Eger - napilap, 1930/1

1930-04-12 / 84. szám

Aba 10 FILLÉB ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 3. — TELEFON: 11.- KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 6. —TELEFON: 87 - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :j XLI. évfolyam 84. szám ♦ Szombat ♦ Egery 1930 április 12. A Petőfi Társaság vándorgyűlése Egerben Bethlent ünnepélyesen fogadták Rómában. Róma, április 11. Gróf Bethlen litván miniszter­elnök gróf Csáky István és Apor báró kíséretében ma reggel Rá­mába érkezett. A pályaudvaron az olasz külügyminisztérium megbízottai 0 a magyar követség vezetői ünnepélyesen fogadták a kormány elnökét. Elkészült a hitbizomá- nyok reformjának a terve. Budapest, április 11. Két évvel ezelőtt Ángyán Béla megbízást kapott a hitbizomá- nyokra vonatkozó reformtervek kidolgozására. Mint értesülünk, a terv elkészült és már a mi­niszterelnöknél van. A reform­tervet huivőt után egy szűkebb- körü bizottság elé viszik, amely Bethlen István elnöklete alatt elvi kérdésekben dönt. A vonat­kozó törvényjavaslatot még a nyári szünet előtt a képviselő- ház elé terjesztik, de tárgyalá­sára csak az őszi ülésszakban kerül sor. A reform végleg meg­szünteti a hitbizomány mint jogi konstrukciő fogalmát, esetleg maximálja azok terjedelmét. Földrengés. Budapest, ápr. 11. A budapesti Földrengéstani Intézet jelentése szerint ma haj­nalban 2 őrá 44 perckor 120 ki­lométeres távolságbői földrengést észleltek. A szeizmográf maxi­mális kilengése 15 mm. volt. A földrengés 3 mpercig tartott. A vidéki pénzintézetek nagypénteken zárva tartják a pénztárt. Budapest, április 11. A Takarékpénztárak és Ban­kok Egyesületébe tömörült vi­déki pénzintézetek elhatározták, hogy a pénztárakat nagypénte­ken zárva tartják, csak egy váltőpénztárt tartanak nyitva, az esedékes váltók számára, nagy­szombaton psdig déli 12 óráig dolgoznak. Még élénken emlékezhetik visz- sza Eger közönsége arra a meleg ünneplésre és őszinte irodalmi sikerre, mely Pékár Gyulának, a Petőfi Társaság nagynevű el­nökének a Gárdonyi Társaság tiszteleti taggá történt megvá­lasztásakor a Társaság novem­beri díszgyülésén előadott szék­foglalóját kisérte. Pékár Gyulát kellemesen lepte meg székfoglalója alkalmával az a nagy érdeklődés, mely a Gár­donyi Társaságnak ezt az élet­megnyilvánulását jellemezte s már előadásában jelezte, hogy a fővárosi és a vidéki irodalmi társaságoknak találkozását, egy­másra való kölcsönös hatását szükségesnek tartja s éppen ezért ltját fogja egyengetni annak, hogy a Petőfi Társaság legközelebbi vidéki vándorgyű­lését Egerben tartsa. Ez Ígéret alapján dr. Bárány László a Gárdonyi Társaság agilis főtitkára többször szemé­lyes érintkezésbe lépett buda­pesti látogatásai alkalmával a Petőfi Társaság vezetőségével, Pékár Gyula elnökkel és Lám■ pérth Géza főtitkárral s sikerült is oly hatalmas mértékben fel­kelteni a Petőfi Társaság tagjai­nak érdeklődését Eger s az egri vándorgyűlés iránt, hogy közel Demjén, április 11. Tegnep délután csaknem vég­zetessé vált baleset történt Dem­jén községben. Grósz Károly gazdálkodót szom­szédjának lovai csaknem agyon­taposták. A baleset részletei a követ­kezők: Grősz szomszédja egy megrakott szalmás szekérrel akart elhajtatni házátől. Lovai azonban makaci, nehezen indító állatok voltak és sehogysem akar­tak elindulni a kocsival. A szom­széd segítségül hívta a kint ál- dogáló Grószt, aki nyomban oda is ment a lovakhoz és megra­gadta az egyik gyeplőszárat, húszán jelentkeztek az egri sze­replésre. A vándorgyűlés előkészületeiről tegnap este számolt be dr. Bá­rány László főtitkár a Gárdonyi Társaságnak dr. Kürti Menyhért elnöklete alatt tartott választ­mányi ülésén. Eszerint a vándor- gyűlést április hó 27.