Eger - napilap, 1930/1

1930-05-20 / 113. szám

Aha io FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A FOST AI SZÁLLÍTÁS­SAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI BFAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 3. — TELEFON: 11.- KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 6. — TELEFON: 87 - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :i XLI. évfolyam 113. szám # Kedd ♦ Eger, 1930 májas 20. Tegnap közel 200 idegen fordult meg Egerben Eduard Károly Szász Koburg Gothai királyi herceg, Vilmos porosz királyi herceg, Buttler Wright amerikai követ és sok más előkelő vendég városunkban. Megdrágul az ügyvédi felhatalmazás. Az ügyvédeknek — mint or­szágos szervezetük megállapí­totta — nagy része a gazdasági viszonyok miatt igen rossz hely­zetbe került, úgyhogy a kamarai illetékeket sem tudják fizetni. Az igazsőgügyminiszter most ak­ként akar segíteni a helyzeten, hogy a törvénykezés egyszerű­sítéséről szőlő törvénybe egy uj illetéket kreál én pedig olykép­pen, hogy az ügyvédi meghatal­mazásra az eddigi 1.60 pengő bélyegen felül még 40 fillért jó­léti bélyeg címén fel kell ra­gasztani. Ezáltal, mint a hozzá­értők kiszámították, az ügyvé­dek jóléti intézménye évenként körülbelül 200.000 pengő jöve­delmet nyer. A jogakadémiák atlétikai versenye Miskolcon. A vidéki jogakadémiák közötti atlétikai verseny eszméje nem új. Ezelőtt két évvel Surányi Unger professzor kezdeményezésére a miskolci jogász ifjúság rendezte meg az első ilynemű atlétikai versenyt. Egerben rendezték — 1929. év­ben — a második a versenyt. Eger leendő jogászai alaposan kitettek magukért. Remekeltek, úgy a lelkiismeretes előkészítés, mint a rendezésben. A verseny hatalmas sikert hozott. Most ismét a miskolci akadé­mia hallgatóira vár a verseny megrendezése. A miskolci Jog­akadémia ifjúsága a versenyt május 25-én, vasárnap délután rendezi a Népkertben a miskolci, egri, kecskeméti jogakadémiák s a sárospataki teológia verseny­zőinek részvételével s a követ­kező programmal: 100, 200, 400, 800, 1500 méteres síkfutás, súly-, diszkoszdobás, gerelyvetéc, magas-, távol-, rúd­ugrás és svődstefőta. A tavalyi egri verseny hatal­mas sikere alapján remélik, hogy jogász ifjúságunk a vasárnapi miskolci versenyen is ki fog ten­ni magáért s az eredmények fe­lül fogják múlni a tavalyiakat, melyek pádig az egész vonalon jobbak voltak, mint az 1928. évi kerületi bajnokok eredményei. Eger, május 19. Tegnap nagy napja volt az egri idegenforgalomnak. Szerve­zetten, szervezetlenül, mintegy kétszáz idegen tartóz­kodott Egerben és töltött el egy kellemes napot is, amikor a Korona nyújtott pompás menedéket a különböző helyekről érkezett veekendezők- nak. Az idegenek három nagy cso­portban jöttek. Az első csoport a Nationaler Deutscher Automo­bil Club Magyarországon turáző tagjai­ból állt, élükön Eduárd Károly Szász Koborg Gothai herceggel és Vilmos porosz királyi herceg­gel. A társaságban a német tár­sadalom előkelőségei és a német automobilizmus vezetői szere­peltek. Az érkező vendégeket a He­vesmegyei Automobilotok Egye­sületének tagjai fogadták. A pá­rád—baktai úton népes autó- tábor várta a németeket, akik körülbelül fél kettő tájban futot­tak be. Az egri Automobilos Egyesület és a város nevében dr. Csekkel Ferenc vm. tiszti fő­orvos. a HAE ügyvezetője üd­vözölte a vendégeket, [akiknek Ferdinand Ernst Nord főhad­nagy mutatta be az egrieket. A társaság azután megnézte a város nevezetességeit, majd a Koronába tért ebédre. Az ebéd idejét a programra rövidre szab­Eger, május 19. A választói törvényünk