Eger - napilap, 1930/1

1930-04-20 / 90. szám

EGEK A római pápa az orosz népért Irta: Fejér József dr. az egri állami Dobó István reáliskola igazgatója. 1930. február 2.-ftD, Gyertya­szentelő Boldogasszony ünnepén, XI. Pius pápa levelet intézett Pompili bíboroshoz. Ez a levél világszerte feltűnőit keltett. Ben­ne nyíltan és hosazaian kikel a pápa az orosz azovjetnek minden valláa éa istentisztelet ellen irá­nyuló üldözőié miatt. Megtudjuk belőle, hogy öazentaége lépése­ket tett Gsnfban a Nemzetek Szövetaégánől, hogy az lépjen fel a lelkiiameret szabadsága nevé­ben az orosz szovjet vallásüldö­zése ellen. Sajnos, a pápa fára­dozása Ganfben eredménytelen volt. Pedig ha azokat a szörnyű kegyetlenkedéseket nézzük, me­lyekkel a vallást és a vallásos embert üldözik Oroszországban, azt kell mondanunk, hogy a humanizmus nevében is köteles­sége volna a Nemzetek Szövet­ségének vagy mint nálunk ne­vezik a Népszövetségnek, hogy felemelje tiltakozó szavát a ke­resztények nerői üldözése ellen. Miga Piue pápa említi levelében, hogy az Oroszországba küldött pápai bizottság 150.000 gyerme­ket mentett meg az éhhaláltól azzal, hogy naponta táplálta őket és tette ezt mindaddig, amíg a szovjet meg nem tiltotta. Meri a szovjet inkább halálukat kí­vánta, mintsem hogy életüket a keresztény felebaráti szeretetnek köszönhessék. A szentségen Atya és vele az egész keresztény világ leginkább azt fájlalja, hogy a szovjet meg­mételyezi az orosz ifjúságot. Ár­tatlan és tudatlan gyermekeket A Halhatatlanok Pantheonja. Irta : Teme&falvi Antal. Történt egyszer, abban az idő­ben, amikor az emberek rom­bolni kezdték a templomokat és a bűn szabadon ülhetett orgiát & ledöntött oltárok fölött, — va­lakinek eszébe jutott, hogy meg­építi a világ legnagyobb csodá­ját, az emberi elme Pantheonját. Lángész volt az illető s így álmának megvalósításához csak egy kellett: pénz. És ő ezt az irigyelt pénzt, amiből soha sincs annyi, hogy elég legyen, játszva, könnyű szerrel megszerezte. Csak annyit mondott: a Pan­theon, amit építeni akarok, az ember gigászi mérkőzése lesz a Teremtő erejével. Templomot építek a pénznek, a tudomány, művészet és technika isteneinek. Erre a pár szóra megmozdul­tak az Arany fejedelmei. Dollár­hegyeket hordtak a lába elé, mert azt hitták, hogy ezzel meg­döntők az Isten rettegett hatal­mát. Úgy ömlött a pénz, mint a Niagara zuhategja. Mindenki részvényes akart lenni. Rész az egészben. Király a trónon. Isten a pantheonban. Amikor aztán együtt volt már minden és a lángész megkezd­tanít ki a vallás gyátázására. Hajmeresztő például amiket leg­utóbb karácsony ünnepén Moszk­vában gyerekekkel véghez vi­tettek, akik körmenetben papi ruhába öltözve a magukkal vitt keresztet gyalázták és köpködték. De a szovjet nem elégszik meg az ünnepek meggyalázásával, megszünteti a vasárnapokat is: kényszeríti a gyermekeket és munkásokat, hogy vasárnap ép- ugy mint hétköznap iskolába és gyárakba járjanak. Sót ezen az utón már annyira haladt, hogy munkásoktól, férfiaktól ős nők­től, megkívánja egy nyilatkozat aláírását, amelyben istentagadás- ről és isteogyülöletről tesznek bizonyságot. Aki ezt nem haj­landó aláírni, attól megvonják a kenyér-, ruha- és lakásjegyet és ezzel arra ítélik, hogy az éhség­től, nyomortól és hidegtől el­pusztuljon. Mindezekről megemlékezve XI. P us pápi felszólítja az egész világ katolikusait, hogy segítse­nek neki az orosz nép megmen­tésében. Mivel pedig első sorban Isten irgalmasságát akarja a hí­vek imádságával rájuk leesdeni, kéri Krisztus Egyházának összes tagjait, hogy imáikkal ostromol­ják az Eget. Maga is búcsúkkal látott el ily imákat, hogy a hívek buzgőságát növelje, igy például e fohászt: »Világ Megváltója, mentsd meg Oroszországot!