a sebesülteket. A rövid idő alatt oda érkezett orvos megállapította, hogy egyik az összeütközés következteben súlyos belső sérüléseket szenvedett s anélkül, hogy magához tért volna, az összeütközés után 15 perccel meghalt. A legsúlyosabb sérülést Kra- kai József szenvedte. Az összeütközés következtében fejét törte össze s belső vérzése támadt. Juhász Gáspár a fején, a mellén és a lábain sérült meg súlyosan. Az autó negyedik utasa sértetlen maradt. — Turcsányi Sándort és a két súlyosan sebesültet beszállították az ózdi kórházba, ahol ápolás alá vették őket. A Hevesmegyei Gazdasági Egyesület ülése Gyöngyös, június 4. A Hevesmegyei Gazdasági Egyesület Borhy György felsőházi tag elnöklete alatt tartotta igBzgatő választmányi ülését Gyöngyösön, melyen Balogh István titkár szokásos havi jelentése kapcsán emlékezett meg arról, hogy a vetések kedvező állása és egyéb, gazdaszempontből kedvező körülmények ellenére is a helyzet változatlanul súlyos. Nem ismeretesek még a kormányzat tervbevett intézkedései a gabona értékesítés lebonyolítását illetőleg, miután azonban az igazgató választmány januárban a közraktári hálósat, márciusban a belső őrlési vagy lisztadó útján való árszínvonal stabilizációját, végül áprilisban a standardisá- lás kérdését báró Vay László javaslatával kapcsolatban már megtárgyalta és megvitatta, így a napilapokból olvasható hírek szerint a termés értékesítése ezek figyelembevételével fog megoldásra kerülni. Tájékoztatta a titkár az igazgató választmányt Franciaország 1120 P. mázsán- kónti kiviteli prémiummal elősegített buzakivitelének eredményeiről, a Németország magas vámtételei folytán ott kialakult mezőgazdasági piaci helyzetről, a cseh és osztrák agrárvám emelési tervezetekről, melyek egyre súlyosabban érintik az agrár export államokat. Gosztony Andor alelnök a jelentéshez szólva felhívta a figyelmet arra, hogy a gabona árszint biztosítására irányuló javaslataink több hónappal ezelőtt mértékadó helyekre kerültek, ennek ellenére az intézkedés késik, a vármegye törvényhatóságához beadott előterjesztései pedig a bizottság gazda-tagjainak feltűnően gyér megjelenése mellett kerültek elfogadásra. Az elmaradt pásztói közgyűlés folytán úgy határozott a választmány, hogy a közgyűlést Egerben fogja megtartani, a hevesi június 22 én tartandó lódíjazásra tett előkészületeket jóváhagyólag tudomásul vette és az adományozott díjakért az adományozóknak köszönetét szavazott. A július 15-ére elkészült gyöngyösi szókház ünnepélyes felavatását a gyöngyösi bor- gyümölcs és élelmiszes kiállításra, október 25—27 időpontra határozta el, a bor ezempontjáből Károly Lajos indítványára Győrffy Kálmán, Rosenfeld Emil, Gálffy János, Engel Hermann hozzásző' lása után több nyelvű ízléses ismertető szétküldését és erőteljes sajtőpropagandát határozott el. Dr. Endre Dénes exportintézeti felügyelő a gyümölcs és kertészeti termékek értékesítéséről szólva, az októberi kiállítás látogatottsága és a külföldi propaganda tekintetében Inté zete támogatását helyezte kilátásba. A vármegye villamosítását illetőleg kötött szerződéseket a belügyminiszter jóváhagyta, igy a szükebb villamosítási bizottság Nagy Dazső igazgató tájékoztatása alapján juniu» 11-én, szerdán délelőtt 10 őrára Gyöngyösön Gosztony Andor elnöklete alatt fog összeülni, a gazdaságok bekapcsolódásának előfeltételéit tisztázni. 1920 junius 4 Mi mostan nem étünk, mi most csak [tengődünk Mint ösmagyar búza kiszáradt ugaron. De ha esőt kapunk, legyen bár zivatar, Kikalászolunk még, meg látod Trianon! Elnyomott vetésből nagy kalászok nőnek, Nem tudja elnyomni semmiféle gaz, nyom ! Mi az aratáskor bizony talpra állunk, Acélos búzánk lesz, meglátod Trianon! Eger, 1930. junius hó 4. simaházi Totth Ödön. A munkás által okozott kár nem vonható le a munkabérből. A pécsi Kereskedelmi és Iparkamara iparügyi elvi jelentőségű döntése szerint a munkaadó az alkalmazott által okozott kárt önkényesen nem vonhatja le a segéd fizetéséből annak hozzájárulása nélkül, különösen ha a kár véletlen esetből keletkezett. A bér kifizetésének megtagadása az 1884. évi XVII. t.-c. 95. § a szerint szerződésellenes magatartás, illetve ok arra, hogy a segéd felmondás nélkül azonnal kilépjen. A birői gyakorlatban azonban az a felfogás érvényesül, hogy az ipartörvény idézett rendelkezésének «azonnali« kitételéből folyik, hogy a munkavállaló az oknak felmerülésekor mindjárt gyakorolja törvényadta jogát, mert ellenkező esetben a felmondási ok megbocsátottnak te kintendő. Az alkalmazott elvont bére iránt a munkaügyi bíróságnál keresettel élhet.