ren­delkezése értelmében Heves vár­megye központi választmánya az országgyűlési képviselővá­lasztők 1931. évre összeállított ideiglenes névjegyzékét és a ki­hagyottak névjegyzékét május ts, azonban a fenségek annyira jól érezték magukat a kitűnő magyar konyha megtapasztalása után és Illés prímás hegedűje társaságában, hogy másfél órával tovább maradtak az étteremben. Az ebéd a legjobb barátságos hangulatban folyt le, aminek je­léül a Nationaler Deutscher Au­tomobil Club és a Hac kölcsö­nösen megajándékozták egymást zászlóikkal. A németek hatszor is elbúcsúztak Unterreiner Já­nostól, megköszönve neki a ki­váló magyar ételeket és az eu­rópai nívójú kiszolgálást. Autókirándulást tett Egerbe tegnap Buttler Wright amerikai követ is. Nagy angol társasággal, öt gép­kocsival érkezett. Ók is megte­kintették a várost és őszinte bá­mulattal nyilatkoztak szépségei­ről. Annyira kellemesen érezték magukat, hogy a követ kijelen­tette a Korona bérlőjének: Nem először voltam itt, de nem is utoljára. A harmadik hatalmas, szerve­zett kirándulőtábor a Budaposti Autóbusz Részvény társaság volt 92 résztvevővel. Három mammut- autóbuszon érkeztek meg a kora délutáni órákban és miután min­dent apróra megnéztek, késő este tértek vissza a fővárosba. Ezek szerint tegnap közel 200 idegen fordult meg városunkban. 16.-tól június hó 14.-ig bezáró­lag közszemlére tétette. A közszemlére tétel ideje alatt Egerben a városháza anyakönyvi hivatalánál, egyebütt pedig a községházán naponként délelőtt 8 órától 12 óráig megtekinthetők és délután Elsőszttlöttségünb a Dunamedencében. A parlament befejezte a párisi egyezmények ratifikációs vitáját, amely alatt ellenzéki oldalról olyan súlyos kifogások és vá­dak hangzottak el a kormány politikája eilen. A szavazás előtt Bethlen István gróf miniszter- elnök harmadfélőrás beszédben vázolta azt a hatalmas küzdel­met, amelyet a hágai és párisi tárgyalások zöld asztalánál Eu­rópa legnagyobb koponyái vív­tak nemzetük érdekeiért. A lep­lek lehullottak a kulisszatitkok­ról és az ellenzék gáncsoikodása összetört a valóság és igazság falán. A miniszterelnök nagy beszéd­jében voltak momentumok, ame­lyek alatt mintha a nemzet vá­gyai, tíz esztendő sóvárgott jó­sága és az egyetemes magyar élet szőlalt volna meg a kor- mányelnök szavában. Nyolc mil­lió magyar megpróbált életén zuhogtak át ezek az igazságok, amelyek az eljövendő idők szim­bólumaként hangzottak el a mi­niszterelnök beszédében. »Magyarország addig él, — mondotta, — amíg elsőszülött- ségi jogát a Dunamedencében el nem adja.* Históriai jogunk van nekünk ezen a helyen ■ nem szabad pillanatnyi előnyö­kért elherdálni, szolgalélekkel, holmi pénzügyi kis lőlekzések egy tálnyi lencséjéért nemzeti ideáljainkat. Ausztria példája áll előttünk ■ nekünk nem volt szabad ez után az eligazítás után mennünk, bár talán egyszerű nézésre tet­szetősebb, kényelmesebb lett vol­na is ez a megoldás. Nekünk verekednünk kell, ha másként nem lehet, utőlsó csepp vérünkig is, a fajtánk el nem vitázható jogaiért ezen a földön, ahová ezer esztendő keserves küzdései és eposzi elbukásai gűzsolnak bennünket. Nekünk itt hivatá­sunk van. Aljas alkut akartak velünk kötni, az életünkre • ez az alku lenne az örökár, amelyért megvásárolhattuk volna a kül­föld elnéző jóindulatát. De nem vagyunk-e elkötelezve mi, akik­nek földjét darabokra szagat- ták, hogy napirenden tartsuk az örökké égő kisebbségi kérdést, Közszemlére tették az országgyűlési képviselőválasztók 1931. évre összeállított Ideiglenes névjegyzékét Május 30.-ig adhatók be a felszólalások.

Next

/
Thumbnails
Contents