Eger - napilap, 1930/1

1930-04-20 / 90. szám

ÄHH 20 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM, FÖLD- SZINT 3. — TELEFON: 11.- KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 6. — TELEFON: 87 - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :i XLI. évfolyam 90. szám ♦ Vasárnap ♦ Eger, 1930 április 20. Szent Imre Kollégiummal gazdagodik az egri érseki Jogakadémia a Szent Imre-évben Az előkészítő bizottság felhívása a magyar társadalomhoz. A Petőfi Társaság felolvasó ülése Egerben. Eger, április 19. A Petőfi Társaság a Gárdonyi Társaság meghívására Egerben 1930. évi április hő 27.-ikén, va­sárnap délelőtt fél 11 őrakor a városi színházban felolvasó ülést tart. Műsora: 1. Kürti Menyhért, a Gárdonyi Társaság elnöke üd­vözli a Petőfi Társaságot. 2. El­nöki megnyitó, tartja Pe&drGyula a Petőfi Társaság elnöke. 3. Dobó fohásza. — Szarvaskő. Irta és felolvassa vitéz József Ferenc kir. herceg, a Petőfi Társaság tiszt, tagja. 4. Petőfi magyarsága. Irta ás felolvassa Voinovich Géza, a Petőfi Társaság r. tagja. 5. Köl­temény. Irta és felolvassa Lám- pérth Géza, a Petőfi Társaság főtitkára. 6. Novella. Irta és fel­olvassa Géczy István, a Petőfi Társaság r. tagja. 7. Költemény. Irta és felolvassa Havas IstváD, a Petőfi Társaság r. tagja. 8. No­vella. Irta és felolvassa Bónyi Adorján, a Petőfi Társaság r. tagja. 9. Költemény. Irta és fel­olvassa Kiss Menyhért, a Petőfi Társaság r. tagja. 10. Petőfi és Gárdonyi a rokon népeknél. Irta és felolvassa Bán Aladár, a Pe­tőfi Társaság r. tagja. 11. Költe­mény. Irta és felolvassa Gáspár Jenő. a Petőfi Társaság titkára. 12. Novella. Irta és felolvassa falu Tamás, a Petőfi Társaság r. tagja. 13. Költemény. Irta és felolvassa Szathmáry István, a Petőfi Társaság r. tagja. 14. El­nöki zárősző, tartja Pékár Gyula. Jegyek (minden ülőhely 1 pengő) válthatók Diviaczky drogériában. Zenekari hangverseny április 24.-én. Április 24.-én, a 14. honvéd gyalogezred zenekara és az Egri Zeneegyesület zenekari hangver- senyt rendeznek a Városi Szín­házban. — Az egri közönség bi­zonyára szívesen fogadja ezt a — sajnos — ritkán kínálkozó alkalmat, hogy gyönyörködjék Weber, Mozart, Chopin és Beetho­ven örökszép alkotásaiban. A műsor érdekességét nagy­ban növeli, hogy a Chopin-kon- certet Biró Sári budapesti zon­goraművésznő fogja játszani, aki az Egri Dalkör decemberi dísz­hangversenyén kimagasló mű­vészi zongorajátékával egészen meghódította az egri közönséget. A hangverseny tiszta bevételét a Horthy Miklősné védnöksége alatt álló Orsz. Erzsőbat-Ott hon Egyesület javára fordítják. Jegyek elővételben kaphatók Elek Testvérek cukrászdájában. Eger, április 19. Az országos főbizottság óriási j apparátussal mozgatja és irá­nyítja a Szent Imre-jubileumi év készülő eseményeit. A világ­egyházban sikerült minden nem­zet katolikusainak a figyelmét felhívni erre az évre és az ér­kezők elhelyezése, ellátása meg­lehetős súlyos gondot okoz. Ha­zánkban is egyre teljesebb pom­pájában virul ki a Szent Imrás gondolat, az egész ország szint* megszi- nesedni készül a szebbnél-szebb ünnepélyektől s lelkekben és in­tézményekben gazdagodni a sok tervezgetéssel. Utcákat, tereket, templomokat neveznek el az első magyar ki­rályfi nevéről e emléktáblákkal, szobrokkal, harangokkal akarják hátragyani az utódok emlékeze­tének a jubileumi év lefolyását. Mindezen tervezgetések és lé­tesíteni szándékolt intézmények közül egyike a legjelentősebbek­nek az a mozgalom, amelyet az egri érseki jogakadémia tanári kara indított egy egri Szent Imre Kollégium felállítása érdekében. Az egri érseki jogakadémia megmaradt csonka országunk egyetlen katolikus jellegű főis­kolája. Ha már nagy számbeli fölényünk dacára sem sikerül egyetlen egyetemünk katolikus jellegét biztosítani, a magyar ka­tolikus egyház főiskola-fenntar­tási joga egyetlen képviselőjé­nek az integritását megvédeni, sőt lehető kifejlődését az egész magyar katolicizmusnak előmozdítani kötelessége. Ezt a célt akkor éri el az egri érseki jogakadémia, ha minél tökéletesebben oldja meg a jelen kor viharai közepette is alapí­tója által kétszáz évvel ezelőtt kitűzött feladatát, azt t.i., »hogy a hazai jogban szakképzett olyan jogászok neveltessenek fel, akik a fórumon méltóan tudják képviselni és sikeresen megvé­deni a katolikus álláspontot az ellenkező világnézetnek támadá­sa