-én délelőtt tartanák matiné formájában. A Petőfi Társaság jelesei közül szerepelni fognak: Pékár Gyula elnök, vitéz dr. József Ferenc főherceg, Lám- pérth Géza, Vojnovich Géza, Petri Mór, Gécsy Ist vöd, Havas István, Bónyi Adorján, Kiss Menyhért, Bán Aladár, Gáspár Jenő, Falu Tamás, Szatmáry István. A válaszmány nagy örömmel vette tudomásul főtitkárának előterjesztéseit és részleteiben is megbeszélte a vándorgyűlés meg­rendezésének és az érkezők fo­gadtatásának tervét. Ez a ván­dorgyűlés, mely egyúttal be is fogja zárni a Gárdonyi Társaság idei munkaévének nagyszerű teljesítményeit, nagy irodalmi eseménye lesz városunknak s emlékezetes útjelzője a Társa­ság egyre jobban felfelé ívelő munkásságának. indulásra nógatta az állatokat. Pár percig kinlődtak így, a lovak azonban sehogy sem akar­ták húzni a kocáit, A szomszéd ekkor ráciapott az egyik lóra, az ütéstől megriadt állat hirtelen megindította a szekeret s előtte álló Grószt eltaszíiotta. Keresztül is taposott a szeren­csétlen emberen, sőt a szekér első kerekét is keresztül rántotta rajta. Grősznak a szekér kereke [eltörte a karját, egész testét pedig összeroncsolta a lő patája. A súlyosan sebesült embert kórházba szállították. Ráma felé. A magyar igazság most járja nehéz kálvária-űtját Póriéban, ahol az árulók és farizeusok tanúbizonysága szerint elítélték és keresztre feszítették. És, mint­ha a közeledő husvőt miszté­riumának élő, győzelmes máso­lója lenne a magyar igazság nagy küzdelme, váratlanul megérke­zett híre a föltámadásnak. Keresztrefeszítés után piros húsvéti öröm, Benes után Mus­solini : ez a trianoni magyarság két szélső stációja. Minden út Rómába vezet — mondja a régi szentencia, de ez a mai magyar sors nyelvőre lefordítva, nem jelent mást, mint azt, hogy: a magyar út Rómába vezet. Róma sohasem nézett idegen szemmel a magyar rónák mesz- szeségébe, ha látta Árpád sors­üldözött népének végtelen har­cát pogánnyal és minden ellen­séggel a keresztért és a Nyu­gatért, mely most, Trianonban így fizetett mindenért . . . A magyar és az olasz nép test­vérisége megbonthatatlan, nem árthatott annak még a világ­háború sem. — Az ellenséges évek csak közelebb hozták egy­máshoz Rómát és Budapestet és, amint elhallgattak a fegyverek, a szomorúság csendjében Európa közepán hangosan kezdett do­bogni egymás felé: a magyar és az olasz szív. Mi a legyőzöttek mártirűtjának küszöbén, ők a győzők dölyfös hadában pállottak, de már-már idegenül és megzavartan. Már akkor kötődtek azok a szálak, melyek az olasz nép újjászüle­tésének ünnepén megteremtői lettek a nagy testvéri szerző­désnek. Alig néhány napja hangzott el hozzánk Mussolininak a magyar sportolók előtt tett kijelentése: »Barátja maradok a nemes és erős magyar népnek !< Máris eljött az ideje annak, hogy a magyar miniszterelnök megláto­gassa a magyar Igazság nagy barátját. A megtépett, megcsűfolt Hungária követe zarándokol el az örökvárosba. Két ország ve­zére találkozik, négy fal között két baráti szív dobban össze. Az azur-egü Rómában megértő, diadalmas testvériségben vált Félholtra tapostak a lovak egy demjéni gazdát

Next

/
Thumbnails
Contents