* Különösen pedig Lisieux nagy szentjének, a gyermek Jézusról nevezett szent Teréznek közben­járását kéri az orosz nép érde­bette volna munkáját, a nagy mű álomhordozója meghalt. • _ Az eszme azonban tovább élt. Élnie kellett, mert a világot irá­nyító pénz így követelte. Rövid idő alatt megalakult a Pantheon- Társaság, de a magasba törö méltóságok sommivel nem vitték előbbre. Előbb a nagy mindan- ség homokórájából pár szemnek a földre kellett esni, új Meteor­nak kellett születni, aki nemcsak felvette és megtartotta a leejtett fonalat, de hozzá is tudott fér­kőzni a lángész gondolatanya­gához. Az új csillag az évtizedek hoiz- szű, kimerítő elmecsatája után, átvette az alkotás kohójából az anyagot, de a célt, amiért a lángész teremteni vágyott, fi­gyelmen kívül hagyta. Ót más eszmék hevítették. Banne csak a teremtés vágya égett. így született meg a Pantheon, amely büszkén és kőszilfirdan, titáni erejének ordító nagyságá­ban úgy állt az Óceán közepén, mint egy eget érintő piramis. Több volt a csodánál. Hatalma­sabb a Iegnagyobbnál. Még Bá­bel álma is elfért benne. Két kapuja volt. Két egymás­ra ásító szörnyeteg száj. Ez alatt jöttek és mentek, kígyóztak vé­1930. április 20. mjaM&emmmarmmf* wem kében. Ezért 300 napi búcsút engedélyez mindenkinek, vala­hányszor e szent tiszteletére el­mondják 8z alábbi imát és teljes búcsút a szokásos feltételek mel­lett, ha azt egy hónapon fit na­ponta elmondják. Ez az ima — amelynek magyar szövegét az egri érseki egyházmegyei ható­ság 1930. április 12.-én hagyta jóvá — a kővetkező: »Szeretetreméltó és részvét- teljes Szent, nyujte segítséget és vigaszt a mi orosz testvéreink­nek, akik hosszas és kegyetlen keresztényüldözésnek áldozatai. Szerezz számukra állhatatossá­got a hitben, gyarapodást az Isten és a felebarát szeretetében és bizalmat a legszentebb Isten- anya iránt. Képezz számukra jő papokat, akik az Oltáriszentség ellen elkövetett szentségtöréseket és az istenkáromlásokat ismét jővátegyék. Tedd meg, hogy ki­váltképen az ifjúságnál az an­gyali tisztaság és az összes ke­resztény erények uj virágzásnak induljanak, hogy ez a derék nép, minden szolgaságtól felszabadul­va, visszatérjen abba az egyet­len akolbe, amelyet feltámadott Megváltónknak szeretettól lán­goló szive egészen szent Péterre ős utódaira bízott és végre meg- ízlelje azt az örömöt, hogy ez Anyaszentegyház közösségében dicsőítse az Atyát, a Fiút és a Szentleiket. Amen.« (Nr. 1944/1930. Imprimatur. Agriae, die 12 mensis Április a. 1930. Paulus Dutkay, Vicarius Generális Aeppalis.) Fogjunk össze mi magyar ka­tolikusok és szentségei Atyánk mellé állva imádkozzunk orosz testvéreinkért. De egyúttal emel­jük fel tiltakozó szavunkat e modern keresztényüldözés ellen, amint ezt megtették a katolikusok a külföldi nagy városokban. A szent Imre év egyik ünnepi gyűlését is felhasználhatnék e célra. Kérjük meg a kormányt, tegyen lépéseket a Nemzetek Szövetségénél ez ügyben és ha már nem indíthatunk keresztes hadjáratot fegyverrel kezünk­ben, indítsunk keresztes had­járatot imáinkkal, kérve az Ég Urát:»Világ Megváltója, mtntsd meg Oroszországot !