ellen. Tehát a tudományos és a valláserkölcsi nevelésről kell egyre fokozódó intenzitással gon­doskodnia, minél több veszéllyel kell szembenéznie a katolikus nevelés eszményeinek. I A jog- és államtudományi kar- ■ nak ezen a téren azok a sikerek I és hatások állották példaképül, amelyeket a katolikus nevelés terén már néhány évtized óta a Glattfelder Gyula dr. Csanádi püspök által alapított Szent Imre Kollégiumok felmutattak. A kül­földi kollégiumoknak egyre fo­kozódd jelentősége is azt bizo­nyítja, hogy a ma ifjúságát nem szabad az esetlegességek szélére bizni, tel­jesen szabadjára engedni, hanem az értük egyre jobban versengő felforgató irányzatok aknamunkájának megelőzéseivé- gett iktézményesen kell őket a keresztény és nemzeti eszmék­hez hozzákapcsolni. Az érseki főiskola jog- és ál­lamtudományi kara e nagy ter­vének megvalósításánál bízik az egész katolikus magyar társada­lom áldozatkészségében. Az ese­ményeknek az az alakulása, ame­lyek az egri érseki főiskolát a jelenben egyetlenné tették ha­zánkban, kiemelte eddigi területi elhatároltságából s az egész magyar katolikus társa­dalom közkincsévé tette. E szép terv keresztülvitelére egyelőre Hevesvármegyében me­gyei bizottság alakult dr. Hedry Lőrinc főispán és Kriston Endre segédpüspök elnöklete alatt, a városi bizottság élén pedig Trak Géza polgármester és Venczell Ede prépostkanonok, jogakadé­miai igazgató állanak. Az előkészítő bizottság a na­pokban felhívással fog fordulni az ország katolikus magyar tár­sadalmához s az egri Szent Imre Kollegium javára kibocsátott Eger nevezetességeit ábrázoló bélyegsorozatok átvételére fogja a közönséget buzdítani. A felhívást lapunk egyik legközelebbi számában fog­juk közölni. Az Egri Szent Imre Kollégi­um gondolatát eddig a jubileumi országos bizottság, továbbá az Emericana összes szervezetei magukévá tették s teljes ener­giával fáradoznak a terv kivite­lén. Buzgőságukon kívül az egész magyar katolikus társadalomnak a mai nehéz időkben kétszere­sen értékes áldozatkészségén fog múlni, hogy ez a nagyszerű gondolat mielőbb tetté váljon! Magyar busvéf. .. . Jézus pedig hallgatott. .. Csúfolták, köpték, ostorozták, kí­nozták s a fölséges Istenember csak hallgatott. Szelíd arcán nem rajzolódtak ki a gyűlölet vonásai. Szemében csak a fájdalom s a megbocsátás könnye csillant meg olykor. És Jézus hallgatott. Szo­rongó keble mélyén ott ragyo­gott s ott reszketett a husvét csodálatos magasztosságé, a fel­támadás szent bizonyossága. ... A trianoni Írástudók és farizeusok épugy ültek törvényi a nemes, a testvértelen magyar nemzet fölött, mint Jeruzsálem istentelenjei az Úr fölött. Gúnyol­ták, gyalázták, gyötörték és ha­lálra ítélték. A trianoni ártatlan áldozat pedig csak hallgat, tűr, szenved és vár. A kegyetlenül kierőszakolt papirhatárokon túl rabmagyarok milliói sínylődnek. És még job­ban zokog a lelke, vonaglik a szíve. De lelke mélyén ott pa­rázslik, ott izzik egyre nagyobb erővel a közeledő husvét bol­dogsága, a feltámadás szent bizonyossága. ... A nagy igazság feltáma­dott s az igazság feltámadását megakadályozni még fegyverek erejével sem lehet. A várakozás keserű idejének kitolásához csak egy ok járulhat: a magunk gyengelelküsége, kishitűsége s sokszor reménytvosztett állapota. Mert miként az ember testből és lélekből áll, a nemzetnek is az állami kereten kívül is megvan a maga lelkisége. Sőt éppen az igazi erőt nem a keret, hanem a lelkiség beltő ereje adja meg. Ezt a lelkiléget azonban sok- sok veszély fenyegeti napjaink­ban. A szabados és féknélküli szellem erkölcsi gondolkodásunk­ban, a magasabb koncepció nél­küli kísérletezések gazdasági éle­tünk forrongó újjáalakulásában, a szociális egyenlőtlenségek to- vábbvirágzáaa a kereszténység jelszava alatt, közéletünk arcu­latán balkáni szimptomák jelent­kezése stb. ezek a belső lel­kiséget felőrlő jelenségek az igazibb veszélyei feltámadásunk­nak, mint gazdasági elzárkőzott- ságunk s ellenségeink feneketlen gyűlölködése. ... Magyar szívnek kedves ün­nep a husvét, mert a feltáma­dás reményét önti fájdalmaktól meggyötört lelkületébe. Ám a re­ménykedésen kívül nagyon sok aktivitásra, krisztusi önmegta­gadásra, igazi keresztény élet felfogásra van szükség, hogy Krisztus feltámadásának bizo­nyosságával elérkezzék egyszer, nemsokára a magyarok igazi, boldog huivétja is.

Next

/
Thumbnails
Contents