* IÍohtobágyFIUHTÚHÓ Mindenütt kapható! Termeli: TEJSZÖVETKEZETI KÖZPONT Budapest I., Horthy Miklós út 119-121 sz A Mese házi úszóversenye. Eger, április 19. A Mese úszószakosztályának házi versenye iránt városszerte nagy az érdeklődés. A verseny vasárnap délután 3 órakor kez­dődik a versenyuszodában és programmján maga Bárány Ist­ván dr. is szerepel. A város ki­váló úszói mellett bemutatkozik az uj gárda is, meri az úszó­szakosztály nagy kitartással ne­vel uj erőket is. A budapesti Beszkárt csapat tagjai az úszó- számokban is starthoz állnak. A verseny hegyik legszebb esemé­nye lesz a Baszkárt I. o. és a Mese I. o. vizipólő együttesének mérkőzése. LIBéSOKRi, TEREMI FEHÉR SZSGTMII MIHŰSÉGBEK IS GYáRIJUK, EZ „BIBÖf-f“ Viszonteladóinknál mindenütt kapható-művek, kátrányipari rt_ Bpest, Jókai-tör 8 gig a hajók óriásai. A külső fa­lak gránitpárkányán pedig a Milliók emberhuiláma hömpöly­gőn. Ezeket a Pantheon tete­jére szálló gépmadarak százai hozták. A párkány csigavonalának egyik fordulójánál az emberek eltűntek, miat a begyek között folyó patak a föld gyomrában. A mozgó lépcsők a Pantheon halijába vitték & csodálkozástól elnémult embertömeget. De a végnélküli termek, lépcsők és folyosók labiri almai, — bár a kor remekművei voltak, — az emberek habzsoló kíváncsiságát és világokat emésztő nagy igé­nyét nem elégítette ki. S mivel több látnivalót nem tudott adni a Pantheon, a rajongók tábora lassan szétoszlott. Ez az elégtelenség, mellyel a vajúdó század kritikája lenézte, semmivé tette a Pantheont, meg­zavarta a mester elméjét. Ezután jött egy harmadik. Ez kevesebb nagyravágyácsal, de annál több tudománnyal rendel­kezett. Nem volt lángész, csak tehetség. Nem akart Isten lenni, mint az első és nem vágyott a halhatatlanok közé, mint a má­sodik. Ember volt, lángelme nél­kül. De amit adott, sz több volt a Iegnagyobbnál is. Munkája ki­egészítő folytatása lett a láng­ész álmának. Beutazta az egész világot, tanulmányozni kezdte & nemzeteket, hogy megismerve azok nagyjait, összegyűjtse az eszmék és alkotások gigászi so lonádját. Ez sikerült is neki, de az összegyűjtött anyagot, már már nem tudta elhelyezni a Pant­heonban, mert erre kevésnek bi­zonyult egy rövid emberöltő. Halála után a fia vette át a munkát. De ő már nem egyedül dolgozott. Ezrek segítő kezére, elméjére és kritikájára volt szük­sége, hogy az Ember teremtő erejét megfelelő formákba öntse. S csak így, apáról fiúra ezállva, évszázadok kimerítő tanulmánya után jutott el a Pantheon a meg­álmodott tökéletességig. Amilyen nagy és kolosszális volt ez a mű olyan felbecsülhetetlen volt az értéke. A Pantheon belsejében, a hall közepén, tengerszem nagyságú medencéből, a mérhetetlen ma­gasságba törő szökőkutak habzó, gyöngyöző vizét, szivárványszín- re csókolta a nap beömlő, arany kévéje. És fölötte, az ezüst színben pompázó vízpára, mint egy nagy angyali szárny, lebeg­ve úszott a mennyezet alatt. A medencét két pálma sor övezte, míg a dísznövények él-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents